„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Az atomerőmű-park bővülése növeli a természetes urán iránti keresletet is, miután az urán a nukleáris üzemanyag nyersanyaga
Fotó:Wikipédia
A Nukleáris Világszövetség (WNA) alap forgatókönyve szerint a globális reaktor kapacitás a jelenlegi 372 GW-ról 2030-ra 449 GW-ra, 2040-re pedig 746 GW-ra nőhet, ami éves szinten átlagosan 5,3 százalékos bővülést jelent. A 2023-as prognózishoz viszonyítva 2040-re több mint 60 GW-tal több új építésű kapacitással számolnak. Főként Kelet- és Dél-Ázsiában, illetve az atomenergetikába újonnan belépő országokban. Az atomerőmű-park bővülése növeli a természetes urán iránti keresletet is, miután az urán a nukleáris üzemanyag nyersanyaga. A WNA alap forgatókönyve alapján a mennyiség a jelenlegi 67 ezer tonnáról 2040-re meghaladhatja az évi 150 ezer tonnát. A természetes urán piacán a kereslet és kínálat egyensúlyának megítéléséhez több keresleti tényezőt is számításba kell venni.
A Uranium kiadvány legfrissebb adatai alapján. Resources, Production and Demand — 2024 (az IAEA és az OECD által kétévente kiadott „Vörös könyv” adatai szerint)
„a feltárt uránkészletek volumene több mint 10,7 millió tonna. A kitermelhető uránkészletek volumene – a kitermelési és feldolgozási veszteségekkel együtt számolva – több mint 7,9 millió tonna”
Nagy vonalakban ezek a készletek a következő 50 évben fedezni tudják az atomerőművi blokkok várható igényeit. Ugyanakkor a 80 USD/kg alatti kitermelési költségű uránkészletek aránya csökken, jelenleg az összes készlet körülbelül egynegyedét adják. Az elmúlt évtizedben a világ feltárt uránkészletei ugyan 28 százalékkal bővültek, a 80 USD/kg alatti kategóriába tartozó készletek viszont 44 százalékkal visszaestek. Ráadásul ebben a kategóriában a készletek körülbelül 90 százaléka már működő vagy megnyitás előtt álló bányákhoz kötődik. Ez azt jelentheti, hogy a készletek jelentős része még feltáratlan, a 80 USD/kg alatti kategóriába tartozó lelőhelyeket eddig nem azonosították, illetve akár arra is utalhat, hogy ilyenek már egyáltalán nem léteznek.
„A 40 USD/kg alatti költség kategóriába tartozó uránkészletek szintén visszaestek”
Az Üzbegisztánban és Brazíliában elvégzett, 103 ezer tonnás készletet érintő ellenőrzés után 20 százalékkal visszaestek ezek a készletek. A legmagasabb költségkategóriába (<260 USD/kg) tartozó készletek viszont 2 százalékkal bővültek az új, illetve korábban még számításba nem vett készletek bevonásának köszönhetően (Kamerun, Egyiptom, India, Pakisztán, Szaúd-Arábia), ugyanakkor ezt szinte teljes mértékben ellensúlyozta az Orano által végrehajtott újraértékelés az Imouraren (Niger) és Bakuma (Közép-afrikai Köztársaság) lelőhelyeken. Összességében a feltárt készletek volumene lényegében stagnált, a bővülés csupán 0,2 százalékot tett ki. A feltárt uránkészletek összvolumene alapján a Roszatom vezeti az uránbányászati vállalatok rangsorát, főként oroszországi, kazahsztáni, tanzániai és namíbiai készleteinek köszönhetően. A rangsort a kazahsztáni Kazatomprom, a francia Orano, a kanadai Cameco, valamint a kínai CNNC és CGN követik. A 80 USD/kg alatti költségű uránkészletek volumene a Kazatompromnál a legnagyobb. A második helyen a Roszatom áll, majd a Cameco, a kínai CNNC és CGN, valamint a francia Orano követi.
„A VisualCapitalist felmérése alapján jelenleg Ausztrália, Kazahsztán és Kanada rendelkezik a világon elérhető (és ismert) uránkészletek legnagyobb részével. A három ország tartalékai együttesen a globális készletek több mint 50 százalékát teszik ki”
Közülük is kiemelkedik Ausztrália ahol, eddig több mint 1,7 millió tonna urán meglétét tárták fel. Ez a világ ismert készleteinek 28 százaléka. Az Adelaide-től mintegy 600 kilométerre északra található urán bánya pedig jelenleg a világ legnagyobb uránlelőhelye – és érdekes módon emellett a negyedik legnagyobb rézlelőhely. Ennek ellenére Ausztrália jelenleg csak a világ negyedik legnagyobb uránkitermelője.
A legnagyobb urán tartalékkal bíró államok között szerepel Oroszország és Namíbia is nagyságrendileg hasonló mennyiségű uránkészlettel. Egyenként körülbelül a globális készletek 8 százalékát bírják, ami nagyjából 470 ezer tonnát jelent. Az „urán nagyhatalmak” közé sorolható Dél-Afrika , Brazília és Niger is. Utóbbiak rendelkeznek külön-külön a világ összes ismert készletének mintegy 5-5 százalékával. A maga mintegy 224 ezer tonnájával Kína rendelkezik pillanatnyilag a 9. legnagyobb uránkészlettel. Ez a globális mennyiség 3 százaléka. A 10. helyen Mongólia áll 145 ezer tonnás készlettel, illetve számottevő uránlelőhellyel bír még Üzbegisztán és Mongólia is.
„A világ urán termelésének élén továbbra is a Kazatomprom áll”
A cég növeli a termelését. Amíg 2023-ban Kazahsztánban 21 109 tonna uránt termeltek, addig 2025-re a termelés rekordot döntve 25 839 tonnára emelkedett. Ez 11 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. 2026-ban az urántermelést 27 500–29 000 tonna közötti szinten tervezik.
A termelés növekedése a Bugyonovszkoje lelőhely 6-os és 7-es szektorában működő bánya tervezett kapacitásának (évi 6 ezer tonna) eléréséhez köthető. 2025-ben a Kazatomprom elindította az „Inkaj–3” projekt próbaüzemi fázisát; a lelőhely becsült készlete 83 100 tonna urán. A projekt próbaüzemi fázisát négy évre tervezik. Az iparszerű kitermelést 2030–2032 közé tervezik, évi 4 ezer tonnás tervezett kapacitás elérésével.
2025-ben módosításokat fogadtak el vonatkozó kazah törvényben, amelynek értelmében a Kazatomprom részesedése az új ásványkincs-hasznosítási szerződésekben legalább 75 százalék, a meglévők meghosszabbítása esetén pedig 90 százalék lesz. 2026-tól az ásványkincsek kitermelésére kivetett adó mértéke az egyes kitermelési szerződések szerinti tényleges éves termelési volumenektől, valamint az urán aktuális spot árától függően változik majd.
Kanadában 2025-ben két föld alatti uránbánya volt üzemben, a McArthur River és a Cigar Lake. Az év közepén a McClean Lake bányában az Orano kanadai egysége elindította az urán kitermelést a SABRE (Surface Access Borehole Resource Extraction) fúrásos hidro bányászati technológia alkalmazásával. A McClean Lake bánya társtulajdonosának, a Denison Mines-nak az adatai szerint 2025-ben 250 tonna uránt állítottak elő.
„Namíbiában 2024-ben a Husab, Rössing és Langer Heinrich bányák együttesen
7 332 tonna uránt termeltek ki , ami a globális termelés 12 százaléka”
Az elmúlt hét év során a Husab és a Rössing bányák termelése stabil maradt. 2024-ben a termelésük rendre 4 437 és 2 205 tonna uránt tett ki. 2024-ben a Langer Heinrich uranium mine bányában 690 tonna uránt termeltek ki, 2025-ben pedig mintegy 1,54 ezer tonnát.
Üzbegisztán az elmúlt években fokozatosan bővíti a termelését. 2025-re előzetesen 6 ezer tonnás urántermeléssel számolnak. 2030-ig az országban évi több mint 7 ezer tonna termelését tervezik. Az SRK Consulting jelentése alapján a Navoiyuran ásványvagyon-bázisa 2025. január 1-jén körülbelül 116 ezer tonna urán volt, azonban a 40 lelőhely közül egyik sem haladja meg a 10 ezer tonnás készletet. A legnagyobb lelőhelyek készlete 4 és 9 ezer tonna közé esik.
Ausztráliában 2025-ben a termelés enyhén meghaladhatta a 2024-es szintet. Az ausztrál BHP Olympic Dam mine bányájában évente stabilan mintegy 3–3,4 ezer tonna uránt termelnek ki. 2025 sem volt kivétel: a termelés a 2025-ös naptári évben 3 479 tonnát tett ki.
„Oroszországban 2024-ben az urántermelés 2 738 tonnát ért el”
A Roszatom vállalatának kitermelési tervét 100 százalékban teljesítették. „A Roszatom évtizedekre biztosított nyersanyag-bázissal rendelkezik, és a világ uránpiacának élvonalába tartozik” – nyilatkozta a „Sztrana Roszatom” című üzemi lapnak adott interjúban a vállalat vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov.
Az előzetes becslések alapján Kínában körülbelül 2,2 ezer tonna uránt termeltek. Kínában 2025-ben négy uránbányában folyt kitermelés (háromban fúrásos in situ kilúgzásos módszerrel, egyben hagyományos bányászati – aknás – eljárással). A magas termelési költségek miatt három föld alatti bánya működését leállították. A China National Nuclear Corporation közlése szerint 2025-ben elindult az urán próbaüzemi termelése az Ordosz-medencében található „National Uranium No. 1” új bányában. A vállalat tervezett kapacitása évi 1 ezer tonna urántermelés.
„Ha a termelés bővülése nem párosul sikeres geológiai feltárással, a ma működő bányákat 2030-tól a 2040-es évek végéig bezárhatják. Mindenekelőtt azokat a vállalatokat érinti ez, amelyek a 2000-es évek eleje óta működnek”
A fenti kilátásokra reagálva az urántermelők, köztük a Roszatom az utóbbi időben intézkedéseket hoznak a készletbázis növelésére. „Kiemelt feladatunk az urán készletbázisának bővítése az orosz atomenergia-ágazat igényeinek fedezése érdekében. Már megállapodás született a Rosznyedra és a Természeti Erőforrások és Ökológiai Minisztérium között egy, a készletbázis fejlesztését célzó munkacsoport létrehozásáról. 2026-ban a Shirondokuj lelőhelyen elvégzik a fő bányászati előkészítő munkákat, amelyek lehetővé teszik, hogy 2028-tól évente mintegy 400 tonna uránt termeljenek ki. Megkezdjük a vágathajtási munkákat a 6. számú bányában a Priargunszkij Termelő Bányászati és Vegyi Kombinát területén. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a „Elkon” projektet kivezessük a „alvó” állapotból” – nyilatkozta a „Vesztnyik Atomproma” folyóiratnak a Rosatom Nedra első vezérigazgató-helyettese, Viktor Szvjaceckij.
Egy további példa, 2025 januárjában a Kazatomprom frissített, 2025–2034-es stratégiájában kiemelte, hogy a készletbázis növelését és hatékony kihasználását geológiai kutatásokkal és a működés optimalizálálásával kívánja biztosítani.
A kitermelés bővülését, az új kapacitások üzembe helyezését, valamint a geológiai kutatásokat is gyakran gazdasági, szabályozási, társadalmi és egyéb akadályok nehezítik és növelik az új létesítmények előkészítésének időtartamát és költségeit.
„Az egyik kulcs probléma az infláció. Emelkednek a berendezések, a dízel üzemanyag, az elektromos energia és a kénsav ára, valamint a személyi költségek is. Emellett nőttek a kamatok, és a banki finanszírozás is bonyolultabbá és költségesebbé vált”
Időnként gondot okoz a munkaerő, a felszerelés vagy a vegyszerek hiánya. A McArthur River bánya újraindítását a szakképzett munkaerő hiánya és a hosszú leállás utáni berendezés-újraindítás nehézségei lassították. Kazahsztánban a termelés csökkenését a kénsavhiány, valamint a kiszolgáló infrastruktúra építésének csúszása okozta.
A bonyolult szabályozói eljárások hátráltatják az indítást. Egyes országokban az engedélyek kiadásának folyamata meghaladhatja a tíz évet. A vállalatoknak frissíteniük kell a műszaki-gazdasági megalapozást, és el kell halasztani a végleges befektetési döntést. A helyi közösség tiltakozása akár a bánya megépítésének feladásához is vezethet. Erre példa az ausztrál Jabiluka lelőhelyen tervezett projekt esete. A politika is hatással van a helyzetre. Erre a legszemléletesebb példa a Nigerben található bányák állami ellenőrzés alá vonása, valamint az ezzel kapcsolatos viták a Orano-val.
„A következő évtizedekben a globális atomenergia-ágazat nyersanyag igényének fő forrását a természetes urán elsődleges kitermelése jelenti majd. A WNA becslése szerint ez 2040-re elérheti a 150 ezer tonnát. Viszont az ismert forrásokból származó kitermelés ekkorra várhatóan csak mintegy 70 ezer tonna lesz”
A működő bányákban a készletek kimerülése miatt a termelés megfeleződik, a jelenlegi 60,2 ezer tonnáról 29,5 ezer tonnára csökken. A korábban leállított, épülő és a tervezett új bányák indítása részben pótolja a kieső kapacitásokat, de csak mintegy 50 ezer tonnáig. A 2030-tól induló potenciális bányák 2040-re további 20 ezer tonnával növelhetik a kínálatot, ám jövőjük bizonytalan és kockázatokkal terhelt.
A másodlagos forrásokból érkező szállítások 2024 és 2040 között várhatóan mintegy 5 ezer tonna uránnal növelik a kínálatot.
Összességében, a föld alatti uránkészletek rendelkezésre állása ellenére 2040-re a kereslet mintegy 75 ezer tonnával is meghaladhatja a kínálatot. A várakozások szerint ezt a keresletet az úgynevezett bizonytalan forrásokból érkező szállítások fogják fedezni. Ide tartoznak a nem nyilvántartott másodlagos források, a lezárt bányák, valamint a ma nem fejlesztett lelőhelyek, amelyekre a vállalatoknak jelenleg nincsenek konkrét terveik.
„A kialakult helyzet fényében jelentős geológiai feltárási munkára, korszerű kitermelési technológiák bevezetésére, fokozott beruházásokra és kedvezőbb szabályozási környezetre lesz szükség ahhoz, hogy az új uránlelőhelyek bekapcsolódjanak a nukleáris üzemanyagciklusba”
A készletbázis alakulása arra utal, hogy a világpiacon a kedvező költségű uránkészletek egyre inkább kimerülőfélben vannak. Az atomerőmű-park globális növekedése mellett fokozatosan kiesnek az alacsony költségű nagy urán projektek, és csökkennek a másodlagos források is. Ebben a környezetben a Roszatom előnyös helyzetben van, mivel Oroszországban és külföldön is jelentős uránkészlet-bázissal rendelkezik. Ez lehetővé teszi az urántermelés hosszú távú bővülését és a vállalat igényeinek fedezését.
Ezzel párhuzamosan a Roszatom a IV. generációs energiarendszereket is fejleszti, amelyekhez már nem lesz szükség természetes uránra. „Az Urán Tanács felel mostantól a nukleáris üzemanyagciklus minden területének koordinálásáért” – mondta a „Sztrana Roszatom” lapnak a Roszatom vezetője, Alekszej Lihacsov: „A termékportfólió bővítése, a nyersanyagtól független IV. generációs rendszerek fejlesztése, valamint a hazai és külföldi blokkok építése új irányítási megközelítéseket igényel a kétkomponensű, termikus és gyorsneutronos reaktorokra épülő rendszerben. A munka összehangolására nukleáris üzemanyagciklus-bizottságot hoztak létre. A testületbe az állami vállalat szinte valamennyi felsővezetőjét bevonták. „A bizottság egyfajta ‘Urán Tanácsként’ fog működni, amely kijelöli a stratégiai és taktikai irányokat ezen kulcsfontosságú területen” – emelte ki Alekszej Lihacsov. A Roszatom bővíti a dúsítási, üzemanyag gyártási és kiégett fűtőelem-feldolgozási kapacitásokat, és kialakítja a nemzeti urán programot. A rendszer a nukleáris üzemanyagciklus zárási technológiái révén csökkenti a természetes urán fajlagos felhasználását, miközben párhuzamosan bővíti a nyersanyag-bázist az atomenergia részarányának növelése érdekében.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater