„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

„Új vasfüggöny épül az országok között”

2018. okt. 21.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Kazahsztán a vallások békés együttélésének pozitív példája

Orosz ortodox pap áldja meg kilövés előtt a kazahsztáni Bajkonurban a Szojuz hordozórakétát 2018. március 20-án #moszkvater

Orosz ortodox pap áldja meg kilövés előtt a kazahsztáni Bajkonurban a Szojuz hordozórakétát 2018. március 20-án
Fotó:EUROPRESS/VYACHESLAV OSELEDKO / AFP

Nyugtalanná vált a világ. Az államok szankciókkal sújtják egymást, tombol a kereskedelmi háború, kiéleződött a vallások közötti és a vallásokon belüli, valamint a civilizációk közötti szembenállás. Már 18 éve élünk a harmadik évezredben, de az emberiséget még mindig a kölcsönös bizalmatlanság légköre hatja át. S a helyzet csak romlott. Az országok, politikai blokkok között új vasfüggöny, falak épülnek. Erről Nurszultan Nazarbajev kazah elnök beszélt a világvallások vezetőinek 6., ezekben a napokban Asztanában zajló kongresszusán.

A vallás komoly szerepet játszik nemcsak az egyes emberek, de az államok életében is. Sok állam fejlődését határozza meg mind a mai napig. Vannak olyan államok, mint a Vatikán vagy a Perzsa-öböl országai, ahol egy vallás az uralkodó, míg másutt több konfesszió él egymás mellett. A vallások közötti szembenállás a történelem során nem egyszer vezetett háborúhoz, s az ilyen jellegű konfliktusok ma újra egyre veszélyesebb színezetet öltenek. Az arab-izraeli szembenállástól az India és Pakisztán közötti erőszakba torkolló vitákig példák sorát lehetne említeni. Itt a szembenállás nem egyszerűen a különböző hitű államok között feszül. Valójában ezekben a vallásháborúkban formálódott, erősödött az identitás. Közben azonban ezek a konfliktusok fékezik a gazdasági és szociális fejlődést.

„A világi berendezkedés útját választó Kazahsztán e tekintetben sok állam elé állítható pozitív példaként. Sikerült ugyanis megteremteni a vallások békés együttélését, méghozzá egy olyan régióban, amely a fanatikusoktól lángra gyújtott térségek szomszédságában helyezkedik el”

Ám az instabil Közép-Ázsiában a vallások közötti békés együttélés megteremtése a fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele volt. Az alkotmány biztosítja a gyülekezetek és a hívek törvény előtti egyenlőségét. Egyúttal rögzíti azt is, hogy egyik vallás sem tekinthető kötelezőnek vagy államvallásnak.

A vallás ma az 57 százalékban szunnita iszlám és 34 százalékban orosz ortodox Kazahsztánban nemcsak a népek közötti egyetértés és a szociális stabilitás egyik legfontosabb tényezője, de kulturális újjászületés stimulálója is. S ez természetes, hiszen a vallás által hordozott értékek, az ezekben rejlő szellemi, erkölcsi potenciál elengedhetetlen előfeltétele a kultúra fejlődésének.

A közép-ázsiai ország által választott út sikerének elismeréseként nemrégiben a lengyel katolikusok egy a pápa által megszentelt oltárt ajándékoztak Kazahsztánnak. Ilyen oltárból talán néhány tucatnyi van a világban. Kazahsztán volt Jeruzsálem után a második ahová ilyet küldtek a lengyel hívek. Az oltár az ország északi részén – itt él a katolikusok 40 százaléka – fekvő Ozernoje nevű település templomába került. A hely kiválasztása nem volt véletlen. A legenda szerint 1941-ben az ide száműzött lengyelek közös imája után hirtelen egy halakban gazdag tó keletkezett, amely a szó szoros értelmében megmentette az itt élőket az éhhaláltól. A helyi adminisztráció most az infrastruktúra fejlesztésébe kezdett, hogy a falut könnyebben megközelíthessék a zarándokok. A vallási emlékeket, kegyhelyeket ugyanis turisták tízezrei keresik fel évente.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Semleges türkmén geopolitikai elmozdulás?

    2025. ápr. 28.
    Az Európai Unió országai által nem megfelelően átgondolt és bevezetett, példátlan mértékű szankciók Oroszország ellen nagymértékben érintett...

    Ritkaföldfém nagyhatalommá válhat Kazahsztán

    2025. ápr. 24.
    Kazahsztán jelentős ritkaföldfém lelőhelyet tárt fel a Karagandi régióban, amelynek készletei elérhetik a 20 millió tonnát. Az Új Kazahsztán...

    Főszerepben a kazah atom diplomácia

    2025. jan. 24.
    A közép-ázsiai Kazahsztán állt 2024 októbere és decembere között a globális atomenergetika és a nukleáris ipari szereplők figyelmének a közé...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés