„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A tankok sokszor és sokat fejlődtek az idők folyamán, mint ahogy megváltoztak az őket alkalmazó erők is”
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP
Emlékszünk még arra, hogy a háború első évében egyebek mellett csodafegyverként várták Ukrajnában az amerikai Abrams harckocsikat. Azóta kiderült, hogy egyrészt csodafegyverek nincsenek, másrészt ezeken a harckocsikon már a háború közepére túllépett az idő. Az Abramseket már be sem vetik a harctéren. A The War Zone (TWZ) amerikai védelmi szakportál beszámolója szerint
„az ukrán harckocsizók már nem tudják bevetni az amerikai páncélosokat a frontvonalon”
A Pokrovszk környéki harcokban még 2026 tavaszán a hírhedt Szkala zászlóalj harckocsizói egy támadó hadműveletben vettek részt. Az ukrán katonák állítása szerint a támadást gondosan megtervezték, és a ködös időt használták álcázásra. A köd azonban felszállt, и orosz FPV-drónok pedig lecsaptak rájuk. Az egység az öt harckocsijából négyet elveszített. Az ukrán páncélos taktika ezért jelenleg arra irányul, hogy a harckocsikkal magukra irányítsák az FPV-drónok többségét, ezzel biztosítva szabad utat a gyalogság előrenyomulásának.
Az Abrams legfőbb hátránya a kezelőszemélyzet elmondása szerint a kolosszális mérete. „Nagyon magas és rendkívül nagy a sziluettje, emiatt nehéz elrejteni” – nyilatkozta a „Kent” hívójelű harckocsizó. Emellett kiemelik a magas karbantartási igényt is. Minden egyes harci bevetés után a személyzetnek javítania kell a futóművet, valamint el kell végeznie a szükséges kenési munkákat és az alkatrészek cserélését. Szintén kritikus tényező a harckocsi hatalmas üzemanyag fogyasztása. A csodafegyverként beharangozott Abrams terepviszonyok között akár 700 liter gázolajat is fogyaszt 100 kilométeren. Az ukrán üzemanyagtöltő állomások, logisztikai csomópontok és az infrastruktúra egyéb elemei elleni csapások miatt a páncélosok frontvonalbeli bevetése így szinte kivitelezhetetlenné vált.
„A tankok sokszor és sokat fejlődtek az idők folyamán, mint ahogy megváltoztak az őket alkalmazó erők is”
Az első tankokat az első világháború alatt fejlesztették ki, és magukon hordozták az őket létrehozó kultúrák lenyomatát. A brit tankok némileg hasonlítottak a szárazföldön mozgó hajókra, és a haditengerészeti lövegekre emlékeztető ágyúkkal voltak felfegyverezve. A németek megpróbáltak olyan tankot létrehozni, amely nagy mérete ellenére a gyalogságot váltja fel. A franciák voltak az elsők, akik a világnak valami gépesített lovasságra emlékeztetőt adtak az első „klasszikus” kialakítású tankkal, a Renault FT-17-tel.
„A háború utáni időszakot a kísérletezés jellemezte. A tankokat könnyű, közepes és nehéz kategóriákban gyártották, egy vagy több toronnyal, változó teljesítményű ágyúkkal, kerekes, féllánctalpas és tisztán lánctalpas futóművekkel, lövegtornyos, géppuskás és lángszórós kialakításban”
A második világháború mindezt könyörtelen felülvizsgálatnak vetette alá, csírájában elfojtva a téves elképzeléseket. A háború után a tankok technikailag feltűnően különböztek azoktól, amelyeket mindössze öt évvel korábban építettek. Az 1940-es évek végének közepes tankja megerősített páncélvédelemmel, páncéltörő gránátot tüzelő ágyúval – ez képes volt áthatolni a többi tank páncélzatán -, hagyományos elrendezéssel – elöl a személyzet, hátul a motort és váltót magába foglaló hajtáslánc, valamint a forgatható toronyban elhelyezett nagykaliberű ágyú -, és széles lánctalppal rendelkezett, amely lehetővé tette a mozgást puha talajon.
„Később a közepes harckocsik növekvő harcképessége az alkalmazott műszaki megoldásokat felhasználva egy új kategória kifejlesztéséhez vezetett, amelyet ma általános harckocsinak (MBT) neveznek”
Az MBT-k világszerte kiszorították a nehéz és közepes harckocsikat a hadrendből. A könnyű tankok sokáig léteztek kétéltű járművek, például a szovjet PT-76, vagy speciális légideszant járművek, mint az amerikai Sheridan formájában. Ezek a kategóriák később fokozatosan eltűntek, és csak most próbálják meg újjáéleszteni a könnyű harckocsikat új formában.
Bár nem tudtak működni a fegyveres erők más ágainak támogatása nélkül, a harckocsik voltak hosszú időn át a fejlett országok szárazföldi hadseregeinek fő csapásmérő erői. Így 2003-ban Irakot amerikai tankok semmisítették meg, gyakran légi vagy tüzérségi támogatás nélkül.
„Ám ha az első világháborúban harckocsik születtek, akkor a második világháborúban maga a harckocsizó fegyvernem”
Kezdetben Németország érte el a legnagyobb sikereket ezen a területen. A gépesített erők nagy tömegei mélységi, átfogó támadásokat indítottak az ellenség vonalai ellen, támaszkodva a nagyobb mozgékonyság mellett arra, hogy gyorsabban képesek (lokális) túlerőt összevonni a harctéren, legyőzve őket.
A Szovjetunió fejlesztette ki a második világháború alatt a leghatékonyabb páncélos szervezeti felépítést, amely alapos tanulmányozást érdemel. Olyan hadrendet kellett létrehozni, amelynek alsó és középső rétegei nem rendelkeztek a globális mércével mérve megfelelő előképzettséggel, mégis hatékonyan tudták irányítani az egységeket. Ugyanakkor mozgékonyabbaknak, erősebbeknek és rugalmasabbaknak kellett lenniük a harcban, mint a hasonló ellenséges egységeknek.
Szükséges volt a hadműveleti képességeket egy kisebb létszámú élőerővel kombinálni. Gyalogsági támogatást biztosítani a tankoknak anélkül, hogy számos gépesített lövészegységet kellene létrehozni. Kompakt és könnyen kezelhető alakulatokat és egységeket kellett felállítani. Olyanokat, amelyek létszámát szinte azonnal, egy paranccsal könnyen fel lehetett duzzasztani. Más szóval, számos egymásnak ellentmondó követelményt kellett összeegyeztetni, amelyet el is értek.
„A szovjet páncélos haderő gerincét a harckocsi- és gépesített dandárok alkották. Három páncélos- és egy gépesített lövészzászlóalj alkotott egy harckocsidandárt, míg három gépesített lövészzászlóalj és egy páncélos zászlóalj képezte a gépesített lövészdandárt. A dandárokat hadosztályokba egyesítették. Két vagy három harckocsidandár és egy gépesített lövészdandár alkotta a páncélos hadtestet, és fordítva egy lövészhadtestet”
Ez volt a szárazföldi offenzív hadviselés ideális eszköze, igazi hódító gépezet, kompakt, gyors, manőverezhető és halálos. Ebben a minőségben írták a szovjet páncélos hadseregek a történelmet. A különös kihívást jelentő támadó feladatokhoz független nehéz áttörő tankokból álló ezredek működtek, amelyek a fő támadási vonalak mentén, vagy a mélységi, tagolt német védelemmel szemben tevékenykedtek.
A háború után a szovjet hadsereg elhagyta a kiforrott és csatában kipróbált útját, és gigantomániába menekült. A Szovjetunió összeomlása idején a szovjet tankerők voltak a világ legnagyobbjai és egyben az egyik legnehezebben irányítható erői. Abban az időben a Szovjetunió fegyveres erőinek minden ága körülbelül 64 ezer tankkal rendelkezett, többel, mint a világ többi része együttvéve. Nem ők mentették meg a Szovjetuniót, de Oroszország még mindig harcol ezekkel a tartalékokkal. Mint ahogy az ellenségei is.
„A <különleges katonai művelet> kezdetére a páncélosok használatában lényegében a késő szovjet koncepció érvényesült, amelyet a posztszovjet térségben vívott háborúk harci tapasztalatai alakítottak. Az FPV támadó drónok megjelenése azonban hamarosan értelmetlenné tette a korábbi harci tapasztalatokat. A háború jellege megváltozott”
A „Novgorodi Vandal herceg” (oroszul: Князь Вандал Новгородский, röviden KVN) egy száloptikás (optikai kábeles) irányítású orosz FPV (First Person View) kamikaze drón, amelynek költsége kevesebb, mint egy Lada autó motorja. A megsemmisített páncélozott NATO járművek összértéke ugyanakkor 2025-re meghaladta a hárommilliárd dollárt.
„A drónok ellehetetlenítették a harckocsik hagyományos használatát”
Minden olyan kísérletet, amely egy századnyi vagy annál nagyobb harckocsi összevonására irányul, a levegőből észlelnek, majd a drónok azonnal támadást indítanak ellenük. Ez szkepticizmushoz vezetett a tankokkal kapcsolatban.
„A tankokat azonban nem először temetik, ám azok minden alkalommal diadalmasan visszatértek”
Ma a háborús zónában visszatértek az olyan taktikákhoz, mint például az indirekt tűztámogatás. Ekkor a harckocsi egy ferde rámpára felgurulva egy látóhatáron túli célpontra – például tüzérségre – tüzel. Megtanulták, hogyan kell ezt a taktikát a drónok rejtve alkalmazni. A betonacélból tábori körülmények között rögtönzött módon ráhegesztve, vagy már a gyárból ilyen rácspáncélzattal kikerülő, elektronikus zavaróberendezéseket hordozó tankokat több alkalommal is sikeresen alkalmazzák a harcokban, köztük az első vonalban. Jelenleg is folynak kísérletek az aktív védelmi rendszerek (APS) alkalmazásával a pilóta nélküli repülőgépek (UAV-k) ellen, változó sikerrel. Egy olyan harckocsi, amelyet ésszerű költséggel, a pilóta nélküli légijárművek ellen védelmet nyújtó aktív védelmi rendszerekkel szereltek fel, és a levegőből saját pilóta nélküli repülőgépek fedezik – ezen kívül kiegészítő rácspáncélzattal vannak felszerelve -, még mindig meglehetősen hatékony tud lenni a mai harctéren.
„Hipotetikusan egy harckocsi megnövelt csőemelkedéssel és indirekt tűzvezetést lehetővé tévő célzóberendezéseivel már a frontvonal elérése előtt elkezdhetné a célpontok megtámadását. Az öregedő T-55 például megfelelő tűzvezető rendszerekkel akár 10 kilométeres lőtávolsággal is rendelkezhetett. Így tüzeltek hetven évvel ezelőtt, és most mindez visszatér. Az újabb, sima csövű ágyúkkal ellátott tankok rövidebb lőtávolsággal rendelkeznek”
A jövőben mindkét harckocsi típus előnyei egyesülhetnek egy új járműben. Egy ilyen járműben lenne egy negyedik legénységi tag, a pilóta nélküli légijárművek (UAV) kezelője, aki a kezelőszemélyzet kiegészítéseként működne, kezelve a harckocsihoz tartozó UAV-ot. Felderítő UAV-okal és megnövelt csőemelkedéssel (30-35 fok) felszerelve egy ilyen tank a már az érintkezési vonal elérése előtt közvetlen tűztámogatással megkezdhetné a célpontok megtámadását, amelyet a kijelölt szektorhoz közeledve tovább folytatna.
A páncélteknő kialakításának nemcsak a frontális, hanem a felülről érkező támadások ellen is magas szintű védelmet kell nyújtania. Egy ilyen harckocsin felső homlokpáncél simán illeszkedik a tetőpáncélba, minimalizálva annak felületét, miközben erősen meg van döntve elülső és oldalsó irányokba. Erre a teknő súlyának csökkentése érdekében van szükség, ami fokozott védelmet igényel felülről.
„A torony hátuljában elhelyezett lőszerkészlet kérdését is felül kell vizsgálni”
Ez optimális volt a háború előtti korszakban, de mostanra sebezhetővé vált, miután egy FPV drón kezelője már a harckocsi felületének egy adott pontját célozhatja meg. Aktív védelmi rendszerekre van szükség a drónok és az irányított páncéltörő rakéták (ATGM) ellen a sikeres találatok elkerülése érdekében. Lehetséges, hogy nemcsak a hagyományos APS-rendszerek jelennek meg, hanem kifejezetten támadó drónok ellen alkalmazandó távirányítású/automatizált fegyvertornyok is.
Jelenleg a világon még sehol sem folyik ilyen harckocsi fejlesztése. A háború előtti korszakból – , beleértve a T-14 Armatát – egyetlen ígéretes projekt sem tekinthető megfelelőnek a modern hadviselés számára. Új megoldásokra van szükség. A fent leírt, erősen védett harckocsik mind a „nehéz” gyalogsági alakulatokrészét fogják képezni – amelyeket az megerősített védelmi állások áttörésére és rohamok végrehajtására terveznek –, mind pedig a „könnyebb”, mozgékonyabb gépesített egységekét. Ezek az egységek képesek lesznek nagy hatótávolságú csapásokat mérni az ellenséges vonalak mögött, valamint ellentámadásokat indítani a mélységben elhelyezett ellenséges tartalékok ellen. Az ilyen egységekben nagyobb számú harckocsi kap majd helyet. Drónokkal és rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerekkel támogatva, valamint a gyalogsággal egységes kötelékekbe integrálva ezek az új harckocsik várhatóan továbbra is – ha nem is a szárazföldi haderők elsődleges csapásmérő erejeként –, de legalábbis az egyik legfontosabb harci eszközként fognak szolgálni.
„Ez az átalakulás némileg hasonló lesz az 1930-as évek végén lezajlott folyamathoz, amikor a harckocsikat a gyalogsági alakulatok között osztották szét. Csakhogy ma, az akkori időkkel ellentétben a gyalogság maga is egy manőverezésre képes haderőnem, és amint megtalálják a drónok ellenszerét, ez ismét nyilvánvalóvá válik”
És pontosan ez a szervezettség az, ami igazolja magát a modern hadviselésben. A harckocsik a számukat tekintve nem lesznek a hadseregek legnagyobb alkotóelemei. Egyszerűen csak a „lándzsa hegyét” képezik, mint általában. Feltéve, hogy a jövőben megalkotnak egy ilyen tankot, és a harckocsizó erőket ilyen módon szervezik meg.
S hogy a gondolkodás már megindult, azt mutatja, hogy a párizsi Eurosatory haditechnikai kiállításon például két új európai harckocsi koncepció is bemutatkozott. A francia-német KNDS a francia hadsereg jövőbeli igényeire szabott tank, míg az olasz-német Leonardo Rheinmetall Military Vehicles az olasz hadsereg számára fejleszt új típust.
„Mindkét program célja, hogy a következő évtized elején a bemutatott harckocsik hadrendbe állhassanak”
Az első koncepció több megoldást is átvett a 2024-ben bemutatott Leopard 2 A-RC 3.0 harckocsiból. A jármű alapját a KNDS Deutschland által gyártott, továbbfejlesztett Leopard 2 A8 alváz adja, míg a torony személyzet nélküli kialakítású, és egy 120 milliméteres Ascalon löveggel van felszerelve. A KNDS tervei szerint az első példányok a 2030-as évek elején állhatnak szolgálatba. Az olasz Leonardo és a német Rheinmetall közös vállalata, a 2024-ben alapított Leonardo Rheinmetall Military Vehicles (LRMV) is bemutatta készülő fő harckocsijának makettjét. A fejlesztés alatt álló tank egyik figyelemre méltó eleme egy távirányítású, 30 milliméteres gépágyú, amelyet kifejezetten a drónfenyegetések elleni védelemre terveztek. A fegyver 85 fokos csőemelkedése lehetővé teszi, hogy a harckocsi a meredek szögből érkező drónokat is hatékonyan támadhassa. De említhetnénk azt is, hogy Németország következő generációs tankja már hibrid meghajtással fog működni. Az MGCS, egy Németország és Franciaország által közösen fejlesztett új generációs harckocsi, a mesterséges intelligenciát, autonóm harci rendszereket, szenzorfúziót és hibrid meghajtást integrál egy tankban.
„Közben Kína hivatalosan is hadrendbe állította új, következő generációs harckocsiját, a Type 100 (ZTZ-100) típust. Az új harckocsi jól jelzi a modern hadviselés irányváltását. A hangsúly már nem a vastag páncélzaton, hanem az érzékelésen, a túlélőképességen és a hálózat alapú harcirányítási rendszereken (BMS) van”
A Type 100 egyik legfontosabb újítása a személyzet nélküli torony, a hibrid – dízel-elektromos – meghajtás és a magas szintű szenzorfúzió kombinációja, amelyet aktív védelmi rendszerek egészítenek ki. Ennek köszönhetően a harckocsi nem csupán egy hagyományos páncélozott jármű, hanem egy digitálisan integrált harctéri „csomópont”, amely képes a látóhatáron túli célok leküzdésére is. A koncepció a többdimenziós hadviselés felé tett kísérlet, ahol a harckocsik drónokkal, felderítő rendszerekkel és más egységekkel összehangoltan működnek.
„Az új fejlesztések tehát egyre inkább a modern hadviselés kihívásaihoz igazodnak. Az ukrajnai háború tapasztalatai ugyanis rámutattak arra, hogy a páncélosoknak nemcsak más harckocsik és páncéltörő fegyverek, hanem a tömegesen alkalmazott drónok ellen is védekezniük kell”
A jövő fő harckocsijai ezért várhatóan szoros együttműködésben dolgoznak majd pilóta nélküli légi és földi rendszerekkel, fejlett érzékelőkkel, mesterséges intelligenciával támogatott harcirányítási rendszerekkel és aktív önvédelmi megoldásokkal. A jövő harckocsijai fejlett mesterséges intelligenciával, aktív védelmi rendszerekkel és hibrid vagy hidrogén-üzemanyagcellás hajtással készülnek a 2030-as évekre. A páncélzat helyett a bejövő lövedékeket és drónokat már a becsapódás előtt semlegesítik (például az izraeli Trophy rendszer mintájára). A személyzet a harckocsi testébe süllyesztve, biztonságosabb helyen ül, míg a személyzet nélküli torony vagy a távirányítású fegyvertorony távolról is működtethető. A tankok együttműködnek a felderítő drónokkal, és a parancsnok 360 fokos kameraképet kap a környezetéről.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Űrhajós says:
Laikusként úgy látom, hogy a tankok sebezhetősége eddig is a levegőből volt a legnagyobb. A drónok sokkal jobban tudnak tankot támadni, mert kicsik, mozgékonyak, sok indul egyszerre. Pilóta nélküli olcsó eszközökből felállított drón hadtest képes olyan helyeken is navigálni ahova egy repülőgép el se tud menni. Szűk völgyek, stb. sőt. ha megfelelő az elektronikájuk az erdők mélyébe is be tudnak hatolni.
Ennek ellenére abban bízom, hogy a drónok békében elsősorban munkaeszközök lesznek építkezésen, áruátrakáson, stb. Mezőgazdaságban számos dolgot, felmérést, ellenőrzést, permetezést lehet majd rájuk bízni.
Tuco says:
Kedves Stier úr,
Mindig szívesen olvasom a geopolitikai elemzéseit. Ezzel a cikkel azonban Ön olyan szakterületre tévedt, ami láthatólag teljesen idegen Öntől. A teljes cikk hemzseg a pontatlanságoktól, a helytelenül alkalmazott szakterminológiától, sok esetben az volt a benyomásom, hogy nincs is tisztában azzal, amit ír. Építő jellegű kritikaként mondom, hogy hasonló témájú cikkek esetében a feltöltés előtt kérjen meg valakit, aki ért ehhez a szakterülethez (mondjuk Hidegkuti Konstantint, vagy egy a katonai szakértőt), hogy lektorálja a tartalmat.
Stier Gábor says:
Hát, nem vagyok katonai szakértő, de örülnék, ha konkrétan rámutatna arra, mi a helytelen.
ng says:
“páncélozott hajótest”, “hátsó toronylövedék” B-)
Tuco says:
Kommentben kicsit hosszú lenne, de a hétvégén elküldöm Önnek e-mailen.
Tuco says:
Elküldtem, de úgy látom felesleges fáradozás volt. :(
Stier Gábor says:
Nem gondolom, mert átnézettem katonai szakértővel, és most azt olvashatja.
Stier Gábor says:
Nem láttam, de megkeresem.
űrhajós says:
Tuco (úr?) Ön egy tájékozott ember, az energiahordozókról is remek hozzászólást láttam. Ja, nem.. Ne legyen most rögtön hadmérnök, előbb iratkozzon be az Akadémiára.
Tuco says:
Talán vagyok annyira jó hadmérnök, mint amilyen képzett űrhajós Ön. :D