A MoszkvatérPlusz műsorában eddig Stier Gábor, a Moszkvater.com alapító főszerkesztője a portál írásaiból szemlézett, kommentálta az aktuális híreket, és beszélt arról is, ami a hírekből kimarad. Most a műsor formát váltott, és az Ultrahang munkatársa Longauer András által válogatott híreket kommentálja Stier Gábor.
Ebben az adásban beszéltünk az ukrán ellentámadás aktuális helyzetéről. Megálltak az ukránok, újrarendezik a soraikat, vagy mint az észt katonai hírszerzés vezetője gondolja, még el sem kezdték az offenzívát? Mennyire lesz sorsdöntő ez a nyár az ukrán célok teljesülése szempontjából? Kell-e eredményt produkálniuk a NATO júliusi csúcstalálkozójáig? Milyen ajánlatot kap Kijev Vilniusban? Kész-e egyáltalán a tagságra? Mit jelentene a NATO számára Ukrajna sietős felvétele? Hogy áll ehhez a kérdéshez a többi tagország? Kik az esélyesek a főtitkári posztra? Miért nem szeretne Macron brit főtitkárt? Milyen esélye van annak, hogy erősödjön Európa stratégiai autonómiája?
A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden hetenként általában kedden érhető el az UltrahangPlusz csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
Sajnos van egy rossz hírem! Ukrajnát a “Nyugat” és Amerika nem akarja kiengedni a markából. Gondoljunk arra, hogy a Partraszállás 1944 június 6.-án történt amikor a szovjet csapatok Kelet-Poroszországban elérték az akkori német határt. A távolság mindkettő fél számára azonos volt Berlinig, de a németek inkább a keleti frontra összpontosítottak. Nem is titkolt szándékosság volt ebben, sőt még abban is reménykedtek, hogy az angolszászok előbb érkeznek meg, mint a Vörös Hadsereg. Ha Ukrajnáról van szó a “Nyugat” most is minél nagyobb szeletet akar a tortából.
A II. Világháború után fegyverletétel volt, zónákra osztás volt, de a konkrét békekötés az elmaradt, a Párizsi Békeszerződéseket 1947-ben csak az olaszokkal, magyarokkal, románokkal, finnekkel és a bolgárokkal írták alá. Németország és Japán kapitulált, de akkor nem kötöttek békét, Japán később csak különbékét kötött, a Kuril szigetek miatt és a népi Kína el nem ismerése okán.