A brit Háborús Könyv aktiválása

Az Egyesült Királyságban elkezdtek fölkészülni egy újabb nagy háborúra. Ezt mutatja, hogy a fegyveres erők vezetője bejelentette egy új terv előkészítését, amelynek lényege, hogy a brit nemzetet átvezessék a háborúra való átállásra.

Pap Krisztián írása a #moszkvater.com számára

III. Károly király a Királyi Tüzérségi Ezrednél tett látogatása során a dél-angliai Emsworthben található Baker laktanyában, 2026. február 26-án
Fotó:EUROPRESS/Andrew Matthews/POOL/AFP

A britek nem viccelnek, ők tényleg világháborúra készülnek. Ezt mutatja, hogy újra aktiválják és frissítik az úgynevezett Háborús Könyvet („War Book”), amelyet először az első világháború előtt alkalmaztak, amikor London a világháború kirobbantásán dolgozott gőzerővel.

A brit védelmi vezérkari főnök Sir Rihard Knighton 2026. április 10-én a Sky Newsnak elmondta, hogy egy átfogó terv új változatát készíti elő, amelynek célja, hogy felkészítse az egész nemzetet – a katonaságtól és a rendőrségtől a kórházakig és az iparig – a háborúra való átállásra. Ennek alapja az úgynevezett Kormányzati Háborús Könyv frissített változta, amely

„megköveteli az emberektől, hogy másképpen kezdjenek gondolkodni a biztonságukról, a rugalmasságról és a hidegháború tanulságait fölhasználva, de <modern kontextusban modern társadalomként, modern infrastruktúrával> álljanak készen az újabb nagy háborúra”

Anglia az 1914-es világháború kirobbantásában meghatározó szerepet játszott, miután belátták, hogy Németországgal nem tudnak szövetséget kötni, ezért a franciákkal és az oroszokkal alkottak antantot. Akkor az angol külügyminiszter, Sir Edward Grey fonta azt a hálót, amelyet a Központi Hatalmak köré dobtak, szinte teljesen elszigetelve őket a külvilágtól. Grey nagyon ügyes diplomáciai trükkökkel dolgozott, felhasználva a boszniai szerbeket az osztrák-magyar trónörökös megölésére, és ezzel kiváltva a hadüzeneti láncreakciót. Ezt megelőzően viszont Anglia titokban elkezdte kidolgozni és alkalmazni a War Bookot, vagyis az egész társadalmat, kereskedelmet, gazdaságot, ipart ennek a feladatnak rendelték alá. Tudták, hogy nagy küzdelem lesz, hiszen a németeké volt a világ legjobb hadserege, majd kiderült, hogy a második legjobb az osztrák-magyar haderő, amely négy fronton is harcolt, és mindenhol győzni tudott.

„Magát az <első világháború> kifejezést Ernst Haeckel német biológus használta 1914 szeptemberében. Mint fogalmazott, kétségtelen, hogy a rettegett európai háború lefolyása és jellege… a szó teljes értelmében vett első világháborúvá válik. Az angoloknál az <első világháború> kifejezést Charles à Court Repington alezredes, újságíró használta egy 1918. szeptember 10-i naplóbejegyzésében”

Ez a háborús kézikönyv felvázolta a brit állam minden lépését a békeidőből a teljes háborús állapotba való átmenethez, beleértve a polgári védelem, a sürgősségi szolgálatok, a rendőrség, a honvédelem, az említett ipari bázis, a mezőgazdaság, valamint a nyersanyagok, az üzemanyag tartalékok, de a börtönszolgálat, és a diplomáciai szolgálat átalakítását is.

A Háborús Könyvet a második világháború alatt tovább finomították, majd a hidegháború alatt folyamatosan karbantartották és frissítették, elsősorban egy szovjet nukleáris- vagy hagyományos támadást feltételezve. A hidegháború befejezése után a 2000-es évek elején ez gyakorlatilag megszűnt, és helyébe a 2004. évi Polgári Vészhelyzeti Törvény általánosabb vészhelyzeti rendelkezései léptek. Most pedig Sir Richard Knighton légierő főmarsall nyilvánosan megerősítette, hogy a Kabinetiroda irányításával zajlik a Kormányzati Hadikönyv új, modernizált változatának elkészítésére.

„A War Book titkosított volt, talán száz példányt nyomtattak ki a legfontosabb hivatalnokok, politikusok részére. A titkosítás alól 2009-ben feloldott részletek a következőt tartalmazták”

– A konfliktus kezdetétől számított 7–28 napos előzetes értesítéssel megteendő intézkedések. Ez magában foglalta a tartalékosok behívását, nyilvános közlemények kiadását, a vészhelyzeti hatáskörök aktiválását és a kormányzati szervekben a 24 órás őrségre való áttérést.

– Mobilizáció és munkaerő. Eljárások a tartalékosok behívására, szükség esetén besorozásra, ismert disszidensek vagy biztonsági kockázatok felkutatására, valamint az iparral való együttműködésre a hadianyag-termelés terén.

– Polgári védelmi és közintézkedések.

– Iskolák bezárása vagy átalakítása.

– A kórházak nem akut betegektől való megszabadítása az ágyak felszabadítása érdekében.

– Élelmiszerjegyek bevezetése és az alapvető készletek felhalmozása.

– A magánlevelek és média ellenőrzésének cenzúrázása.

– BBC forgatókönyvek, amelyek arra utasítják a lakosságot, hogy ne essen pánikba. Stb.

„A háborús kézikönyv kitér az atomháború részleteire is”

– Tervek a nukleáris csapások előtti és utáni időszakra (beleértve az „R-órát” – a nukleáris fegyverek végső felszabadítását). Ez kiterjedt a radioaktív következmények elleni védelemre, a vészhelyzeti munkálatok szervezésére, a nemzeti kincsek áthelyezésére (pl. műkincsek Londonból Skóciába szállítása) és az alapvető szolgáltatások fenntartására a támadás után.

„De miért aktiválja ezeket a terveket az Egyesült Királyság most, 2026-ban?”

Sir Richard Knighton szerint az új tervnek „gondolnia kell arra, hogyan építjük fel ezt az ellenálló képességet, miközben megújítjuk a [víz-, villamosenergia-, közlekedési] infrastruktúrát… egy olyan ellenség fellépésének fenyegetésével szemben, amely a háború küszöbén áll, nem csak egy hibrid fenyegetéssel… Ehhez más döntésekre és más prioritásokra van szükség.” Nyilatkozataiból kiderül, hogy a hidegháborús tanulságokat azért kell a 21. századi társadalomhoz, infrastruktúrához és fenyegetésekhez igazítani – például kiber-, hibrid- és hagyományos konfliktusok -, hogy olyan egyenrangú ellenfelekkel, mint Oroszország vagy Kína tudják fölvenni a versenyt.

„Javában zajlik a nyugat-európai hadseregek vezetői közötti szoros együttműködés”

Egy 2026-os Guardian vélemény cikkben Knighton és német kollégája, Carsten Breuer a Bundeswehr  főfelügyelője kijelentették, hogy el kell mélyíteni a két hadsereg közötti kapcsolatokat, és hogy „az újrafegyverkezés nem háborús uszítás; ez a nemzetek felelősségteljes cselekedete, amelyek elszántan védik népüket és fenntartják a békét. Az erő eltántorítja az agressziót. A gyengeség pedig előidézi azt”. A háborús retorika tehát egyre nyíltabb lesz, miközben Európában újra intézményesülni látszik a katonai sorozás. Ez vagy elrettentésre szolgál Moszkva irányába, vagy tényleg háborúra készülnek.

Igaz, hogy a brit védelmi-fegyveres beruházásokra még nincs elég pénz, de ezen is változtatni akarnak. Folyton hangsúlyozzák, hogy a lakosság elmúlt 30 évben élvezett nyugalma és békéje egyre nagyobb veszélyben van, tehát szokjanak hozzá a hadi kiadások drasztikus emelkedéséhez. Tehát a Háborús Könyv a kormány titkos „hogyan kell” csinálni kézikönyve, és az új változat is az lesz, amely

„az egész országot rendezett, begyakorolt módon háborús alapokra állítja”

S hogy érinti ez Magyarországot? A választások után számolhatunk azzal, hogy az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurót blokkoló vétót az új kormány vissza fogja vonni. Ha az ukrán társadalom a közeljövőben nem fog pszichikailag összeomlani, akkor a háború folytatódni fog és rövidesen angol-francia-német harci alakulatok fognak megjelenni ukrán területen. Ha így lesz, akkor innen már csak egy lépés az atomháború.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com