„Új vasfüggöny épül az országok között”

Kazahsztán a vallások békés együttélésének pozitív példája

Orosz ortodox pap áldja meg kilövés előtt a kazahsztáni Bajkonurban a Szojuz hordozórakétát 2018. március 20-án
Fotó:EUROPRESS/VYACHESLAV OSELEDKO / AFP

Nyugtalanná vált a világ. Az államok szankciókkal sújtják egymást, tombol a kereskedelmi háború, kiéleződött a vallások közötti és a vallásokon belüli, valamint a civilizációk közötti szembenállás. Már 18 éve élünk a harmadik évezredben, de az emberiséget még mindig a kölcsönös bizalmatlanság légköre hatja át. S a helyzet csak romlott. Az országok, politikai blokkok között új vasfüggöny, falak épülnek. Erről Nurszultan Nazarbajev kazah elnök beszélt a világvallások vezetőinek 6., ezekben a napokban Asztanában zajló kongresszusán.

A vallás komoly szerepet játszik nemcsak az egyes emberek, de az államok életében is. Sok állam fejlődését határozza meg mind a mai napig. Vannak olyan államok, mint a Vatikán vagy a Perzsa-öböl országai, ahol egy vallás az uralkodó, míg másutt több konfesszió él egymás mellett. A vallások közötti szembenállás a történelem során nem egyszer vezetett háborúhoz, s az ilyen jellegű konfliktusok ma újra egyre veszélyesebb színezetet öltenek. Az arab-izraeli szembenállástól az India és Pakisztán közötti erőszakba torkolló vitákig példák sorát lehetne említeni. Itt a szembenállás nem egyszerűen a különböző hitű államok között feszül. Valójában ezekben a vallásháborúkban formálódott, erősödött az identitás. Közben azonban ezek a konfliktusok fékezik a gazdasági és szociális fejlődést.

„A világi berendezkedés útját választó Kazahsztán e tekintetben sok állam elé állítható pozitív példaként. Sikerült ugyanis megteremteni a vallások békés együttélését, méghozzá egy olyan régióban, amely a fanatikusoktól lángra gyújtott térségek szomszédságában helyezkedik el”

Ám az instabil Közép-Ázsiában a vallások közötti békés együttélés megteremtése a fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele volt. Az alkotmány biztosítja a gyülekezetek és a hívek törvény előtti egyenlőségét. Egyúttal rögzíti azt is, hogy egyik vallás sem tekinthető kötelezőnek vagy államvallásnak.

A vallás ma az 57 százalékban szunnita iszlám és 34 százalékban orosz ortodox Kazahsztánban nemcsak a népek közötti egyetértés és a szociális stabilitás egyik legfontosabb tényezője, de kulturális újjászületés stimulálója is. S ez természetes, hiszen a vallás által hordozott értékek, az ezekben rejlő szellemi, erkölcsi potenciál elengedhetetlen előfeltétele a kultúra fejlődésének.

A közép-ázsiai ország által választott út sikerének elismeréseként nemrégiben a lengyel katolikusok egy a pápa által megszentelt oltárt ajándékoztak Kazahsztánnak. Ilyen oltárból talán néhány tucatnyi van a világban. Kazahsztán volt Jeruzsálem után a második ahová ilyet küldtek a lengyel hívek. Az oltár az ország északi részén – itt él a katolikusok 40 százaléka – fekvő Ozernoje nevű település templomába került. A hely kiválasztása nem volt véletlen. A legenda szerint 1941-ben az ide száműzött lengyelek közös imája után hirtelen egy halakban gazdag tó keletkezett, amely a szó szoros értelmében megmentette az itt élőket az éhhaláltól. A helyi adminisztráció most az infrastruktúra fejlesztésébe kezdett, hogy a falut könnyebben megközelíthessék a zarándokok. A vallási emlékeket, kegyhelyeket ugyanis turisták tízezrei keresik fel évente.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com