„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Makronóm Intézet
„Afganisztánt, Oroszországhoz hasonlóan, szintén levágták a globális bankrendszerről, így Kabul jelezte, hogy rubelben teljesítik a kifizetéseiket. Ez azonban valószínűtlen, figyelembe véve az ázsiai ország nehézségeit az orosz valuta kereskedelmi úton történő megszerzésében”
Fotó:EUROPRESS/WAKIL KOHSAR/AFP
Az Afganisztánt vezető tálibok Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal azon dolgoznak, hogy egy regionális energiakereskedelmi csomópontot hozzanak létre, amely megkönnyítené az Oroszországból Dél-Ázsiába irányuló kőolajszállítást. Erről Nooruddin Azizi tálib kereskedelmi miniszter beszélt a Reutersnek.
Az afgán, kazah és türk képviselők nemrég Kabulban egyeztettek arról, hogy az energiakereskedelmi és logisztikai csomópontot a nyugat-afganisztáni Herat tartományban hoznák létre. Mindhárom állam befektetne a projektbe, amely a kőolajfüggő dél-ázsiai államok – így Pakisztán – orosz kőolajjal történő ellátását szolgálná.
„Megbeszéléseink alapján egy logisztikai központot hozunk létre Herat tartományban, amely összekapcsolja majd északot Dél-Ázsiával”
– mondta Azizi. A projekt megvalósításának hivatalos terveiről két hónapon belül egyezmény tervezetet készítenek az afgán, türkmén és kazah szakértői csapatok. A logisztikai csomópont kezdetben a kőolajmennyiséget tekintve 1 millió tonna kapacitású lesz, osztotta meg a tálib miniszter, de nem részletezte, hogy a létesítmény mikor kezdheti meg a működését.
„Kazahsztán köz- és vasúti összeköttetés kiépítését is tervezgeti Afganisztánon keresztül, hogy kapcsolatot létesítsenek az öbölmenti országokkal, illetve Dél-Ázsiával”
– közölte a kazah kereskedelmi minisztérium. Jelenleg ugyanis a kazah nyersolajexport logisztikája Oroszországtól és az orosz fekete-tengeri kikötőktől függ.
A táliboknak nem fog gondot okozni az orosz kőolaj eladása, mivel az elmúlt években üzemanyag üzleteket kötöttek Iránnal és Oroszországgal. 2022 őszén Azizi elmondta, hogy egy Moszkvával kötött megállapodás értelmében Afganisztán évente 1 millió tonna benzint, ugyanennyi dízelt, 500 ezer tonna folyékony petróleumgázt és 2 millió tonna búzát fog kapni Oroszországtól.
A tálib kereskedelmi és ipari miniszter azt is elmondta, hogy Türkmenisztántól és Irántól is kaptak kőolajat. Teherán 2021 augusztusában oldotta fel az Afganisztánba történő üzemanyag export korlátozásait, amelyeket ugyanezen hónap elején vezettek be az országban kibontakozó feszültségek miatt. Ezt megelőzően, még 2020. május és 2021. május között Irán körülbelül 400 ezer tonna üzemanyaggal látta el Afganisztánt. Türkmenisztán pedig az ország fő benzinellátója volt.
„Egy ország nem támaszkodhat csupán egyetlen államra. Több lábon kell állnunk”
– osztotta meg a tálib diverzifikációs igényeket Azizi a Reutersszel még 2022-ben.
A tálib vezetésnek gondot okoz, miként navigálja ki Afganisztánt a gazdasági és humanitárius válságból úgy, hogy szinte senki sem ismeri el őket hivatalos kormányként. A velük való együttműködésre a számos nemzetközi szankció által sújtott Oroszország és Irán hajlik leginkább. Igaz, Moszkva sem ismeri el a tálib kormányt, sőt, hivatalosan terrorszervezetként tekint a keményvonalas iszlamista szervezetre. A 2021-es hatalomátvételük óta viszont közeledés látható a két ország kapcsolatában.
„Az, hogy Oroszország hogyan profitálhat az említett egyezményből, még nem világos, de valószínűleg az üzemanyagért és a búzáért cserébe mezőgazdasági termékeket, és az Afganisztán területén található természeti erőforrásokhoz való hozzáférést kaphat”
A mezőgazdasági cikkek között a fő tételek a gyümölcsök, a diófélék és a gyógynövények lehetnek. A nyersanyagok közül valószínűleg nagy mennyiségű réz, vasérc, lítium és kobalt, valamint ritkaföldfémek találhatók meg az országban. Ezek értékét az Egyesült Államok ügynökségei több mint 900 milliárd dollárra becsülik, míg a korábbi afgán kormány 3 ezermilliárdra taksálta ezeket. Mindezek mellett érintetlen kőolaj- és földgáz tartalékai is vannak a szegénység sújtotta államnak, ám ezeket a tálibok nem tudják kiaknázni.
„Afganisztánt, Oroszországhoz hasonlóan, szintén levágták a globális bankrendszerről, így Kabul jelezte, hogy rubelben teljesítik a kifizetéseiket. Ez azonban valószínűtlen, figyelembe véve az ázsiai ország nehézségeit az orosz valuta kereskedelmi úton történő megszerzésében”
– vélekedik Narenda Taneja neves közgazdász, az indiai székhelyű Independent Energy Institute elnöke. Szerinte a két állam között inkább valamiféle barterkereskedelem történhet, amely során Oroszország kőolajat és gázt biztosít, cserébe pedig bármit kérhet, amit a tálibok képesek biztosítani.
Az biztos, hogy az ukrajnai háború miatt az orosz kőolajra és gázra kivetett nyugati szankciók arra kényszerítik Oroszországot, hogy új piacot keressen, ahol el tudja adni ezen termékeit. Taneja szerint „Afganisztán nem lesz nagy vásárló, nagyon kis léptékben vesz kőolajat és földgázt, de Moszkva számára az a lényeg, hogy érdeklődnek ezen nyersanyagok iránt. Annak köszönhetően pedig, hogy a tálibokat egy ország sem ismeri el, megússzák a szankciókat is.”
(Források: Oilprice; Oilprice)
Az írást jegyezte: Páczi Zsolt
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
