//Bécsben találkozhat Putyin és Trump
Donald Trump és Vlagyimir Putyin egykorábbi találkozójukon #moszkvater

Bécsben találkozhat Putyin és Trump

MEGOSZTÁS

Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Moszkvába indul, miközben Ausztriában már folynak az értesülések szerint július 15-re tervezett csúcs előkészületei

Donald Trump és Vlagyimir Putyin egykorábbi találkozójukon #moszkvater
Donald Trump és Vlagyimir Putyin egykorábbi találkozójukon
Fotó:EUROPRESS/AFP/SPUTNIK/Mikhail KLIMENTYEV

Egyre inkább úgy tűnik, hogy mégis csak sor kerül a régen várt orosz-amerikai csúcstalálkozóra. Sokat mondó, hogy a napokban Moszkvában Vlagyimir Putyin is fogadja John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót, a bécsi Kronen Zeitung pedig már azt is tudni véli, hogy Ausztria készül a két elnök fogadására,  miután orosz és amerikai diplomaták már Bécsben készítették elő a tervek szerint július 15-re tervezett csúcsot. Ezen a napon zárul azonban az oroszországi labdarúgó világbajnokság. Ennek kapcsán a Politico amerikai kiadása washingtoni forrásokból úgy értesült – mint kéásőbb kiderült, helyesen -, hogy ezt figyelembe véve egy Moszkvához közelebbi helyszín, Helsinki is szóba jöhet. A Kronen Zeitung szerint ugyanakkor már a biztonsági szolgálatok emberei is megjelentek az osztrák fővárosban. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő eközben a RIA Novosztyi hírügynökségnek a készülő csúccsal kapcsolatosan nem tudott részleteket mondani. Ehhez azonban sejtelmesen hozzátette, hogy a találkozóról az előkészületek előre haladtával adnak több tájékoztatást. Azt azonban ő is megerősítette, hogy telefonon egyeztetve Vlagyimir Putyin és Donald Trump abban megegyeztek, hogy a találkozójuk helye Bécs legyen. Azt a Fehér Házban is megerősítették, hogy Bécs kész a csúcs lebonyolítására, mint azonban hozzátették, az időpont még kérdéses.

Ausztria már csak azért is logikus helyszín, mert július 1-től átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztét, s határozott célja az EU és Oroszország között elhidegült viszony élénkítése.

Bécs a Keleti Partnerség tagországainak külügyminisztereit is fogadni készül, s különleges figyelmet akar szentelni a Donbaszban kialakult helyzetnek. Ausztria mindemellett azért is pályázhat sikerrel az Oroszország és a Nyugat közötti közvetítésre, mert az országban hatalomra került jobboldali erőket elfogadják Brüsszelben és Washingtonban is, míg Moszkvában – mint Putyin közelmúltban tett bécsi útja is igazolta – egyértelmű szimpátiával közelítenek a Sebastian Kurz kormányához. Még az oroszbarátnak nem igazán nevezhető Alexander van der Bellen államfő is azt emelte ki Putyinnal találkozva, hogy Oroszország Európa része. Kurz pedig az új olasz kormánnyal egyetemben már a szankciók enyhítéséről beszél. Ráadásul ausztriai vizitjén az orosz elnök külön megkérte az osztrák kancellárt, hogy segítse elő a találkozóját amerikai kollégájával.

Kurz ebbe készségesen beleegyezett, több európai állam azonban a csúcs kapcsán bizalmatlanul tekint Ausztriára. A britek kimondottan attól tartanak, hogy Washington és Moszkva közeledése rossz irányban befolyásolhatja az amerikai elnök NATO-val kapcsolatos véleményét, amelyet egy július 13-ra tervezett londoni csúccsal igyekeznek semlegesíteni.  Trump ezzel szemben legutóbb a támogatóival találkozva arról beszélt, hogy javítani kell a kapcsolatokat Oroszországgal. A Kreml a konstruktív és a lényegre törő párbeszédben érdekelt, mint Putyin legutóbb a sanghaji hatok összejövetelén fogalmazott, ez azonnal meg is kezdődhet, amint az amerikai fél erre felkészült. Megfigyelők ennek kapcsán megjegyzik, Trump történelmi találkozóra készül Putyinnal, méghozzá akkor, amikor hagyományos szövetségeseivel romlik a viszonya.

 

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.