//Egy éve működik a Krími híd
A kercsi-szoros hídja 2019. januárjában #moszkvater

Egy éve működik a Krími híd

MEGOSZTÁS

A Kercsi-szoros felett átívelő híd nem csupán közlekedési útvonal, hanem egyfajta köldökzsinór szerepét tölti be a szárazföld és a félsziget között

A kercsi-szoros hídja 2019. januárjában #moszkvater
A kercsi-szoros hídja 2019. januárjában
Fotó:EUROPRESS/Alexey Malgavko/Sputnik

Vlagyimir Putyin egy éve egy Kamazzal hajtott át rajta, és ezzel fél évvel a tervezett határidő előtt megnyílt a három év alatt elkészült Krími híd. Másnaptól pedig a négysávos autópályán megindult a forgalom is.  Ez idő alatt ötmillió gépjármű, közte 500 ezer teherautó és több mint 60 ezer autóbusz haladt át rajta. A Kercsi-szoros két partját összekötő hídon háromszor annyi autó jutott át 2018. május 16. óta, mint előzőleg az innen kicsit északabbra közlekedő kompokon 2017 folyamán. Idén elkészül a 18,1 kilométeres, ezzel Európában a leghosszabb hídján át vezető a kétpályás vasútvonal is, s ezzel teljes lesz a szárazföldi összeköttetés a Krím-félsziget és a krasznodari terület között.

„A Kercsi-szoros két partját összekötő hídon napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. Éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna”

A hídrendszer a Kercsi-szorost a várostól délkeletre szeli át Tuzla szigetét és a szárazföldi Tamany közelében lévő földnyelvet felhasználva.  Mivel a híd magassága 35 méter, emiatt a teherhajók egy része kiszorul az Azovi-tengerről. A mariupoli kikötő forgalma így mintegy negyedével esett vissza. A Putyin közeli szövetségesének számító Arkagyij Rotenberg cége a Sztrojgazmontazs óriási büdzséből dolgozhatott. Az építkezésre 2015-ös árfolyamon 212,5 milliárd rubelt különítettek el, végül a beruházás 228 milliárd rubelbe, vagyis mintegy ezermilliárd forintba került.

A híd története még az 1870-es évekre nyúlik vissza.  Ekkor kezdődött meg komolyan a gondolkodás az építéséről. A britek 1901-ben vetették fel egy Londontól Indiáig tartó interkontinentális vasútvonal megépítésének ötletét. Ehhez két nagyobb hidat terveztek. Egyet a La Manche-csatorna fölött, míg egy másik a Kercsi-szoroson ívelt volna át. Az építkezés azonban túl sokba került volna, így elnapolták. II. Miklós cár két év múlva vetette fel újra a híd tervét, ám a katasztrofális vereséggel végződő orosz-japán háború, majd az I. világháború húzták keresztül a számításait.

„Végül a II. világháború idején Hitler főépítésze és a haditermelés irányítója, Albert Speer fogott bele az építkezésbe, miután úgy látta, hogy az felgyorsíthatná a németek észak-kaukázusi invázióját”

A német hadmérnökök 1943 nyarán drótkötélpályás felvonót építettek a szoros fölé. Ezen a pályán akár napi ezer tonna utánpótlást is szállíthattak a Kaukázusban tevékenykedő Wermacht-hadosztálynak. Hitler még ugyanezen évben egy állandó vasúti és közúti híd megépítését adta parancsba a Kercs és Csuska közötti 5 kilométeres tengeri szoros fölé, mely 1943 őszére már majdnem el is készült, azonban a koncentrált szovjet támadások nyomán a németek visszavonulásásra kényszerülte, a Wehrmacht pedig felrobbantotta a híd már elkészült részeit.

A szovjetek 1944 tavaszán foglalták vissza Kercset, és a németek által otthagyott elemekből fél év alatt ideiglenes vasúti hidat építettek. Megfelelő hullámtörő gátak hiányában azonban a téli jég három hónappal a megnyitás után lerombolta a cölöphidat, melyen csupán pár nappal annak elpusztulása előtt haladt át a jaltai konferenciáról érkező szovjet delegáció. A szovjet kormányzat később egy új, végleges híd megépítését javasolta, ebből azonban nem lett semmi. .

Az újabb tervekkel a Szovjetunió összeomlásáig kellett várni, miközben az összeköttetést kompokkal oldották meg. A híd megépítése a ’90-es évek elején is felmerült, az orosz és ukrán félnek azonban akkor nem sikerült egyességre jutnia. A Krím „hazatérésével” aztán felgyorsultak az események, és három év alatt megépült a félszigetet a szárazfölddel összekötő híd. De elkészült, illetve épül az egyéb infrastruktúra is, s az autóúton kívül vasútvonal, villany-, gáz- és kőolajvezeték fogja általa összekötni Oroszországot a Krímmel.

„A Kercsi-szoros felett átívelő híd nem csupán közlekedési útvonal, hanem egyfajta köldökzsinór szerepét tölti be a szárazföld és a félsziget között”

A stratégiai jelentőségéből és az ukrán-orosz háborús helyzetből fakadóan a híd fokozott védelemre szorul. Tekintettel a méreteire, a hagyományos őrségen kívül drónok és víz alatti eszközök is őrzik a szerkezet épségét. A 21. századi csúcstechnológiát felvonultatva a híd körül, alatt és felett automata harcászati tengeralattjárók és repülő drónok köröznek, miközben az Azovi-tengeren naszádok cirkálnak.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.