//„A legjobb lenne, ha Zelenszkij kapitulálna”
AK-74-es fegyverrel pózol egy ukrán civil Lviv-ben 2022. március 4-én #moszkvater

„A legjobb lenne, ha Zelenszkij kapitulálna”

MEGOSZTÁS

Oroszország nyerésre áll a harctéren, ám vesztésre az információs háborúban. Amikor a világ már évek óta az állítólag mindent elöntő orosz propaganda ellen harcol, jelenleg az nyugati sajtóban paradox módon inkább csak az ukrán narratívával találkozunk. Ezért most egy orosz olvasatot ismertetünk a háborúról, amelyből az is kiderül, hogyan működik az orosz média. Viktor Baranyec nyugalmazott ezredes, katonai elemző a kp.ru-nak egyebek mellett arról beszélt, hogy mikor érhetnek véget a hadműveletek, mennyi áldozattal járhat a háború, vagy éppen kik harcolnak az orosz hadseregben az ukrán fronton. Bevezetés az orosz gondolkodásba.

AK-74-es fegyverrel pózol egy ukrán civil Lviv-ben 2022. március 4-én #moszkvater
AK-74-es fegyverrel pózol egy ukrán civil Lviv-ben 2022. március 4-én
Fotó:EUROPRESS/Daniel LEAL/AFP
  1. Mi volt a „különleges művelet” megindításának fő oka?

– Ilyen ok három is volt. Az ukrán hadsereg a két szeparatista alakulat, a DNR és az LNR megtámadására készült. Volodimir Zelenszkij bejelentése Ukrajna atommentes státusának felülvizsgálatáról. A Nyugat elutasította a megegyezést Oroszországgal a biztonsági garanciákról és Ukrajna NATO tagságának kérdéséről.

  1. Ukrajna megtámadására már készült Oroszország?

– Egy ilyen nagyszabású műveletet nem lehet pár óra alatt előkészíteni. A csapás méréshez fel kellett például térképezni az ukrán katonai objektumokat, a NATO ukrajnai bázisait. Méghozzá nagy pontossággal, hogy polgári épületek lehetőleg ne sérüljenek. Ehhez idő kell.

  1. Harcolnak-e jelenleg Ukrajnában orosz sorállományú katonák?

– Nem. A védelmi miniszter utasítása szigorúan megtiltja, hogy a harci cselekményekbe sorozottakat bevonjanak. A harcoló alakulatokban csak hivatásos tisztek és szerződéses katonák vannak. Olyanok, akik 3-4, de inkább 5-10 éve szolgálnak. Az orosz hadseregben jelenleg nagyjából 500 ezer szerződéses sorkatona és tizedes szolgál, és közülük ebben a különleges műveletben közülük mintegy 50 ezren vesznek részt. Nincs tehát szükség arra, hogy 12 hónapra behívott fiatalokat a frontra küldjünk.

  1. Az ukrán sajtó több ezer orosz katona haláláról számol be. Reális ez a szám?

– Nem, ez az információs háború része. A védelmi minisztérium nem titkolja, hogy vannak orosz áldozatok, de szó sincs 10 ezres nagyságrendről. S hogy miért nem nagyon közölnek pontos számokat? Mert hadműveletek idején ez katonai titok. Az Egyesült Államok 10 évig háborúzott Afganisztánban, az áldozatok számát azonban máig nem tárták fel. S ha igazak lennének az ukrán adatok, akkor a fontvonalakhoz vezető utak tele lennének katonai mentő kocsikkal, a hadi kórházak pedig sebesültekkel. Az amerikai felderítő műholdak mindezt látnák, de ilyen képeket nem tettek közzé.

  1. Mekkora lehet a fogságba esettek száma, és hogy bánnak velük?

– Pontos számokat aligha tudunk meg egyhamar. Úgy fogalmaznék, hogy ukrán oldalon a foglyok száma ezer fölött lehet, míg orosz oldalon talán száz. Már csak azért is, mert az ukrán hadseregben néha egész egységek – 50-100 katona – adják meg magukat, míg orosz részről ilyen tömeges esetek nincsenek. Az elmesélésekből ítélve az ukránok keményebben bánnak a fogságba esettekkel, sokszor gúnyolják őket, és nem kapnak rendesen enni.

  1. A nyugati médiában égő orosz katonai oszlopról keringtek képek. Mi ez?

– „Lángoló” katonai jármű oszlopról nem tudok. Igen, olyan képek vannak, hogy néhány páncélozott jármű ég. Ebből fabrikáltak egész oszlopot, de ez a dezinformáció része.

  1. Arról is lehetett olvasni, hogy a „moszkaloknak” 3-4 napra elég rakéta, lőszer és üzemanyag  tartalékuk maradt?

– Ez inkább jellemző az ukrán hadseregre. Egyre több egység van bekerítve, így nehezen vagy egyáltalán nem jutnak utánpótláshoz. S azt se felejtsük el, hogy a műveletek elején az orosz precíziós csapások sok lőszer raktárt, és üzemanyag bázist leromboltak. Lassan komoly nehézségei lesznek az ukrán hadseregnek. Az orosz fél felkészült, és jól kiépítette az utánpótlás logisztikáját. Ebben a hadseregnek már nagy tapasztalata van. Egy ilyen léptékű hadműveletet hónapokig készítenek elő, és a tartalékokat jól feltöltik.

  1. Miben különbözik az orosz hadsereg és a NATO taktikája?

– Aki megfigyelte az amerikai hadsereget, mondjuk Irakban, az láthatta, hogy az ostrom előtt „kivasalják” a várost. Ha az ellenség ellenáll, akkor az állásait romhalmazzá változtatják. Azon az elven, hogy minél többet bombázol, annál több katonád marad életben. Az orosz hadsereg most – az ukrán és a nyugati híradásokkal ellentétben – megpróbálja minél kevesebb rombolással, precíziós csapásokkal bevenni a városokat. Így például aknavetőket nem is használnak a városok ostromakor. Komoly kihívás, hogy ne bőszítsük fel a lakosságot, ne csináljunk belőle ellenséget.

  1. S miért robbantották fel az észak-krími csatorna gátját?

– Megelőző intézkedés volt. Egy diverziós akció ugyanis özönvizet okozhatott volna. Most szabályozható a Krím vízellátása.

  1. Mivel járhat ukrán oldalon, hogy a lakosságnak fegyvert osztanak?

– Ez felelőtlen lépés, és komoly következményekkel járhat. Így már most látszik, hogy Kijevben például ezek egy része a fekete piacra került. De ezek a fegyverek kriminális elemek kezébe is kerültek, és ez megkönnyíti a fosztogatók dolgát. De Kijevben már leszámolásokra is sor került.

  1. Meddig tartanak a hadműveletek?

– Nem vagyok Nostradamus, hogy ezt pontosan megmondjam. Ez több tényezőtől is függ. Így Kijev láthatóan elhúzza a tárgyalásokat, hogy Románián és Lengyelországon át fegyvereket kapjon. De a nagy pontosságú „Kalibr” rakétákkal ezeket a fegyverszállító gépkocsioszlopokat meg lehet semmisíteni. Hiszen a cél úgyis Ukrajna demilitarizálása. De már holnap befejeződhetnének a harcok, ha Zelenszkij kapitulálna és lemondana. Talán ez lenne a legjobb.

Tegyük hozzá, ez egyelőre illúziónak tűnik. Az ukrán ellenállás és a kitartás nagyobb, mint arra Moszkvában számítottak.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.