Kié a Krím?

A nyugat-európaiak több mint harmada Oroszország részének tekinti a Krímet

Ünneplők Szimferopolban, Krím Oroszországhoz visszatérésének ötödik évfordulóján 2019. március 18-án
Fotó:EUROPRESS/Valeriy Melnikov/Sputnik

Több mint öt éve már annak, hogy a Krím az erről szóló népszavazás értelmében csatlakozott Oroszországhoz. Ahogy Moszkvában és a félszigeten emlegetik, hazatért Oroszország Anyácskához. Ukrajna ugyanakkor agressziót emleget, és a világ sem ismeri el a Krímet Oroszország részének. Teszi ezt a nemzetközi jogra hivatkozva. Moszkva erre Koszovó példáját hozza fel, amelynek függetlenné válása legalább annyi kérdést vet fel, mint a Krím csatlakozása. A Nyugatot azonban ez nem érdekli, és öt éve szankciókkal sújtja Oroszországot. A Krímmel történtek kiélezték Moszkva és a Nyugat kapcsolatait is.

„S miközben a nyugati világ a Krím csatlakozása miatt bünteti Moszkvát, a félsziget látványos fejlődésnek indult. Oroszország az elmúlt öt év alatt jobban „belakta” a félszigetet, mint Ukrajna az azt megelőző 23 évben”

Hiába próbálta Ukrajna még a vizet is elzárni az ott élők elől, Oroszország gyorsan kiépítette a félszigetet végképp az országhoz csatoló infrastruktúrát. Megépült a kercsi híd, s biztosított a villany- és a vízellátás is. Kimondhatjuk, hogy a Krím szép lassan végképp orosz lesz.

„Tisztában vannak ezzel a világ vezető politikusai is. Ugyan nem mondják ki, ám a Krímet de jure nem, de facto azonban Oroszország részének tekintik”

Ez a szikár valóság már heves ukrán tiltakozások közepette, de néhány térképen is megjelenik. Kijev nagy szomorúságára Ukrajna szövetségesei ugyan a Krím kapcsán kötelezően agresszióról beszélnek, ám érezhetően tudomásul vették a realitásokat. Így vannak ezzel valahogy maguk az ukránok is. Az ukrán kitiltással sem törődve egyre több nyugati közéleti személyiség és politikus is ellátogat a félszigetre.

De mit gondol a Krímről Nyugat-Európa és az Egyesült Államok lakossága? Ezt mérte fel az egyik legrégebbi francia szociológiai intézet, az Ifop. A közvélemény-kutatásból pedig az derül ki, hogy

„a nyugati társadalmak valamivel több, mint harmada már Oroszország részének tekinti a Krímet. Ráadásul többen gondolják ezt, mint a 2016-ban végzett hasonló felmérés idején”

De lássuk a részleteket! A franciák 37, míg a németek 38 százaléka nevezte orosznak a félszigetet, ami 11, illetve egy százalékkal magasabb, mint három évvel ezelőtt. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban először végezték el ezt a felmérést, amely nagy eltérést itt sem mutat a francia és a német eredményekhez képest. A britek 34, az amerikaiaknak pedig 27 százaléka nevezte a Krímet Oroszország részének. Ezzel ellentétes véleményen a franciák és a britek 34-34, a németek 43, az amerikaiaknak pedig 27 százaléka van. Ez a franciák és a németek esetében a három évvel ezelőttihez képest 11, illetve 5 százalékos csökkenést jelent. Érdekesség, hogy az amerikaiak 46 százaléka nem tudott dönteni a kérdésben.

Franciaországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban inkább a férfiak, a diplomások és az idősebb generációkhoz tartozók tartják Oroszország részének a Krímet. Ezzel szemben Németországban épp fordított a helyzet, és mindenek előtt a fiatalok, az alacsonyabban iskolázottak és a nők nevezik orosznak a Krímet.

Erre mondják, hogy az idő a realitásoknak, a status quónak dolgozik. Mint minden esetben. Ki tudja már rajtunk, magyarokon kívül, hogy mekkora volt a középkorban vagy akár száz éve is Magyarország?!

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com