„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Fél lábbal Schengenben Románia és Bulgária

2024. febr. 07.
Tütünkov Jordán

MEGOSZTÁS

Teljes a bizonytalanság a bolgár társadalomban, nem egyértelmű ugyanis, hogy mi lesz az ára az ország félschengeni csatlakozásának. Amíg a neoliberális/jobbközép koalíció győzelemként állítja be a légi schengeni tagságot, addig az ellenzék nemzetárulásnak minősíti, mivel attól tart, hogy az egész ország menekülttáborrá válik.

„Ausztria javaslata szerint a szárazföldi határokon az ellenőrzések változatlanok maradnak, így a két ország hivatalosan még nem lenne tagja a schengeni térségnek, de a repülőtereken megszűnnének a határellenőrzések” #moszkvater

„Ausztria javaslata szerint a szárazföldi határokon az ellenőrzések változatlanok maradnak, így a két ország hivatalosan még nem lenne tagja a schengeni térségnek, de a repülőtereken megszűnnének a határellenőrzések”
Fotó:EUROPRESS/Daniel MIHAILESCU/AFP

Mint ismeretes, tavaly december közepén Ausztria hivatalosan bejelentette, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén kész támogatni Romániának és Bulgáriának a légi és tengeri közlekedésre kiterjesztett schengeni csatlakozását.

„Ausztria javaslata szerint a szárazföldi határokon az ellenőrzések változatlanok maradnak, így a két ország hivatalosan még nem lenne tagja a schengeni térségnek, de a repülőtereken megszűnnének a határellenőrzések”

Ausztria ehhez feltételként szabta a Frontex részvételének legalább háromszoros megerősítését Bulgária Törökországgal és Szerbiával közös határellenőrzésben, a fokozott ellenőrzést a Románia-Magyarország és a Bulgária-Románia szárazföldi határokon az illegális migráció kezelése érdekében. Ezen kívül Bulgáriának mintegy 6000 menekültet – többségében afgánokat és szíreket – kellene visszafogadni Ausztriából a kitoloncoltak közül. Emellett el kellene fogadni a dublini migrációs kereteket, vagyis abba az országba kell visszatoloncolni a migránsokat, ahol először az EU területére léptek. De lehetővé kéne tenni a váratlan ellenőrzéseket is az osztrák repülőtereken a bulgáriai és romániai utazók számára. Végül kötelezettséget kellene vállalni a schengeni térség működésének reformjára 2024-ben.

„A szárazföldi határok eltörlésének időpontjáról szóló 2024-es megbeszélés azon fog múlni, hogy mennyire teljesíti a bolgár és a román kormány a fenti öt feltételt. Az osztrák álláspont szerint most az Európai Bizottságon múlik, hogy ilyen formában támogatja az osztrák ajánlatot”

A napokban Gerhard Karner belügyminiszter bejelentette, hogy Ausztria fenntartaná a vétóját Románia és Bulgária szárazföldi határokkal történő schengeni csatlakozásával szemben, hangoztatva, hogy a szárazföldi határellenőrzésre továbbra is szükség van.

Siker vagy kudarc?

„Sikerült belépnünk Schengenbe, az Európai Unióhoz (EU) történt csatlakozásunk óta a bolgárok az európai repülőtereken először nem érzik magukat másodrendű európainak” – dicsekedett Kiril Petkov, a jelenleg kormányzó neoliberális Folytatjuk a változást párt elnöke az idei első parlamenti ülés megnyitóján. Mint hozzátette, arra számít, hogy ez hamarosan a szárazföldi határokra is ki lesz terjesztve.

„Az ellenzéki Vazrazsdane párt elnöke, Kosztadin Kosztadinov ezzel szemben úgy véli, hogy a Bulgária schengeni csatlakozásáról szóló megállapodás bűncselekmény”

Mint az oroszbarátnak tartott párt elnöke fogalmazott, Nikolaj Denkov miniszterelnök számokkal, tényekkel és idézetekkel ismét hazudott. Az ellenzéki politikus szerint minden ok megvan az aggodalomra amiatt, hogy a kormány Bulgária  szempontjából nagyon rossz megállapodást írt alá, mert ezzel valójában megnyitja a lehetőséget arra, hogy az ország hatalmas menekülttáborrá változzon.

A jelenlegi neoliberális kormány miniszterelnök-helyettese, külügyminisztere, aki a kormányzó Folytatjuk a változást és a Boriszov vezette GERB jobbközép párt közötti rotációs koalíciós megállapodás értelmében idén márciustól veszi át a kormányfői posztot az e heti parlamenti beszámolójában elmondta, hogy „2024-ben lesz kijelölve a céldátum a szárazföldi határellenőrzés eltörlésére, ami sok vitába és tárgyalásba került. Március 31. után Bulgária nem lesz megfigyelő a döntéshozói asztalnál, hanem Schengen teljes jogú tagjává válik, szavazati joggal részt veszünk a megbeszéléseken”. Majd hozzátette, a Migrációs és Menekültügyi Paktum két évvel az elfogadása után lép életbe, hogy a tagállamok addig felkészülhessenek, és lesz rá európai finanszírozás is. Bulgáriára fontos feladatok várnak, köztük egy új átvilágítási mechanizmus bevezetése, és az összes schengeni információs hálózat összekapcsolása.

Az ismert médiaszemélyiség, korábbi Európa parlamenti képviselő Nikolaj Barekov a jelenlegi helyzetet a schengeni tagsággal kapcsolatban a régi zsivkovi időkből származó viccel jellemezte, amikor az egykori kommunista diktátor így szól a munkásokhoz:

„Mi úgy teszünk, mintha igazat mondanánk, ti pedig úgy tesztek, mintha hinnétek nekünk, és a végén mindnyájan egy jót nevetünk”

Az újságíró úgy véli, Európa csak a  kezét mosta, a neoliberális/jobbközép kormánykoalíció pedig brutálisan meghamisította a hírt, becsapva minden bolgár állampolgárt. Ez csak papíron fél, vagy egyharmad Schengen. Valójában a schengeni térség tagsága nem a térségen áthaladó légi forgalom, hanem a rajta áthaladó autós, kamionos forgalom, és az áruszállítás miatt lenne a legfontosabb. Elmondása szerint

„Bulgária forgalmának 97 százaléka a schengeni övezeten kívül marad”

Barekov hozzátette, hogy eddig semmi sem volt igaz, és semmi sem valósult meg abból, amit a jelenlegi kormánytöbbség mondott és ígért.

Geopolitikai döntés

Ivo Hrisztov geopolitikai szakértő szerint nem Ausztria és Hollandia, hanem az EU-n belüli nagyhatalmak blokkoltak Romániat és Bulgáriat schengeni tagságát.

„Ez geopolitikai döntés volt, amelyet az EU-n kívüli nyomás alatt hoztak”

– jelentette ki az elemző a két ország márciusi légi és tengeri schengeni csatlakozásáról szóló döntéshez fűzött kommentárjában.

„Bulgáriát és Romániát egyfajta fél Schengenbe vonták be, mert makacs ellenállás volt a felvételükkel szemben. Az elutasítás nem Ausztriából és Hollandiából származik, ahogy sokan gondolják. Ausztria és Hollandia csupán eszközök voltak, hiszen jól tudjuk, ha Schengenről kell beszélnünk – a schengeni övezetbe felvett régi vagy viszonylag új uniós tagállamok egy része nem teljesíti ezeket a feltételeket. Ez nyílt titok, és mindenki tudja” – fogalmazott. Úgy véli, nagyon erős gazdasági érdekek is akadályozzák a két ország felvételét a térségbe. Hrisztov szerint, ha a rakomány áramlás terheit a határállomásokon feloldják, akkor egy lényeges, igen erőteljes verseny jöhet létre a régi nyugat-európai gazdasági kereskedelmi központok, és az újonnan megnyíló balkáni központok között.

„Ennek kapcsán jegyezzük meg, hogy amennyiben a két országot teljes tagként felvennék, a térségbe a Kínából érkező hajók nagy része a sokkal rövidebb távolság miatt a görög kikötőket vennék igénybe és a rakományuk Görögországon, Bulgárián, Románián át jutna el Nyugat-Európába. Nem kellene megkerülni a Földközi-tengeren át az egész kontinenst, vagyis a nyugat-európai kikötők jelentős tranzit díjakról esnének el”

Ivo Hrisztov szerint sem a bolgár fuvarozók, sem a bolgár turisták, senki sem elégedett ezzel a félmegoldásos döntéssel. Nyilvánvalóan propaganda hatásra törekedtek, mégpedig annak bizonyítására, hogy a jelenlegi népszerűtlen liberális kormány milyen óriási sikert ért el.

MEGOSZTÁS

Tütünkov Jordán
Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK