„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Zoltai Alexandra írása a #moszkvater.com-on
„Ma egyértelműen Kína uralja a ritkaföldfémek bányászatát és feldolgozását”
Fotó:EUROPRESS/WANG Zhao/AFP
A ritkaföldfémek nem is igazán „ritkák” – gyakorlatilag a világ minden táján megtalálhatók –, de nagyobb mennyiséget rejtő, már hasznosítható lelőhelyek ritkábban fordulnak elő, valamint a ritkaföldfémek bányászata és feldolgozása bonyolult és költséges, és komoly környezeti hatásokkal is jár. A ritkaföldfémek globális piacának nagysága nem tekinthető túl nagynak, körülbelül 3-5 milliárd dollárra tehető, a ritkaföldfémeket tartalmazó, hozzáadott értékkel rendelkező termékek piaca viszont óriási, egyes becslések szerint több mint 1 ezer milliárd dollár nagyságú.
„A becslések szerint a lantán, a cérium, a neodímium és az ittrium a legszélesebb körben, és legnagyobb mennyiségben felhasznált ritkaföldfémek”
– derül ki az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (US Geological Survey-USGS) 2010-es elemzéséből. Ahogy a globális gazdaság technológiailag egyre fejlettebbé, és fenntarthatóbbá válik, a ritkaföldfémek iránti kereslet is egyre növekedni fog, ezért az ellátási láncoknak ezen igények növekedésével lépést kell tartaniuk.
„Ma egyértelműen Kína uralja a ritkaföldfémek bányászatát és feldolgozását”
Az USGS szerint 2020-ban Kína 140 ezer tonnányi mennyiséget állított elő, ami a globális kínálat 58,3 százalékát jelenti. A következő legnagyobb termelők az Egyesült Államok (38 ezer tonna), Mianmar (30 ezer) és Ausztrália (17 ezer) voltak. Míg Brazília és Vietnam ugyan több mint 20 millió tonna ritkaföldfém-készlettel rendelkezik, jelenleg jóval kisebb mennyiségben termelnek.
Az 1950-es évek óta Kína ritkaföldfém ipara nagyot fejlődött. Több évtizedes fejlesztést követően Kína lett a világ legnagyobb ritkaföldfém előállítója és exportálója. Emellett Kína gazdag ritkaföldfém készletekkel is rendelkezik, melyek a világ teljes készleteinek 23 százalékát teszik ki.
„Már 2011-ben a ritkaföldfém termelése Kínában 96 900 tonna volt, ami a világ össztermelésének több mint 90 százalékát tette ki”
A Kínai Általános Vámigazgatási Hivatal szerint 2019-ben Kína 45 552 tonna ritkaföldfémet exportált 398,8 millió dollár értékben. Az export túlnyomó többségét a világ legnagyobb gazdasági és technológiai központjai vásárolták fel. Ebből körülbelül 36 százalék Japánba került – így ez a kínai ritkaföldfémek legnépszerűbb export célpontja –, az Egyesült Államok a második helyen állt a kínai export 33,4 százalékával, de Hollandia (9,6 százalék), Dél-Korea (5,4 százalék) és Olaszország (3,5 százalék) is az öt ország között van, amelyek együttesen Kína ritkaföldfém-exportjának 87,8 százalékát importálták.
„Kína dominanciája a ritkaföldfém-iparban több évtizedes fókuszált iparpolitikának az eredménye, amellyel arra törekedtek, hogy az országot a stratégiailag fontos iparágak kulcsszereplőjévé alakítsák”
Az elmúlt években Peking a kínai ritkaföldfém-ipart igyekezett megreformálni a hatékonyság növelése, a környezet jobb védelme és az illegális bányászat visszaszorítása érdekében. A kínai kormány jelentős lépéseket tett a születőben lévő ritkaföldfém-ipar támogatására az 1980-as évek közepén adóvisszatérítések révén. Az engedmények csökkentették a kínai bányászati vállalatok költségeit, ami lehetővé tette számukra, hogy megvessék a lábukat a globális piacon. 1985 és 1995 között Kína ritkaföldfém bányászati termelése mindössze 8 500 tonnáról nagyjából 48 ezer tonnára nőtt, és részesedése a globális bányászati termelésből 21,4 százalékról 60,1 százalékra emelkedett. Ahogy Kína bányászati kapacitása bővült, más országok ritkaföldfém gyártói elkezdték Kínába helyezni termelésüket, hogy kihasználják az ország alacsony munkaerőköltségeit, és gyenge környezetvédelmi szabályozását.
„A kínai kormány azonban 1990-ben védetté nyilvánította a ritkaföldfémeket és a stratégiai ásványokat, ami megtiltotta a külföldi cégek – kivéve a kínai cégekkel létrehozott vegyesvállalatok – számára a ritkaföldfémek Kínán belüli bányászatát, és korlátozta a külföldi részvételt a ritkaföldfém feldolgozási projektekben”
Ez lehetővé tette a kínai vállalatok számára, hogy ezeken a partnerségeken keresztül külföldi know-how-t szerezzenek, mialatt folyamatosan visszaszorították a külföldi versenytársakat az ellátási láncból. Kína 2021 decemberében bejelentette, hogy létrehozott egy új állami tulajdonú vállalatot, a China Rare Earth Group-ot, egy „megavállalatot”, amely az ország ritkaföldfém termelésének 60–70 százalékát irányítja, ami a globális kínálat 30–40 százalékát teszi ki. Kína új környezetvédelmi szabványokat is bevezet az iparág számára, ami korlátozhatja a kínálatot.
Bár Kína globális részesedése az elmúlt években a kitermelésben csökkent, de még mindig az ország rendelkezik a világ legnagyobb kapacitásával, amely a ritkaföldfémek előállításához szükséges. A szakértők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Kína ki tudja-e használni piaci pozícióját azáltal, hogy korlátozza a ritkaföldfémek exportját gazdasági vagy katonai célból. Az ország az évtizedek alatt kiépítette ritkaföldfém bányászati és -feldolgozó ipari bázisát, a termelés 1978 és 1995 között átlagosan évi 40 százalékkal nőtt. Ez idő alatt Kína az ipar támogatásával a verseny visszaszorítása érdekében gyakorlatilag kizárta a világpiac többi részét a ritka ásványok esetében, kihasználva a laza környezetvédelmi és munkajogi törvényeket, valamint korlátozva a külföldi befektetéseket.
„Az ország 2010-ben a ritkaföldfémek kínálatának 97 százalékát ellenőrizte”
Majd a Japánnal folytatott diplomáciai vita során Kína hirtelen 37 százalékkal csökkentette a ritkaföldfémek exportját, amelynek következtében a világpiaci árak többszörösére ugrottak. Peking folyamatosan szigorította export kvótáit, majd a 2010-ben bekövetkezett hirtelen szigorítás miatt, mindössze 30 259 tonnát lehetett exportálni. A lépés következtében a ritkaföldfémek globális importjának átlagos ára a 2009-es tonnánkénti 9 461 dollárról 2011-ben közel 66 957 dollárra az egekbe szökött. Ezzel pedig számos gyártó az Egyesült Államokban, Japánban és Európában komoly nehézségekkel küzdött a ritkaföldfémek beszerzését illetően, míg Kínában bőségesek voltak a készletek.
„A piac nem stabilizálódott egészen addig, amíg a Kereskedelmi Világszervezet 2014-ben nem kezdeményezett tárgyalást Kína és kereskedelmi partnerei között”
Majd a közelmúltban kirobbant kereskedelmi háború miatt a Kínából származó amerikai ritkaföldfém importot átmenetileg 25 százalékos vámok sújtották a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi összecsapás részeként. Nem sokkal a 2010-es kínai embargó után a ritkaföldfém importőrök, például Japán, Ausztrália és az Egyesült Államok elkezdték vizsgálni ellátási láncaik diverzifikálását.
„Azonban 2020-ban az Egyesült Államok felhasználható ritkaföldfémeinek 100 százalékát importálta 110 millió dollár értékben, amiből 80 százalék még mindig Kínából származott”
Az Egyesült Államok ennek a ritkaföldfém importnak a háromnegyedét főleg kőolaj finomítási folyamatokban, és járművek katalizátoraiban használták fel. Végül pedig beigazolódni látszanak a nyugati félelmek, ugyanis Peking 2022 februárjában szankciókat jelentett be két amerikai védelmi vállalat ellen. A kínai külügyminisztérium közlése szerint szankciókat fog kiszabni az F-35-ös vadászrepülőgépeket gyártó Lockheed Martin Corp-ra és a Raytheon Technologies Corp-ra, a világ legnagyobb rakétagyártójára. Kína lépése érthető, hiszen február elején Washington jóváhagyta azt a megállapodást, amely Tajvan rakétavédelmi rendszereinek karbantartásáról szól 100 millió USD értékben.
„Miután Kína 2019-ben felvetette az a lehetőséget, hogy felfüggeszti a ritkaföldfémek exportját, az Egyesült Államok más helyekről, különösen Ausztráliából kezdte beszerezni az ásványokat”
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma 2021-ben bejelentett egy 30 millió dolláros kezdeményezést, amelynek célja az Egyesült Államok belföldi ellátási láncának kutatása, és biztosítása a ritkaföldfémek és más fontos ásványi anyagok, például a kobalt és a lítium gyártásában. Elemzők szerint Kína továbbra is meghatározó ritkaföldfém szállító lesz a közeljövőben, de piaci részesedése valószínűleg csökkenni fog a más országokból érkező növekvő kínálat miatt.
„Napjainkban egyre fontosabbá válnak a ritkaföldfémek, a közeljövőben pedig még inkább azok lehetnek, az előrejelzések szerint 2030-ban elérheti a 315 ezer tonnát a ritkaföldfémek iránti kereslet”
Kína az elmúlt évek során olyan monopol helyzethez közeli piaci pozíciót tudott kialakítani a ritkaföldfém piacának birtoklásával, amely most komoly kihívás elé állítja a legnagyobb importáló országokat, mint például az Egyesült Államokat, különösen abban a tekintetben, hogy hogyan tudják így diverzifikálni ellátási láncaikat. Kína azáltal, hogy elsőségét szankcionálásra is alkalmazza, ezt a folyamatot még inkább felgyorsítja, hiszen a szankciók kivetésének lehetősége jelentős biztonságpolitikai kockázatot jelent az érintett országok számára. Kína piaci pozíciója várhatóan gyengülni fog a közeljövőben azáltal, hogy új bányák és feldolgozó létesítmények jönnek létre Kínán kívül, viszont a szigorú környezetvédelmi szabályok és a drágább munkaerő valószínűleg a ritkaföldfémek kitermelését költségessé teszik Kínán kívül, így az árakat tekintve nehéz lesz felvenni a versenyt Kínával.
(Az írás eredetileg az eurasiacenter.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
