„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com számára
„A kazah vezetés úgy véli, hogy az ország fejlődésének egyik motorja a logisztika, amit a kazah stratégia szerint bővíteni kell”
Fotó:EUROPRESS/Gokhan Balci/ANADOLU AGENCY/AFP
Ma az eurázsiai közlekedési keretrendszer hatékony kereskedelmi kapcsolatokat biztosít az Európa és Ázsia, valamint Észak és Dél irányú kontinentális kapcsolatok között. Ugyanakkor ebben a folyamatban jelentős problémát jelent egyes, az eurázsiai logisztikában résztvevő országok közlekedési és logisztikai infrastruktúrájának elmaradottsága, leromlása, amely már 2024-ben, de a következő években a jelek szerint – öregedő, kis létszámú vasút kapacitás, a vámszolgálatok területén való digitalizáció és egyszerűsített ügyintézés hiánya, stb. – egyre szembetűnőbbé válik majd. Ezért is kiemelt kérdés a közlekedési és logisztikai infrastruktúra regionális korszerűsítése, bővítése.
„Asztana szerint regionális szinten (az Eurázsiai Gazdasági Unión belül) középtávon a gyorsan fejlődő ázsiai, afrikai és közel-keleti országokkal való együttműködésre szükséges koncentrálni”
Kazah nézőpont szerint a világgazdaság átalakulásának hátterében az Eurázsiai Gazdasági Unió, és Kazahsztán számára különösen fontos a harmadik országokkal kötött kereskedelmi valamint szabadkereskedelmi megállapodások hálózatának bővítése, a nemzetközi közlekedési folyosók létrehozásáról szóló asgabati megállapodás bővítése.
Mind a Kelet-Nyugat, mind pedig az Észak-Dél irányú kereskedelemben Kazahsztán az utóbbi kettő-három év során folyamatosan erősíti pozícióját Eurázsia tranzit központjaként, és Asztana nem titkolt célja, hogy idővel kulcsszereplővé váljon az eurázsiai szárazföldi tranzitban. Tény, hogy Kazahsztán történelmi útkereszteződésben található, amely a szárazföldön keresztül összeköti a globális Északot és Délt, Nyugatot és Keletet. Asztana pedig minden bizonnyal aktívan ki fogja használni ezt a versenyelőnyt annak érdekében, hogy a szárazföldi ország a jövőben teljes értékű szállítási és logisztikai hatalommá váljon.
„A kazah vezetés úgy véli, hogy az ország fejlődésének egyik motorja a logisztika, amit a kazah stratégia szerint bővíteni kell”
2023 végén a logisztikai ágazat részesedése a kazah GDP-ből 6,2 százalék volt, amit a jövőben legalább 9 százalékra szeretne bővíteni a kazah kormány. E stratégiai cél elérése érdekében Kazahsztán regionális szinten egyszerre több közlekedési projektet kíván megvalósítani. Például ilyen a Dostyk-Moyynty vonal bővítését célzó elképzelés. A tervek szerint az új Bakhty-Ayagoz vasúti szakaszt megépítenék a Kínával történő nagyobb kereskedelmi forgalom növelése céljából, valamint a Darbaza-Maktaaral szakaszt is bővítenék, hogy növeljék a logisztikai kapacitást Kazahsztán és Üzbegisztán között. Ezen kívül egy Almati körüli elkerülő vasút építése is szerepel a tervek között.
„Ami a nemzetközi logisztikai folyosókat illeti, Asztana saját geopolitikai kockázatainak diverzifikálására törekszik. E kazah stratégia szerint az egyik stratégiai útvonalnak, amely az mérsékelné a közép-ázsiai ország geopolitikai kockázatait, a Kaszpi-tengeren átnyúló útvonalnak kell lennie, amely lehetővé tenné Asztana számára, hogy a Kazahsztán területére közvetlenül Kínából érkező szállítmányokat Európába tranzitálja Oroszország megkerülésével”
A kazah elnök szerint középtávon megötszörözhető a forgalom ezen a Kaszpi-tengeri folyosón. Ehhez azonban össze kell fognia olyan partnerországokkal, mint Azerbajdzsán, Grúzia és Törökország.
Kazahsztán másik stratégiai megközelítése, hogy hozzáférést biztosítson saját maga számára a tengerhez – mint a globális kereskedelem fő terepéhez –, a Perzsa-öbölhöz és az Indiai-óceánhoz, melyhez az Észak-Dél közlekedési folyosó és Oroszország lenne Asztana számára a megoldás. E stratégiai cél megvalósítása érdekében Kazahsztánnak mindenekelőtt el kell kezdeni a Bolashak–Cseljabinszk vasútvonal kazah szakaszának korszerűsítését. E kazah stratégiai cél már csak azért is valós projekt lehet, mivel a Perzsa-öbölbe vezető útvonal mellett kampányolt Kazahsztán elnöke a moszkvai jubileumi Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozón.
Ha alaposan megnézzük Kaszim-Zsomart Tokajev elnök új kezdeményezését, akkor emögött egyfajta logisztikai oligopólium gondolata rejtőzhet. Például Kazahsztán egyidejűleg öt határon átnyúló szállítási és logisztikai csomópontot indít Oroszország, Kína, Üzbegisztán, Kirgizisztán és a Kaszpi-tenger határain.
„A kazah stratégiai célok alapvetően új geogazdasági helyzetet kívánnak létrehozni Eurázsiában, és összekapcsolni a világgazdaság régióit egymással. A tranzit folyosók egységes rendszerének létrehozása lehetővé tenné Kazahsztán számár számos stratégiai feladat megoldását, növelné a közép-ázsiai regionális összeköttetést integritását, új lendületet és minőséget biztosítana a kazah gazdaság számára”
További kazah nézőpont, hogy mivel fokozatosan új „normává” kezdenek válni a tengeri szállításhoz kapcsolódó geopolitikai tömbök közötti konfliktusok, és a kalózkodás is egyre nagyobb és költségesebb gondokat jelent, a nyugati szankciós háború hatásai (fekete-tengeri gabona szállítmányok körüli vita), jelezték Kazahsztán számára, hogy az olcsó útvonal egy pillanat alatt megszüntethető. Asztana ugyanakkor úgy gondolkodik – nem is tehet mást, hisz közvetlen hozzáférése a tengeri világkereskedelemhez nincs –, hogy a szárazföldi útvonalak – bár jelenleg költségesebbek, és hasonló a biztonsági kihívásokkal néznek szembe, mint a tengereken – mégis hosszútávon kifizetődőbbek lesznek.
„Ezt arra alapozza, hogy a mai viharos geopolitikai és gazdasági folyamatokban a szomszédos országokkal való konstruktív együttműködés jelentősége a biztonsági kockázatokkal együtt növekszik, ami nemcsak a gazdasági mutatókban, hanem a közlekedési struktúrák helyzetében is megnyilvánul”
Ugyanakkor mind a kazah, mind pedig a közép-ázsiai országok hosszútávú stratégiáiból az a gondolat köszön vissza, hogy a modern idők egyik legfőbb vívmánya, a globalizáció geopolitikai, gazdasági és demográfiai okok miatt is hosszútávon nem feltétlen fenntartható. A jövő – közép-ázsiai, és benne a kazah elképzelések szerint – a nagy makro régiókban és geogazdasági blokkokban rejtőzhet, amelyek önállóan is képesek életben maradni. Azonban e cél megvalósítása érdekében rövidtávon mindenképp a globalizáció által kínált lehetőségek kihasználására van szükség.
Azt, hogy ez a típusú a közép-ázsiai megközelítés mennyire igaz vagy sem, nehéz megmondani. Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy egyes régiók hosszútávon milyen stratégiák mentén gondolkodnak, és képzelik el a jövőt.
(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater