Kezdőlap » x-demokrata » Puha átmenet Kazahsztánban
Lemondott Nurszultan Nazarbajev #moszkvater

Puha átmenet Kazahsztánban

Nurszultan Nazarbajev lemondott az elnöki posztról, ám a háttérből továbbra is az ország legfontosabb vezetője marad

Lemondott Nurszultan Nazarbajev #moszkvater
Lemondott Nurszultan Nazarbajev
Fotó:EUROPRESS/AFP/Mihail Metzel/POOL / Russian Presidential Press Office

Úgy ment, hogy maradt. A Kazahsztánt immár majd’ 30 éve irányító Nurszultan Nazarbajev lemondott az elnöki posztról, ám továbbra is vezeti a hatalmi pártot a Nur Otant, és ami még fontosabb, az elnöki adminisztráció jogköreivel felruházott, egyfajta árnyék kormánynak is tekinthető nemzetbiztonsági tanácsot. A 18 milliós közép-ázsiai országban ezzel megkezdődött a puha, a stabilitás fennmaradását biztosító átmenet. Távozása után a közép-ázsiai országot a három hónapon belül megrendezendő választásokig a szenátus elnöke Kaszim-Zsomart Tokajev vezeti. A tapasztalt diplomatát tartják a legesélyesebb utódjelöltnek is.

Azok a politikusok, akik már három évtizede vezetnek egy országot, nem nagyon szoktak lemondani. Éppen ezért sokakat meglephetett, hogy örökös elnökként, az ország vezetője cím büszke birtokosaként a 78 éves Nurszultan Nazarbajev mégis ezt tette. Mindenek előtt azért, hogy ezzel is biztosítsa Kazahsztánban a politikai átmenet stabilitását. „Életem utolsó napjáig Önökkel maradok, és szolgálni fogom az országot” – fogalmazott az országhoz intézett üzenetében.

„Nazarbajev távozása akkor is meglepett mindenkit, ha már voltak erre utaló jelek”

Például az, hogy két éve intenzív párbeszéd folyik az ország politikai berendezkedésének átalakításáról. Kazahsztánban ugyan továbbra is marad az elnöki rendszer, ám Nazarbajev a hatáskörök nagy részét már korábban átadta a kormánynak. Aztán nemrégiben az alkotmánybíróság állásfoglalását kérte az elnök idő előtti lemondásáról. Ezután február elején azzal lepett meg mindenkit, hogy számon kérte az ország vezetését, amiért nincs terve az elnök esetleges lemondására. Aztán persze megnyugtatott mindenkit, közben azonban sejtelmesen megjegyezte, hogy az alkotmány minden eshetőségről rendelkezik. Aztán jött a napokban a bejelentés, ami akkor is meglepő volt, ha ennek előkészítése már meg is kezdődött.

„Kazahsztánban ezzel megkezdődött az irányított, vagy másképp fogalmazva a puha átmenet”

Nazarbajevet államférfiként erre késztethette az ország stabilitásáért érzett felelősség. Az immár exállamfő ennek jegyében oszlatta fel néhány hete a kormányt is. A természeti kincsekben gazdag Kazahsztán ugyanis még mindig túlságosan függ az energiahordozók exportjától. Az olajár csökkenése és a globális gazdasági válság ezért lelassította a 2000-es években átlagosan 7 százalék feletti növekedést, ami az országon belül a szociális feszültség növekedéséhez vezetett.

Másrészt Nazarbajev tanulhatott a régió másik hatalmát vezető Iszlam Karimov halála után kialakult helyzetből. Üzbegisztán ugyan különösebb megrázkódtatások nélkül átvészelte a váltást, az elnök családja azonban távol került a hatalomtól. A sokáig utódjelöltnek tekintett idősebb lánya például most éppen egy büntetőtelepen tölti a büntetését. Nazarbajev a háttérből továbbra is tagja marad az országot irányító döntéshozók szűk körének. Az egy éve megnövelt hatáskörökkel bíró nemzetbiztonsági tanács és a kormányzó párt vezetőjeként a háttérből komoly hatással lesz a legfontosabb döntésekre.

„Nazarbajev lemondása után a közép-ázsiai országot a választásokig a szenátus elnöke Kaszim-Zsomart Tokajev vezeti. Sokan őt tartják az elnöki poszt végső várományosának is”

ám mint portálunknak Alekszandr Guscsin a moszkvai Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem (RGGU) kutatója, a posztszovjet térség szakértője fogalmaz, elképzelhető egy többlépcsős átmenet is, amelynek a végén Nazarbajev legidősebb lánya Dariga lenne az államfő. Egyelőre azonban a kutató szerint Kazahsztán csak megkezdte az átmenetet, amelynek e szakaszában a stabilitás biztosítéka maga Nazarbajev.

„Nazarbajev egyébként a lemondást bejelentő üzenetében egyik legnagyobb sikerének a modern, demokratikus Kazahsztán megteremtését nevezte”

Ennek elismeréseként az ideiglenes államfő egyik első rendelkezése alapján az ország Nazarbajev által kigondolt és felépített fővárosát Asztanáról Nur-Szultannak (Fényes Szultán) nevezik. S valóban, Nurszultan Nazarbajev vezetésével az ország hatalmas utat tett meg, amelyet nemcsak az új főváros építése jelképez. A kőolaj kitermelése háromszorosára, a földgázé az ötszörösére emelkedett, és sz ország a világ öt legdinamikusabban fejlődő gazdaságának egyikévé vált, miközben a versenyképességi rangsorban az 51. helyre jött fel. A nemzeti össztermék a 2000-es években átlagosan évi 7,6 százalékkal növekedett, így Kazahsztán 2012-ben beléphetett az 50 legmagasabb GDP-vel rendelkező állam közé. Az egy főre jutó éves GDP az 1998-as 1500 dollárról 2012-re 12 ezer dollárra emelkedett, ezt a növekedést azonban kissé megtörte a gazdasági válság, így ez a mutató jelenleg 10 ezer dollár körüli. A lakosság átlagjövedelme a 16 szorosára nőtt a függetlenség elnyerése óta, a nyugdíj a tízszeresére, viszont a létminimum alatt élők száma a hetedére, a munkanélkülieké pedig a felére csökkent.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.