„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Egy éve működik a Krími híd

2019. máj. 21.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A Kercsi-szoros felett átívelő híd nem csupán közlekedési útvonal, hanem egyfajta köldökzsinór szerepét tölti be a szárazföld és a félsziget között

A kercsi-szoros hídja 2019. januárjában #moszkvater

A kercsi-szoros hídja 2019. januárjában
Fotó:EUROPRESS/Alexey Malgavko/Sputnik

Vlagyimir Putyin egy éve egy Kamazzal hajtott át rajta, és ezzel fél évvel a tervezett határidő előtt megnyílt a három év alatt elkészült Krími híd. Másnaptól pedig a négysávos autópályán megindult a forgalom is.  Ez idő alatt ötmillió gépjármű, közte 500 ezer teherautó és több mint 60 ezer autóbusz haladt át rajta. A Kercsi-szoros két partját összekötő hídon háromszor annyi autó jutott át 2018. május 16. óta, mint előzőleg az innen kicsit északabbra közlekedő kompokon 2017 folyamán. Idén elkészül a 18,1 kilométeres, ezzel Európában a leghosszabb hídján át vezető a kétpályás vasútvonal is, s ezzel teljes lesz a szárazföldi összeköttetés a Krím-félsziget és a krasznodari terület között.

„A Kercsi-szoros két partját összekötő hídon napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. Éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna”

A hídrendszer a Kercsi-szorost a várostól délkeletre szeli át Tuzla szigetét és a szárazföldi Tamany közelében lévő földnyelvet felhasználva.  Mivel a híd magassága 35 méter, emiatt a teherhajók egy része kiszorul az Azovi-tengerről. A mariupoli kikötő forgalma így mintegy negyedével esett vissza. A Putyin közeli szövetségesének számító Arkagyij Rotenberg cége a Sztrojgazmontazs óriási büdzséből dolgozhatott. Az építkezésre 2015-ös árfolyamon 212,5 milliárd rubelt különítettek el, végül a beruházás 228 milliárd rubelbe, vagyis mintegy ezermilliárd forintba került.

A híd története még az 1870-es évekre nyúlik vissza.  Ekkor kezdődött meg komolyan a gondolkodás az építéséről. A britek 1901-ben vetették fel egy Londontól Indiáig tartó interkontinentális vasútvonal megépítésének ötletét. Ehhez két nagyobb hidat terveztek. Egyet a La Manche-csatorna fölött, míg egy másik a Kercsi-szoroson ívelt volna át. Az építkezés azonban túl sokba került volna, így elnapolták. II. Miklós cár két év múlva vetette fel újra a híd tervét, ám a katasztrofális vereséggel végződő orosz-japán háború, majd az I. világháború húzták keresztül a számításait.

„Végül a II. világháború idején Hitler főépítésze és a haditermelés irányítója, Albert Speer fogott bele az építkezésbe, miután úgy látta, hogy az felgyorsíthatná a németek észak-kaukázusi invázióját”

A német hadmérnökök 1943 nyarán drótkötélpályás felvonót építettek a szoros fölé. Ezen a pályán akár napi ezer tonna utánpótlást is szállíthattak a Kaukázusban tevékenykedő Wermacht-hadosztálynak. Hitler még ugyanezen évben egy állandó vasúti és közúti híd megépítését adta parancsba a Kercs és Csuska közötti 5 kilométeres tengeri szoros fölé, mely 1943 őszére már majdnem el is készült, azonban a koncentrált szovjet támadások nyomán a németek visszavonulásásra kényszerülte, a Wehrmacht pedig felrobbantotta a híd már elkészült részeit.

A szovjetek 1944 tavaszán foglalták vissza Kercset, és a németek által otthagyott elemekből fél év alatt ideiglenes vasúti hidat építettek. Megfelelő hullámtörő gátak hiányában azonban a téli jég három hónappal a megnyitás után lerombolta a cölöphidat, melyen csupán pár nappal annak elpusztulása előtt haladt át a jaltai konferenciáról érkező szovjet delegáció. A szovjet kormányzat később egy új, végleges híd megépítését javasolta, ebből azonban nem lett semmi. .

Az újabb tervekkel a Szovjetunió összeomlásáig kellett várni, miközben az összeköttetést kompokkal oldották meg. A híd megépítése a ’90-es évek elején is felmerült, az orosz és ukrán félnek azonban akkor nem sikerült egyességre jutnia. A Krím „hazatérésével” aztán felgyorsultak az események, és három év alatt megépült a félszigetet a szárazfölddel összekötő híd. De elkészült, illetve épül az egyéb infrastruktúra is, s az autóúton kívül vasútvonal, villany-, gáz- és kőolajvezeték fogja általa összekötni Oroszországot a Krímmel.

„A Kercsi-szoros felett átívelő híd nem csupán közlekedési útvonal, hanem egyfajta köldökzsinór szerepét tölti be a szárazföld és a félsziget között”

A stratégiai jelentőségéből és az ukrán-orosz háborús helyzetből fakadóan a híd fokozott védelemre szorul. Tekintettel a méreteire, a hagyományos őrségen kívül drónok és víz alatti eszközök is őrzik a szerkezet épségét. A 21. századi csúcstechnológiát felvonultatva a híd körül, alatt és felett automata harcászati tengeralattjárók és repülő drónok köröznek, miközben az Azovi-tengeren naszádok cirkálnak.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A „sencseni trojka” megrémíti Európát

    2026. nov. 19.
    „Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

    Egyre inkább totálissá válik az ukrajnai háború

    2026. nov. 19.
    Egy ukrán kombinált rakéta- és dróntámadás következtében összeomlott Krímet Oroszországgal összekötő stratégiai híd egyik, 227 méter hosszú ...

    Miért áll az orosz társadalom többsége Putyin mögött?

    2026. nov. 19.
    A miért tartanak ki az oroszok Vlagyimir Putyin mögött kérdésre a nyugati fősodor információs buborékban általában azt a magyarázatot kapja ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater