„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Fogytán a nyugati lőszer készletek

2023. márc. 25.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Megszületett a döntés a milliárdos lőszer bizniszről. Az Európai Unió egy éven belül egymillió tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának. Az EU közösen vásárol lőszert, és kijevi kérésnek megfelelően a tagországok felfuttatják termelésüket is. Kétmilliárd eurót terveznek költeni lőszerszállításra és közös beszerzésre egy költségvetésen kívüli finanszírozási eszközből, az Európai Békekeretből. Magyarországon kívül a semleges Ausztria, Írország valamint Málta választotta a konstruktív tartózkodást a szavazásnál. Az ukrajnai háborúról folytatott vita után elfogadott zárónyilatkozatban az Európai Unió tagállamai kijelentették, hogy fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítése érdekében. Szép szavak, csak a kapacitások hiányoznak hozzá. Amerikai tisztviselők szerint Ukrajna lőszer felhasználása fenntarthatatlan.

Vukics Ferenc írása a #moszkvater.com-on

„A Times elemzése szerint az Egyesült Államok és szövetségesei nem voltak felkészülve egy ilyen intenzív tüzérségi háború támogatására. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elismerte, hogy Ukrajna sokkal gyorsabb ütemben használja a lőszert, mint amennyit a teljes 30 tagú szövetség ugyanazon idő alatt elő tud állítani” #moszkvater

„A Times elemzése szerint az Egyesült Államok és szövetségesei nem voltak felkészülve egy ilyen intenzív tüzérségi háború támogatására. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elismerte, hogy Ukrajna sokkal gyorsabb ütemben használja a lőszert, mint amennyit a teljes 30 tagú szövetség ugyanazon idő alatt elő tud állítani”
Fotó:EUROPRESS/Aris Messinis/AFP

Majd egy hónappal ezelőtt Észtország felszólította az Európai Uniót, sürgősen növelje védelmi és ipari potenciálját annak érdekében, hogy támogathassa Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban. A tagállamoknak küldött levélben megjegyezték, hogy Oroszország annyi lőszert használ egy nap alatt, amennyit Európa egy hónap alatt képes előállítani. Az észt hatóságok akkor úgy vélték, hogy az EU-nak azonnal meg kell kezdenie védelmi és ipari potenciáljának növelését. „Minden késedelemért magas árat kell fizetni, és napról napra nő” – állt a dokumentumban.

Észtország felajánlotta az uniós országoknak, hogy közösen fektessenek be négymilliárd eurót egymillió darab tüzérségi lőszer vásárlására Ukrajna számára. A terv lehetőséget biztosított volna arra, hogy az európai ipar hétszeresére növelje lőszergyártó kapacitását, és hat hónapon belül előállítsa a Kijev által kért egy millió 155 mm-es lövedéket. Észtország akkor közölte, hogy becslései szerint

„Ukrajna átlagosan 60–210 ezer tüzérségi lövedéket használ el havonta, de Európa védelmi ipara egy hónap alatt csak 25 ezret képes előállítani. Ugyanakkor Oroszország évente 1,7 millió 152 mm-es lövedéket gyárt”

Ezt követően Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagországok külügyminisztereinek találkozóján felszólította a tagországokat, hogy minden lőszerüket sürgősen adják oda Ukrajnának. A fődiplomatája elmondta: „Egyértelmű, intézkedéseket kell hozni az európai ipar kapacitásának növelése érdekében, hogy több lőszert és gyorsabban tudjon előállítani. És egyértelmű, hogy nem csak az esetleges uniós szintű vásárlások révén kell fokoznunk erőfeszítéseinket Ukrajna sürgető szükségleteinek kielégítése érdekében.” Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „az elkövetkező hetekben a legjobb módja annak, hogy Ukrajnát lőszerrel lássák el, ha átadják az európai hadseregekben már rendelkezésre álló készleteket”.

„Nem szabad megvárni, amíg ezek (a lőszerek) elkészülnek. Fel kell használnunk azt, amit már gyártanak és raktárban tárolnak, és a következő napokban legyártják. Elsőbbséget kell adni az ukrán hadsereg ellátásának. Amennyire csak tudjuk”

– fogalmazott Borrell. Az Európai Bizottság elnöke még a müncheni biztonságpolitikai konferencián kijelentette azt is, hogy „mivel Ukrajna nem tud fizetni a lőszerekért, ezért az Európai Uniónak kell állnia a számlát”.

Mindenki és mindenhol „komoly” nyilatkozatokat tesz az ukránok lőszer ellátásának fontosságával kapcsolatban, de igazi, „ipari” megoldás nem nagyon született a problémára. A Nyugat nagyszerű a kommunikációban, de jóval kevésbé tehetséges az ipari kapacitások bővítésében. Eddig főleg a régi, orosz lőszerek felvásárlásával tartották életben az ukrán haderő régebbi típusú tüzérségét, a nyugati ellátmányok még mindig viszonylag korlátozott mértékben segítik az ukrán erőfeszítéseket. Lőszer nélkül pedig nehéz lesz tavaszi offenzívát indítaniuk az ukránoknak. Ahogy a fronton lévő helyzet kapcsán egyre több valós beszámoló jelenik meg a nyugati sajtóban, úgy a lőszer ellátás kudarcairól is egyre többet hallhatunk.

„A Pentagon egyik tisztviselője nemrégiben a közelgő lőszer szállítmányokat az Ukrajna megsegítésére tett utolsó erőfeszítésnek nevezte, mivel a nyugati készletek fogytán vannak. Ezt erősítette meg írásában a New York Times is, mikor azt feszegette, hogy Ukrajna naponta több ezer tüzérségi lövedéket lő ki a donbasszi Bahmut városának védelméért folytatott harcában, és ez az ütem amerikai és európai tisztviselők szerint nem fenntartható”

Két meg nem nevezett amerikai tisztviselő a Timesnak elmondta, hogy a Pentagon felvetette az ukrán lőszer használat kérdését Bahmutban, miután néhány napja megállás nélkül lövöldöznek. Ukrajna háborús erőfeszítései teljes mértékben az Egyesült Államok támogatására támaszkodnak. A Pentagon több millió tüzérségi lövedéket szállított eddig az országba.

A cikk a legújabb példa arra, hogy Ukrajna nyugati támogatói kétségeiket fejezik ki Kijev háborús stratégiájával kapcsolatban. Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Ukrajna tavasszal ellentámadást indítana, de nyugati tisztviselők szerint ezeket a terveket veszélyeztetheti az a mennyiségű erőforrás, amelyet Ukrajna Bahmutban használ fel.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia további több ezer tüzérségi lövedéket és rakétát készül Ukrajnának szállítani, hogy megerősítse annak az ellentámadáshoz szükséges készleteit. A Pentagon egyik magas rangú tisztviselője ezeket a szállítmányokat a Timesnak „utolsó utáni erőfeszítésként” jellemezte, mert Ukrajna nyugati támogatóinak nincs elég felszerelésük ahhoz, hogy lépést tartsanak Ukrajna tempójával. Ez azonban azt jelentheti, hogy Ukrajna rövid időn belül teljesen védtelen maradhat.

„A Times elemzése szerint az Egyesült Államok és szövetségesei nem voltak felkészülve egy ilyen intenzív tüzérségi háború támogatására. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elismerte, hogy Ukrajna sokkal gyorsabb ütemben használja a lőszert, mint amennyit a teljes 30 tagú szövetség ugyanazon idő alatt elő tud állítani”

A nyugati hatalmaknak nagy tervei vannak a tüzérségi lövedékek gyártásának felpörgetésére, de hónapokba telik, mire jelentős előrelépés történik. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna hónapokon keresztül magára marad. A lap szerint a Bahmutban harcoló ukrán csapatok a média képviselőinek elmondták, hogy már most is súlyos lőszerhiánnyal küzdenek. Ukrajna emellett rengeteg embert veszít a városért vívott harcban, mivel frissen behívott, rendkívül hiányos kiképzést kapott újoncokat küldenek a városba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és vezető tisztségviselői azonban úgy döntöttek, hogy továbbra is védik Bahmutot, annak ellenére, hogy a települést védő katonák szörnyű helyzetben vannak.

„A Financial Times szerint az EU lőszergyártó vállalatai azért nem tudnak több lövedéket gyártani, mert nincs elegendő robbanóanyaguk”

A gyártók és a hivatalnokok egyaránt azt állítják, hogy hiány van lőporból, trotilból és plasztik robbanóanyagokból, ezért az uniós hadiipar képtelen teljesíteni az Ukrajna számára szóló megrendeléseket. És ez független attól, hogy a megrendelők mennyi pénzt hajlandók áldozni e célra. Csupán arról van szó, hogy az európai hadiipar nem képes nagy mennyiségű hadianyagot gyártani. A kereslet növekedése legfeljebb az árakra gyakorol felhajtó erőt. Egy év alatt ötödével drágultak a lőszerek.

A cseh hadiipar vezetője szerint például nagyon bonyolult és nehéz a nagy hatótávolságú tüzérségi lövedékek gyártásának növelése. Egy új üzemet nem nehéz ugyan felépíteni, ám nyersanyag nélkül ennek nem sok értelme van. Európában ugyanis nincs olyan cég, amely a szükséges nyersanyagokat gyártaná.

„Az 155 milliméteres rakéta hajtóanyagot gyártó cseh Explosia hiába a legnagyobb az EU-ban, ha legalább 2026-ig nem lesz képes növelni a termelését”

Hasonló helyzetben van a többi gyártó is. A spanyol Fábrica Municiones de Granada (FMG) például szintén teljes gőzzel termel az Ukrajnának szállító megrendelő számára, de az alapanyagok beszerzési nehézségei és az árak emelkedése miatt három-négy havi lemaradásban vannak.

„Az FT szerint a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek ára egy év alatt 20 százalékkal nőtt, ma egy ilyen lövedék 850 euróba kerül. Az ukrán tüzérség havonta 90 ezer ilyen lövedéket használ el”

Korábban a Politico írt arról, hogy a NATO vezetője szerint Ukrajna sokkal gyorsabb ütemben használja a lőszert, mint amennyit a szövetség elő tud állítani. Amerikai katonai szakértők akkor jelezték, hogy kiképzéssel próbálják rávenni az ukránokat arra, hogy változtassanak a harcmodorukon, és kevesebb tüzérségi lőszert használjanak.

Lloyd Austin védelmi miniszter részletezte az erőfeszítéseket az ukrán védelmi kontaktcsoport egyik brüsszeli ülése után. „Az ukrán katonákkal Európa-szerte különböző helyeken azon dolgozunk, hogy hangsúlyt fektessünk a manőverezésre vonatkozó további kiképzésre, hogy amint nagyobb hangsúlyt fektetnek a manőverezésre, akkor jó esély van arra, hogy kevesebb tüzérségi lőszerre lesz szükségük, de ezt még meg kell várni” – mondta Austin újságíróknak. Stoltenberg NATO-főtitkár már egy hónappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy Ukrajna sokkal több lőszert használ fel, mint amennyit a szövetség elő tud állítani. Mint kifejtette,

„az ukrajnai háború óriási mennyiségű lőszert fogyaszt, és kimeríti a szövetségesek készleteit. Ukrajna jelenlegi lőszer-felhasználásának üteme sokszorosa a mi jelenlegi termelési ütemünknek, és ez megterheli védelmi iparunkat”

Egy kicsit előbb kellett volna gondolkodni! Miközben a nyugati politikai elit arra biztatja az ukránokat, hogy mindenáron utasítsák el a tűzszünet és a béketárgyalások lehetőségét, nem képesek biztosítani a harcok folytatásához szükséges legfontosabb lőszertípusokat sem. A politika persze tud „katonai megoldást” ajánlani a helyzetre. Az ukránok változtassanak harcmodort és használjanak kevesebb lőszert! Esetleg puszta kézzel is harcolhatnának az oroszok ellen?

A nyugati vezetők előrelátásával kapcsolatban Ivo Andrić szavait jutottak az eszembe: „Ha az emberek tudnák, hogy mily kevés értelem uralja a világot, akkor belehalnának félelmükben…”

(Az írás eredetileg a szilajcsiko.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Íme a mindent elpusztító “békeharc”. Csak ne lenne ennyire ismerős, csak ne lenne ennyire ismerős,
    csak ne lenne ennyire ismerős…

    Ezt is megértük. Ma azt a retorikát halljuk amin ugyanezek kiagyalói 15 évvel ezelőtt megvetően,
    gúnyolódva nevettek a másik oldalról. Nihil novi sub sole.

  2. …”Kétmilliárd eurót terveznek költeni lőszerszállításra és közös beszerzésre egy költségvetésen kívüli finanszírozási eszközből, az Európai Békekeretből.”… A fentiekből, főleg a “Békekeret”- titulus egyértelmű… “Magyarországon kívül a semleges Ausztria, Írország valamint Málta választotta a konstruktív tartózkodást a szavazásnál.”… Az is érdekes kérdés, hogy mitől konstruktív egy tartózkodás. Vagy megszavazok valamit, vagy nem. Ez lehet kibújás a felelősségvállalás alól, de attól még nem konstruktív…

  3. Ez jó hír! Kevesebb lőszer = kevesebb halott.
    (Russian lives matter too..)

  4. Azért – akár mennyire is figyelem az ukrajnai helyzettel foglalkozó adásokat – nagyon ritkán esik szó a lövegek műszaki állapotáról!
    Utoljára akkor olvastam ilyen információt,amikor a PzH2000 önjáró lövegekről volt szó még a múlt évben. Ezek már a fejlett haditechnikai szinten készült harceszközök, amelyek folyamatos önellenőrzést is végeznek! És tavalyi hír volt, hogy a túlzott intenzív használat miatt, a lövegek automatikája egyszerűen letiltotta egy idő után a tüzelést, kijelezve, hogy milyen problémákat kell kijavítani! Ez a vontatott lövegeknél amelyek még a szovjet időszakban készültek de az önjáró típusoknál sem volt.
    És itt jutottunk el,hogy – igen tudomásul vesszük a horribilis lövésszámot – viszont nem tudom, hogy a jelen harctéri viszonyok között egyáltalán létezik-e adott lövésszám,amikor nagy karbantartás kell a lövegeken végezni,amiben benne van a csőcsere is?
    Ugyanis már az első világháborúban is pl. a német hadsereglövegeinél adott volt az a lövésszám, amely felett már csőcsere volt előírva!
    Ugyanis minden egyes kilőtt lövedék a cső huzagolásának a részleges elhasználódását okozza!
    Ez pedig a lőszabatosság fokozatos romlásában jelenik meg – amit ugyan figyelembe lehet és kell venni, de túlhasználat esetén ez annyira leromlik, hogy a célzás pontosságát rendkívül lerontja!
    És ez okozhatja a horribilis lőszerfelhasználást, mert a cél leküzdéséhez több lőszer szükséges, mint precíz új csövek esetében!
    És akkor még nincsen szó a lövegcső túlzott intenzív tüzelés esetén fellépő hő okozta deformációról, amely abból adódik, hogy a kivető töltet jelentős mennyiségű hőt termel! Ezáltal a lövegcső vetemedik, amely ismételten a célzás pontosságát jelentősen ronthatja!
    A korszerű harckocsiknál ezt a célzórendszer elemei önellenőrzik és önmaguktól pontosítják a csőgörbülés figyelembe vételével a célzást.
    De pl. a tüzérségi eszközök zömét adó vontatott lövegeknél a leközölt képeken sehol nem látni azokat a szerelvényeket,amelyek a korszerű harckocsikon megfigyelhetők!
    Tehát – szerintem – egy dolog a megfelelő lőszerellátás – amely a hírek szerint az ukránoknál és persze a hadianyagot biztosító nyugati országok esetében meglehetősen problémás – a hírek szerint – de a tüzérségi eszközök műszaki állapota ugyanolyan fontos kérdés!
    A túlhasznált eszközök lőszabatossága eleve nem lehet megfelelő,de ha mégis használják azokat a továbbiakban, akkor csak a lőszerfelhasználás fokozatos és indokolatlan mennyiségi növekedésével jár együtt!
    A politikusok jelentős részétől el sem várható – lévén hogy a műszaki ismeretek tekintetében eleve képzetlenek – hogy a fenti tényezőkkel számoljanak, de a tüzérségnél szolgálóktól már igen!
    Viszont a nyugati rendszerekben -ki is hangsúlyozzák – hogy a “civilek ellenőrzik a hadsereget” – és ilyenkor mindig felvetődik bennem, hogy a komoly szaktudással bírókat laikusok “ellenőrzik”?
    És az is, hogy egyáltalán tudják,hogy mit is kellene ellenőrizniük?
    És ez valamennyi fegyvernemre egyaránt igaz!

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK