„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kié a Krím?

2019. máj. 20.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A nyugat-európaiak több mint harmada Oroszország részének tekinti a Krímet

Ünneplők Szimferopolban, Krím Oroszországhoz visszatérésének ötödik évfordulóján 2019. március 18-án #moszkvater

Ünneplők Szimferopolban, Krím Oroszországhoz visszatérésének ötödik évfordulóján 2019. március 18-án
Fotó:EUROPRESS/Valeriy Melnikov/Sputnik

Több mint öt éve már annak, hogy a Krím az erről szóló népszavazás értelmében csatlakozott Oroszországhoz. Ahogy Moszkvában és a félszigeten emlegetik, hazatért Oroszország Anyácskához. Ukrajna ugyanakkor agressziót emleget, és a világ sem ismeri el a Krímet Oroszország részének. Teszi ezt a nemzetközi jogra hivatkozva. Moszkva erre Koszovó példáját hozza fel, amelynek függetlenné válása legalább annyi kérdést vet fel, mint a Krím csatlakozása. A Nyugatot azonban ez nem érdekli, és öt éve szankciókkal sújtja Oroszországot. A Krímmel történtek kiélezték Moszkva és a Nyugat kapcsolatait is.

„S miközben a nyugati világ a Krím csatlakozása miatt bünteti Moszkvát, a félsziget látványos fejlődésnek indult. Oroszország az elmúlt öt év alatt jobban „belakta” a félszigetet, mint Ukrajna az azt megelőző 23 évben”

Hiába próbálta Ukrajna még a vizet is elzárni az ott élők elől, Oroszország gyorsan kiépítette a félszigetet végképp az országhoz csatoló infrastruktúrát. Megépült a kercsi híd, s biztosított a villany- és a vízellátás is. Kimondhatjuk, hogy a Krím szép lassan végképp orosz lesz.

„Tisztában vannak ezzel a világ vezető politikusai is. Ugyan nem mondják ki, ám a Krímet de jure nem, de facto azonban Oroszország részének tekintik”

Ez a szikár valóság már heves ukrán tiltakozások közepette, de néhány térképen is megjelenik. Kijev nagy szomorúságára Ukrajna szövetségesei ugyan a Krím kapcsán kötelezően agresszióról beszélnek, ám érezhetően tudomásul vették a realitásokat. Így vannak ezzel valahogy maguk az ukránok is. Az ukrán kitiltással sem törődve egyre több nyugati közéleti személyiség és politikus is ellátogat a félszigetre.

De mit gondol a Krímről Nyugat-Európa és az Egyesült Államok lakossága? Ezt mérte fel az egyik legrégebbi francia szociológiai intézet, az Ifop. A közvélemény-kutatásból pedig az derül ki, hogy

„a nyugati társadalmak valamivel több, mint harmada már Oroszország részének tekinti a Krímet. Ráadásul többen gondolják ezt, mint a 2016-ban végzett hasonló felmérés idején”

De lássuk a részleteket! A franciák 37, míg a németek 38 százaléka nevezte orosznak a félszigetet, ami 11, illetve egy százalékkal magasabb, mint három évvel ezelőtt. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban először végezték el ezt a felmérést, amely nagy eltérést itt sem mutat a francia és a német eredményekhez képest. A britek 34, az amerikaiaknak pedig 27 százaléka nevezte a Krímet Oroszország részének. Ezzel ellentétes véleményen a franciák és a britek 34-34, a németek 43, az amerikaiaknak pedig 27 százaléka van. Ez a franciák és a németek esetében a három évvel ezelőttihez képest 11, illetve 5 százalékos csökkenést jelent. Érdekesség, hogy az amerikaiak 46 százaléka nem tudott dönteni a kérdésben.

Franciaországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban inkább a férfiak, a diplomások és az idősebb generációkhoz tartozók tartják Oroszország részének a Krímet. Ezzel szemben Németországban épp fordított a helyzet, és mindenek előtt a fiatalok, az alacsonyabban iskolázottak és a nők nevezik orosznak a Krímet.

Erre mondják, hogy az idő a realitásoknak, a status quónak dolgozik. Mint minden esetben. Ki tudja már rajtunk, magyarokon kívül, hogy mekkora volt a középkorban vagy akár száz éve is Magyarország?!

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. A sztálini éhínségre hivatkozva, a nyugat-mucsaröcsögei-amerikai csábhangoktól elandalodva, importált forradalmaktól megmámorosodva nem kellett volna ennyire az oroszellenes irányvonalra tenni a téteket.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Uniók végnapjai

2025. nov. 10.
Moszkva és Brüsszel párhuzama már-már elcsépeltnek hathat, az egykorvolt és a jelenlegi unió közötti különbség azonban valóban megfigyelhető...

A kőműves, Natasa és a Kreml berkenyéi

2025. nov. 8.
A Kremlben roskadozó berkenyéktől a modern tömegközlekedésen és az orosz emberek szívélyességén át egy permi szerelem történetéig. Egy német...

Kijev egész Európa számára kihívás

2025. nov. 8.
Az Orbán, Fico és Babiš által kialakuló koalíció erősíti a szuverenisták pozícióját. A három politikus hasonló álláspontot képvisel, Pozsony...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK