„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Odesszáról nem véletlenül kérdeztem Vlagyimir Putyint a Valdaj Klub tavaly őszi találkozóján. A Fekete-tenger egyik legnagyobb, de mindenképpen egyik legérdekesebb kikötővárosának uralása stratégiai fontosságú Ukrajna, de immár a területszerző háborúba csúszott Oroszország szempontjából is. A várost a múltja egyértelműen Oroszországhoz köti, a jövője pedig jelentős mértékben meghatározhatja az Oroszország és Ukrajna közötti erőviszonyokat. Ebben az adásban hallgatói kérdésre válaszolva felelevenítettem az orosz elnökhöz intézett kérdésemet, és annak hátteréről beszélgetve felvázoltuk Odessza jelentőségét, és a körülötte zajló, a fekete-tengeri ukrán gabona exportról szóló megállapodás orosz felmondása után előállt helyzetet.
Miről szólt igazán a Putyinhoz intézett kérdés? Milyen lett az utóélete? Mit jelent Odessza Oroszország számára? Mi a stratégiai jelentősége Ukrajna, és immár Oroszország számára? Miért rombolja Oroszország a kikötői infrastruktúrát? Milyen választ adott erre Ukrajna? Elfoglalhatja-e Oroszország Odesszát? Mi kell ehhez, és mi lenne ennek a jelentősége? Hány részre szakadhat Ukrajna?
Egyebek mellett ezekről kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #moszkvater és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.
A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten kétszer, általában hétfőn és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
Hát.. Lehetne humorosan azt írni, hogy felnégyelik. (A náci Németországot valóban felnégyeltek, mert a szovjet zóna mellett ott volt az amerikai, angol és francia zóna is. Később, 1949. május 23.-án egyesült a három nyugati zóna egy Bundesrepublik Deutschland nevű államalakulatba, válaszképp a Deutsche Demokratische Republik megalapítása 1949. október 7.-én történt meg.)
Ukrajnát feltehetőleg nem osztják fel, ketté sem vágják, csak megfosszák a keleti részeitől és a Krímtől. Ez gyakorlatilag Oroszország kibővítését fogja jelenteni.