//Amerikai provokáció készült Kercsnél
Mike Pence és Angela Merkel találkozója Münchenben 2019. február 15-én #moszkvater

Amerikai provokáció készült Kercsnél

MEGOSZTÁS

Washington végleg összeugrasztotta volna Berlint és Párizst Moszkvával, Merkel azonban észnél volt

Mike Pence és Angela Merkel találkozója Münchenben 2019. február 15-én #moszkvater
Mike Pence és Angela Merkel találkozója Münchenben 2019. február 15-én
Fotó:EUROPRESS/Christof STACHE/AFP

Az amerikai diplomácia módszereit leleplező értesüléseket szivárogtatott ki a napokban a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva jelentette, hogy közelmúltbeli európai útja során Mike Pence alelnök Oroszországot provokáló katonai akciót próbált megszervezni a kercsi szorosban. Méghozzá úgy, hogy az Egyesült Államok csak a háttérből irányít, maga azonban kimarad az akcióból. Washington két legyet ütött volna egy csapásra. A provokációval segíti ukrajnai emberének, Petro Porosenkónak az újraválasztását, fokozza a nyomást Moszkvára, ráadásul összeugrasztja Németországot és Franciaországot Oroszországgal.

„A tervek szerint megismételve az ukrán próbálkozást, német és francia hadihajók keltek volna át a kercsi szoroson”

Az akció meghirdetett célja az lett volna, hogy megmutassák Moszkvának, nem tehet az Azovi-tengeren azt, amit csak akar. A valódi cél azonban egy katonai és diplomáciai konfliktus gerjesztése, ami igencsak megterhelte volna az orosz-német és az orosz-francia kapcsolatokat. Így pedig már könnyebben rá lehetett volna szorítani az európai partnereket arra, hogy álljanak el az Északi Áramlat bővítésétől. Ezzel az ördögi tervvel érkezett Mike Pence a müncheni biztonságpolitikai fórumra, ahol a Bloomberg értesülései szerint komoly nyomás alá is helyezte a német és a francia diplomáciát.

Mindezek fényében talán érthető Angela Merkel tőle szokatlanul kemény, az Egyesült Államokat határozottan bíráló, az európai meghívottak részéről hangos ovációval fogadott fellépése is a konferencián.

„A Bloomberg forrásai szerint a német kancellár ellentmondást nem tűrően utasította vissza az amerikai elképzelést”

Méghozzá ugyancsak ravaszul érvelve. Merkel ugyanis Petro Porosenko ukrán elnökre hivatkozva söpörte le az ötletet. Amerikai újságírók elmesélése alapján a kancellár közölte Pence-szel, hogy egy egyszeri demonstrációban még benne is lenne, az ukrán elnök azonban ennél többet akar, s véglegesen megnyitná a szorost.

Hogy az ukrán elnök tényleg ilyen kalandorságra próbálta volna rábírni Merkelt, vagy az csak előhúzta ezt a kártyát, szinte mindegy. A német kancellár ugyanis ezzel udvariasan Pence tudtára adta, hogy Ukrajna és Porosenko Amerika gondja, és ebből hagyják ki Európát. Müncheni beszédében ugyanezzel a logikával megvédte az Északi Áramlat bővítését, az ukrán költségvetés ebből adódó gondjainak megoldását pedig szintén Washingtonra testálta.

„Párizs az amerikai sajtó szerint még magyarázatot sem keresett az elutasításra, hanem lakonikusan csak felesleges provokációnak nevezte az ötletet”

Mindez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kercsi szorosban akár a közeljövőben ne kerülhetne sor egy provokatív erődemonstrációra. Washingtonnak ugyanis láthatóan tetszik az ötlet, s vagy szokás szerint Európa gyenge pontjára rátapintva zsarolja meg Berlint és Párizst, de akár nélkülük is belevághat egy ilyen kalandorságba. Már csak azért is, hogy tesztelje Moszkva eltökéltségét. Hiszen ugyanígy provokál ja folyamatosan Pekinget is a Dél-kínai-tengeren, ahol éppen a napokban kerülgette az egyik vitatott szigetet egy B-52-es bombázó.

Amerikának ugyanis semmi sem drága a partjaitól több ezer kilométerre. Európa biztonságát azonban erősen gyengíti az ukrán válság rendezetlensége és a Moszkvával feszültté vált viszony. Ráadásul az ingadozó Berlint a saját és Európa érdekeinek szem előtt tartása felé löki Trumpnak a német autóipar ellen indított háborúja is.

„Lehet, hogy éppen Trump durvasága ébreszti fel végre az „amerikai álomból” Merkelt?”

Minden esetre bíztató a közte és védelmi minisztere között a fenti kérdésben zajlott, s a világhálón terjedő beszélgetés. Eszerint a kancellár megfeddte Ursula von der Leyent, hogy gyerekesen gondolkodik. „Úgy gondolja, hogy Putyin egy ilyen provokáció esetén semmit sem tenne, csak nézné, hogy hajókáznunk a szorosban!? S ha azt tenné a hajóinkkal, mint tette azt az ukránokkal? Azt akarja, hogy Németország háborúba keveredjen? Miért kellene nekünk a német érdekeket Amerika érdekei mögé helyezni?!” – fogalmazott a német kancellár.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.