//Csiki-csuki a Nyitott Balkán körül
Aleksandar Vučić, Észak-Macedónia miniszterelnöke, Dimitar Kovacevski észak-macedóniai miniszterelnök, Edi Rama albán miniszterelnök és Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnök pózol a családi fotón, miközben 2022. június 8-án Ohridban a Nyílt Balkán csúcstalálkozón vesznek részt #moszkvater

Csiki-csuki a Nyitott Balkán körül

MEGOSZTÁS

Az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben az utóbbi időben felélénkült az érdeklődés a Nyugat-Balkán iránt. A már hosszabb ideje az EU előszobájában várakozó országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia – ugyanis hangot adtak nemtetszésüknek, amiért hogy ők háttérbe szorulnak, miközben Moldova és Ukrajna várhatóan megkapják a tagjelölti státust. Alternatív megoldásként Szerbia a „Nyitott Balkán”-t kínálja. Kinek jó az?

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

Aleksandar Vučić, Észak-Macedónia miniszterelnöke, Dimitar Kovacevski észak-macedóniai miniszterelnök, Edi Rama albán miniszterelnök és Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnök pózol a családi fotón, miközben 2022. június 8-án Ohridban a Nyílt Balkán csúcstalálkozón vesznek részt #moszkvater
Aleksandar Vučić, Szerbia miniszterelnöke, Dimitar Kovacevski észak-macedóniai miniszterelnök, Edi Rama albán miniszterelnök és Dritan Abazovic montenegrói miniszterelnök pózol a családi fotón, miközben 2022. június 8-án Ohridban a Nyitott Balkán csúcstalálkozón vesznek részt
Fotó:EUROPRESS/Robert ATANASOVSKI/AFP

Egymásnak adják a „kilincset” a Nyugat-Balkánon az Európai Unió főtisztviselői, például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Nem azért, mert egy kis jó levegőre vágynak a Balkán vad hegyei között, hanem kényszerűségből. A már hosszabb ideje uniós tagságra vágyó nyugat-balkáni államokat jönnek megbékíteni.

„Nem győzik mondogatni, hogy a látszat csal, mert éppen most érkezett el az a pillanat, amikor felgyorsíthatják csatlakozási folyamatukat, ha jobban iparkodnak végrehajtani a megkívánt reformokat”

Természetesen az érintett országok is fennen hangoztatják, elkötelezettségüket az uniós tagság elnyeréséhez támasztott követelmények teljesítése iránt. Erre most több alkalmuk is adódott, így például júniusban a Délkelet-Európai Gazdasági Együttműködési Folyamat (SEECP) csúcstalálkozóján, Szalonikiben, vagy a Prespa Fórumon, az észak-macedóniai Ohridban. Ezeket azonban megelőzte egy harmadik. Sokkal kisebb publicitást kapott, ami azonban mit sem von le a jelentőségéből. Az úgynevezett Nyitott Balkán kezdeményezés is Ohridban tartott csúcstalálkozót, amely kezdeményezés az EU riválisaként keletkezett.

„Az ötletgazda az Egyesült Államok volt”

A Trump-kormányzat abból – az egyébként számos ellenpéldával (mint például az orosz-ukrán gazdasági kapcsolatok) megcáfolható – elképzelésből indult ki, hogy a gazdasági együttműködés, a kereskedelem liberalizálása, a munkahelyteremtés stb. elsimítja a politikai ellentéteket. Az akkor „mini Schengen” névre hallgató kezdeményezés emellett a gyors és eredményes amerikai politika fölényét is hivatva volt demonstrálni a lomha és kudarcos európai fölött. Arról az amerikai stratégák megfeledkeztek, hogy egy ilyen alapon létrejövő regionális együttműködésben Szerbia gazdasági fölénye érvényesülne, ami egyszer már a jugoszláv szövetségi állam véres felbomlásához vezetett.

„Szerbia ezt a kezdeményezést, éppen hegemóniája visszaszerzésének reményében villámgyorsan magáévá tette, és azóta – némileg módosított formában – Nyitott Balkán néven próbálja eladni a szomszédainak”

Érthető, hiszen ennél egyszerűbb megoldást ki sem találhatna arra, hogy a vele határos országok szerb lakta területeinek beolvasztásával saját határait kitolja. Ugyanezt a lehetőséget rejti magában Albánia számára is. Nem csoda hát, hogy Tirana is örömest felkarolta. Rajtuk kívül eddig Észak-Macedónia csatlakozott hozzá, amelynek  bő egyharmadán albánok élnek. A fennmaradó szláv lakta területek így is, úgy is csak a bolgár vagy a szerb szupremácia között választhatnak. A jelenlegi baloldali vezetés az utóbbi mellett döntött. Bosznia-Hercegovina számára megkönnyíti a véleményformálást, vagyis az elutasítást az amúgy is Szerbiával egyesülni akaró boszniai Szerb Köztársaság.

„Egyelőre Koszovó sem kér a Nyitott Balkánból, hiszen Szerbia nem ismeri el a függetlenségét, így nem csatlakozhatna egyenrangú  félként”

Miniszterelnöke, Albin Kurti ellenzi az észak-koszovói szerb járások Szerbiához csatolását, pontosabban ezeknek „kicserélését” a dél-szerbiai Preševo-völgy három albán lakosságú járására. Ezt a terület cserét több fajsúlyos uniós tagállam a probléma praktikus megoldásának tartaná, ezért időről-időre felmerül. Koszovó azonban ezáltal elveszítené gazdaságilag értékesebb részét, sőt, legfőbb ivóvíz forrását is. Megnyílna viszont az út az egyesülése előtt Albániával, ami Tiranának nem volna ellenére, ezért Kurti a makacsságával könnyen elszigetelődhet.

Montenegró új, albán nemzetiségű miniszterelnöke, Dritan Abazović folyamatosan a csatlakozás mellett nyilatkozik, miközben a parlamenti többséget alkotó pártok többnyire ellenzik. Lelkesedésével a nehezen összehozott kormánykoalíció sorsát teszi kockára. Az államfő, a Montenegrót Szerbiáról leválasztó Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) elnöke, Milo Djukanović arra figyelmeztet, hogy

„a Nyitott Balkán erősen átpolitizált, aggályos, hogy tisztázatlanok az együttműködés szabályai, és hiányzik a megvalósulás feletti külső kontroll”

Ezért, szerinte, az EU-tagsághoz közelebb vivő úgynevezett Berlini Folyamatot kell előnyben részesíteni, amely német vezetéssel szorosan kötődik az uniós normákhoz, és amelyben az érintett országok már 2020-ban Szófiában megállapodtak, az EU pedig egy 30 milliárd eurós gazdaságfejlesztési programot rendelt hozzá.

Az eredeti ötletgazda Egyesült Államok az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta óvatosabb abban, hogy erősítse, és az Adriához közel engedje az Oroszország legfőbb balkáni szövetségesének számító Szerbiát. Ezért nyugat-balkáni külön kiküldöttje, Gabriel Escobar  Ohridban kijelentette, Washington kizárólag gazdasági jellegű kezdeményezésnek tekinti a Nyitott Balkánt, és nagy súlyt helyez arra, hogy az is maradjon. Brüsszelben is kigyulladt a piros lámpa, ezért jönnek-mennek az uniós vezetők, hogy a csatlakozási folyamat felgyorsítására biztassanak a Nyugat-Balkánon.

„Oroszország természetesen felkarolta a Nyitott Balkán ötletét, hiszen neki hagyományosan érdekében áll Szerbia erősítése, ahogyan számára a tengeri kijárat biztosítása is”

Az európai ellenakciót Lavrov orosz külügyminiszter a Balkán lezárására tett kísérletnek minősítette. Edi Rama albán miniszterelnök, akibe szorult valamicske az ukrán elnök előadóművészi kvalitásaiból,  nemes egyszerűséggel azt mondta, a Nyitott Balkán a jövő, a jövőt pedig nem lehet megállítani.

„Ha ez csakugyan így van, akkor a Szerbia határától nyugatra és északra fekvő területeknek is van mitől tartaniuk”

Némi időt lehet vele nyerni, hogy ez a szép reményű regionális együttműködés lassan halad előre. Csupán Alekszandar Vucsics szerb elnök nagyképűségéről tanúskodik, hogy kijelentette, a június 23-iki uniós csúcs előtti brüsszeli EU-Nyugat-Balkán találkozó előtt konzultál a Nyitott Balkán projekten belüli  partnereivel. Ki tudja, miben maradtak, de egy biztos, attól nem kell tartani, hogy visszautasítanának egy újabb több milliárd eurós fejlesztési támogatást. Erre nem is volt alkalmuk, mert az EU-Nyugat-Balkán találkozó eredménytelenül végződött.

MEGOSZTÁS