//Japán lesz az ázsiai Ukrajna?
Az új megmondóember, az Elnöki Iroda tanácsadója, Mihajlo Podoljak nekiment a francia Louis Vuitton divatháznak, mert szerinte az egyik reklám klipjükben a V betű a francia zászlóval az orosz szimbolikát használja #moszkvater

Japán lesz az ázsiai Ukrajna?

MEGOSZTÁS

Morzsák. Hírmorzsák, amelyek önmaguknál többet mutatnak a világból. Miért csökken egyesek szemében Bahmut jelentősége? Miért lát bele oroszbarátságot egy Louis Vuitton reklámba Mihajlo Podoljak? Hogyan keresnek az örmények a szankciókon? Miért gondolják Kínában, hogy Washington ázsiai Ukrajnaként építi fel Japánt, és hogyan vélekednek a globális Dél országaiban Amerikáról?

Az új megmondóember, az Elnöki Iroda tanácsadója, Mihajlo Podoljak nekiment a francia Louis Vuitton divatháznak, mert szerinte az egyik reklám klipjükben a V betű a francia zászlóval az orosz szimbolikát használja #moszkvater
Az új megmondóember, az Elnöki Iroda tanácsadója, Mihajlo Podoljak nekiment a francia Louis Vuitton divatháznak, mert szerinte az egyik reklám klipjükben a V betű a francia zászlóval az orosz szimbolikát használja
Fotó:Louis Vuitton

Jelenleg éppen a bahmuti/artyomovszki húsdarálóban folyik a csata az új világrendért. Ukránok és oroszok véreznek érte, miközben Amerika azt reméli, hogy ebben a háború szép lassan felőrli az oroszok energiáit, és ez figyelmeztető lesz az egypólusú berendezkedés ellen lázadó egész úgynevezett globális Délnek.

„Hogy közben az ukránok lassan elvéreznek? Az mintha senkit sem érdekelne. A helyükbe képzelik magukat, és nemcsak a hazájukat, hanem az egész demokratikus világot védő hősöknek képzelik magukat. Félő, hogy mire ebből az álomból felocsúdnak, Ukrajna őrlődik fel, és nem Oroszország. Akkor mi lesz? A cinikus bábjátékosok és a szentimentális álmodozók találnak majd maguknak új hősöket, mondjuk a tajvaniakat?”

De mi azért maradjunk a valóság talaján, és ne álmodozzunk. Nézzük inkább, hogy a már Bahmutban dúló harcokat, az ukránok egyre kilátástalanabb védekezését látva hirtelen jelentéktelenné vált a kelet-ukrajnai város. Akár csak az elesése előtt Szoledar. Így törpül el majd valamikor a nyáron Kramatorszk jelentősége is a médiában?

Hallgassuk csak? „Ne tévedjünk, az oroszok számára Bahmut elfoglalása csak egy kisebb, de sok áldozattal kivívott siker. Az ukránok visszavonulnak egy előre elkészített, megerősített védőállásba, és folytatódik az állóháború. Eközben ömlenek be a fegyverek Ukrajnába. Az idő most már nem az oroszoknak dolgozik” – fejtegetik.

„Rendben, de ha így van, akkor miért hagynak ott az ukránok szembe menve a katonai logikával több ezer területvédelmist a városban meghalni?”

Sőt! Itt a következő hír, ami már nem a haza védelméről, hanem az értelmetlen halálról szól. Az ukrán hadvezetés tizenéveseket küld a frontra. Autóbusszal harminc fiatal érkezett Artyomovszkba (Bahmut), hogy bevessék őket az oroszok ellen. Az Aidar kiképző táborából vitték őket a frontra.
Éppen most? Mikor a legütőképesebb alakulatokat már kivonták a városból? Érti ezt valaki?  S el ne felejtsük, a törvény tiltja gyermekek hadba küldését.

Ne csodálkozzunk, hogy a bahmuti pokolban forrnak az indulatok. Egyre inkább beleéli magát a győztes <hadvezér> szerepébe Jevgenyij Prigozsin is. A Wagner tulajdonosa több lőszert kér, és azzal fenyegetőzik, hogy ellenkező esetben az ukránok Oroszországig nyomulhatnak.

„Aha. Kadirov is mondott nagyokat, de eddig azért nem ment. Hiába, a tétek emelkednek, így a szereplők is egyre nagyobbakat mondanak”

Eközben Kijevben tombol az őrület. Az új megmondóember, az Elnöki Iroda tanácsadója, Mihajlo Podoljak nekiment a francia Louis Vuitton divatháznak, mert szerinte az egyik reklám klipjükben a V betű a francia zászlóval az orosz szimbolikát használja. Korábban az Instagram ukránbarát felhasználói estek neki a Dior nyírfás reklámjának, mert pro orosznak látták.

„Mit tesz az emberekkel a háború – gondolhatnánk –, ha nem tudnánk, hogy sokszor még az öldöklésnél is rombolóbb a propaganda hatása”

Eközben Olaf Scholzot már az örmény miniszterelnökkel tartott rutinnak tűnő sajtótájékoztatóján is sarokba szorították az újságírók. Felvetették neki, hogy az év első hónapjában az örmény-orosz kereskedelmi forgalom a tavaly januárihoz képest a 2,4-szeresére nőtt. Ha az egész tavalyi évet vesszük, akkor 841 millió euróról 2,4 milliárdra. Eközben az Örményországba irányuló német export 178 millióról 505 millió euróra emelkedett. A német kancellár erre csak annyit mondott, bízik abban, hogy a szankciókat senki sem kerüli meg.

„Hát persze!”

De Olaf Scholz és a többi európai vezető nem csak a szankciók hatása miatt lehet ideges. Oroszország legyőzésének és Ukrajna támogatásának lázában ugyanis lassan elolvad országaik eddig sem túlságosan acélos védelmi képessége is. Németországot például ismét most fosztja meg másodszor Moszkva a hadseregétől. Az eddigi elveit feladó Berlin addig küldi ugyanis ész nélkül az ukrán frontra a fegyvereit, amíg védtelen marad. A légvédelemmel például már most baj van, és a lőszerek is fogytán vannak. Boris Pistorius védelmi miniszter beszélt arról, hogy a főváros nem tudna kivédeni egy rakéta támadást, háború esetén pedig jelenlegi állapotában a Bundeswehr képtelen lenne megvédeni az országot. Az elmúlt három évtizedben ugyanis teljesen lepusztult, és most nincs se elegendő fegyver, se elegendő katona.

„De nincs jobb helyzetben Nagy-Britannia sem”

Az alsóház védelmi bizottságára hivatkozva írta az Evening Standard, hogy Nagy-Britanniának legalább 10 évre lesz szüksége ahhoz, hogy pótolja az Ukrajnába szállított fegyvereket.

No, jól nézünk ki! De még mindig jobban állnak, mint az Ukrajna támogatását hangosan követelő litvánok, akiknek a lettekkel és az észtekkel egyetemben egyetlen harckocsijuk sincs. Vilnius most próbál a haderő fejlesztés jegyében kiállítani egy 17 ezres könnyűgyalogos hadosztályt, amelyhez a védelmi miniszter szerint legalább egy évtizedre lesz szükségük.

„Azért csendesen megkérdem, mivel foglalkoztak a baltiak három évtizedig? Úgy gondolták, hogy elég lesz kígyót-békát kiabálni az oroszokra, és azok ettől megrettennek?”

A kínaiak közben feszülten figyelik Japán fegyverkezését, és mint pekingi ennek kapcsán elemzők megjegyezték, Washington Japánból akarja ázsiai Ukrajnaként felépíteni, hogy megakassza ezzel a kínai fejlődést. Mint fogalmaznak, most több tízmilliárd dollárt ölnek bele Ukrajnába, hogy így kivéreztessék Oroszországot, majd ezt a forgatókönyvet akarják megismételni Ázsiában.

„Ebből is látszik, hogy az amerikai stratégák Kínát erősebbnek tartják, mint Oroszországot, hiszen Tajvan mellett Japánt is készítik ellene”

De már itt is a kínai válasz, hiszen a Népi Küldöttek Gyűlésén bejelentették, hogy Peking az idén 7,2 százalékkal, 224 milliárd dollárra növelik a védelmi költségvetést, amely így immár a második éve emelkedik ilyen tempóban. Csak viszonyításul, az amerikai jelenleg 858 milliárd dollár. Közben a kínai gazdaság a tervek szerint az idén 5 százalékkal bővül, miközben a német GDP növekedését 0,2, az amerikaiét pedig legfeljebb 1 százalékra prognosztizálják.

„S hogy miért készíti a hadseregét egy várható háborúra Kína? Talán mert hallja azokat az amerikai kijelentéseket, miszerint erre még ebben az évtizedben sor kerül”

Mike Pence volt tanácsadója, Keith Kellogg tábornok a minap például arról értekezett, hogy a professzionalizmus csúcsa volt Ukrajnát felhasználni az Oroszország elleni harcra, mert ez levesz egy stratégiai ellenfelet anélkül, hogy amerikai csapatokat használna. És akkor – fogalmazott – fókuszálhatunk elsődleges ellenfelünkre, amely Kína. Még konkrétabb volt még az év elején az amerikai légi mozgékonysági parancsnokság vezetője. Mike Minihan egy belső feljegyzésben azt prognosztizálta, hogy az amerikai háború Kínával 2025-ben kezdődik. Ezt megelőzően a szankciók szerinte az idén kezdődnek, majd 2024-ben komolyan eszkalálódnak. Ahogy a szankciók végül az Egyesült Államoknak jobban fájnak, mint Kínának, egyre nagyobb lesz a hisztéria, ami háborúban végződik. „A megérzésem azt súgja, hogy 2025-ben harcolni fogunk” – írta Mike Minihan.

„De ha ez még nem lenne elég, az amerikaiak egy része egyre inkább hőst lát Vlagyimir Putyinban, értékelik vezetői erényeit, és azt, hogy figyelmes gazdaként gondoskodik az országáról”

Erre az érzésre alapozott a Netflixen közvetített egész estés stand-up előadásában az ismert amerikai komikus, Chris Rock is. Mint fogalmazott, Amerika annyira el van cseszve, hogy ha az oroszok most odamennének, a fél ország azt mondaná, hogy hallgassák meg őket. Az American Thinker írásának szerzője, Laura Wellington szerint is jobb vezető Putyin, mint Biden. Pedig a szerző értékelhetné legalább az amerikai elnök előrelátását. Joe Biden ugyanis még 1997-ben az Atlanti Tanácsban azt fejtegette, az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy a NATO további bővítése esetén összefognak Kínával. S mit mondott erre Biden? Sok sikert gyerekek! Ha nem sikerül Kínával, akkor fogjatok össze Iránnal!

„S még mondja valaki, hogy Biden nem előrelátó! Kíváncsi lennék, hol látja Amerikát 20 év múlva?”

A nem éppen a fősodorhoz sorolható lap egy másik írásában azt fejtegeti, az Egyesült Államoknak fel kell ismernie, hogy gyakorlatilag az egész déli félteke Oroszország oldalán áll az ukrajnai válságban. „A globális gazdaságot már nem az amerikaiak uralják, a Nyugat nem uralkodik semmin, és a Globális Délnek igenis vannak más lehetőségei. Ehhez nincs mit hozzátennem. Ez magától értetődő, és nem kell magyarázni. <…> A szabályokon alapuló nemzetközi rendben nem bíznak, és az hanyatlóban van. Röviden: egy képmutatás, amellyel a Nyugat, különösen Amerika, menet közben változtatja meg a szabályokat a maga számára” – foglalja össze mondanivalóját Andrea Widburg, az American Thinker rovatvezetője.

„De végre a fősodorbeli New York Times is leírta, hogy nem áll a világ egyöntetűen az Egyesült Államok mellé az ukrajnai háború vonatkozásában”

S egy friss felmérés tökéletesen alátámasztja ezt az állítást, hiszen a 2023. február 22-i állapot szerint India, Kína, Törökország lakossága körében a többség szerint hamar be kell fejezni a háborút még akkor is, ha ez ukrán terület vesztéssel jár. Ugyanez a felmérés megállapítja, hogy a kínai, indiai és török lakosság pozitívan tekint Oroszországra, a Nyugatban viszont ellenséget látnak. Egy másik közvélemény-kutatás pedig arról árulkodik, hogy az arab fiatalok

„Kínára tekintenek a leginkább pozitívan, második helyen Törökország, utána jön Oroszország, majd a negyedik helyen a britek, utána pedig a franciák és az amerikaiak következnek”

Iránt sokan látják ellenségnek, de a legtöbben Izraelt tekintik annak. Közben a külföldi ügynökként jegyzett Levada Központ felmérése szerint Putyin támogatottsága az orosz lakosság körében 82 százalékra emelkedett, miközben Biden csak az amerikai társadalom 19 százaléka szerint kezeli kiválóan az ukrajnai háborút, míg 43 százalék úgy véli, hogy rosszul. Közben tavaly óta 32-ről 26 százalékra csökkent azok aránya, akik támogatják Amerika jelentős szerepvállalását Ukrajnában.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.