Szocialista retró

A legendás turmixgép egy eladó kezében a budapesti Corvin Áruházban 1977-ben
Fotó:Fortepan/Urbán Tamás

Már harminc esztendeje, hogy összedőltek a szocialista rendszerek Európában, ám még mindig sokan vannak, akik ma is használnak a szocialista időkből származó, mára ikonikussá vált tárgyakat. Szinte felsorolni sem lehet azokat a mára már relikviává vált használati eszközöket. Mi most megpróbáljuk ezeket elővenni, és felszállni velük a retró vonatára.

„Mert ki tudná feledni a keletnémet gyártmányú melegszendvics sütőt, vagy a műanyag tejtartókat, amelyben a zacskós tejet tárolták számos háztartásban”

De feledhetetlen emlék a kovácsoltvas virágtartó is – főként Magyarországon gyártották –, amit szinte minden lakás valamelyik sarkában megtalálhattunk, ugyanis a szocializmus idején szinte csak ilyet lehetett kapni.

A korszak divatját diktáló állami intézmények kollekciói valamennyi kelet-európai szocialista országban ékesen bizonyították otthon és külföldön is, hogy a vasfüggönyön túl is van módi. A szocialista divat kirakatként szolgált a világ felé, és eszközként használta a politikai vezetés a népgazdaságok működésének igazolására. Az ötvenes évekre a kényszerpuritánság volt a jellemző, majd ez fokozatosan lazult, és a hatvanas-hetvenes években már nem volt ritka a jólöltözöttség. Noha ehhez bizony többletbevételre volt szükség, amit csak kevesen tudtak előteremteni.

„Az órák között – már csak a svájcinál jóval kedvezőbb árfekvés miatt is – a béketáborban a szovjet Pobeda, Vosztok, Poljot és Raketa karórák voltak a legnépszerűbbek”

Az álló- és faliórák között a Jantar volt a menő,  a hetvenes években pedig hihetetlen népszerűek lettek a mai szemmel rendkívül giccses műanyag kakukkos óracsodák. Hasonló „karriert futottak be” a keleti blokk hűtőgépei is, a szovjet Minszk és Szaratov mellett a magyar Lehel volt a legnépszerűbb termék.

A televíziók elterjedését követően – 1960-ban 100 háztartásból 5-ben volt televízió, 1983-ban ez a szám 105-re emelkedett – a magyar termékek hódítottak leginkább. A Kékes, az Orion majd a Videoton TC 1607 „Tünde” fekete-fehér televízió.

„A hetvenes évek végétől egyre több nyaralóban bukkant fel a szovjet ipar egyik büszkesége, a Junoszty kis televízió”

A nyolcvanas évek közepére az ezer lakosra jutó tv-készülékek terén Magyarországot a szocialista országok közül csak a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia előzte meg. Ugyancsak alapvető szocialista műszaki cikknek számított például a VEF táskarádió vagy a fiatalok között hódító BRG MK-25 kazettás magnó.

„Aki a szocialista rendszerben nőtt fel, az szinte egészen biztos nyaralt úttörőtáborban”

A szovjet blokk országaiban ugyanis minden 10-14 év közötti iskolás kötelezően tagja volt az adott állam úttörő szövetségének. A táborokban természetesen a fegyelemre szoktatáshoz tartozó külsőségekkel is találkozhattak a gyerekek – a zászlófelvonás, a reggeli ébresztő, a kantin-jellegű étkeztetés, vagy a barakkokban való elhelyezés –, ám ennek ellenére minden kommunista vezetésű országban hatalmas népszerűség övezte a szervezett állami nyaralást.

A családok számára a legelterjedtebb nyaralási forma a kempingezés volt, ahova a keleti autócsodákkal (Trabanttal, Zsigulival, Skodával, Daciával vagy Kispolskival) érkeztek. Aki akkoriban kempingezett, az pontosan tudta, a legkönnyebb a csehszlovák gyártmányú, A alakú, khaki színű sátrat felállítani, melyben a szintén csehszlovák gumimatrac, csővázas hátizsák, valamint az NDK-ból származó hálózsák volt a kedvelt tartozék, miközben a sátorverés legfontosabb háttérkelléke a szovjet szerszámkészlet lett, összeilleszthető lapáttal, fűrésszel és baltával.

„A kempingezés legszebb pillanatait a legtöbb család az orosz Szmena fényképezővel, valamint 35 mm-es filmkamerával örökített meg”

Ezeket a modelleket 1953 és 1991 között gyártották a Szovjetunióban a legnépszerűbb fotófelszerelésnek számítottak a keleti blokkban. Persze, ekkoriban szó sem volt digitális világról, így ezek a gépek filmtekercsekre rögzítették a felvételeket, amelyeket szaküzletekben hívattak elő az emberek.

Természetesen az otthoni házimunka elvégzését is számos, akkoriban fantasztikus technikai újdonságnak tartott gép segítette. Ilyen volt a szocialista országokban nagyon népszerű Himfi mosógép és centrifuga – a Hajdúsági Iparművek terméke –, vagy a szintén magyar gyártmányú Venus porszívó.

„De valamennyi háztartási gépet felülmúlta az NDK legnagyobb büszkesége, a turmixgép”

Noha már az Üstökös (Komet) márkájú keletnémet multifunkciós konyhai robotgéppel is elárasztották a szocialista országok háztartásait, a legnépszerűbb kétségtelenül a Kern András telefonos paródiájában, a Halló, Belvárosban legendává váló NDK turmixgép, az RG-28 volt. A ’70-es években született masina bizony még a mai napig is jó pár háztartásban látja el feladatát. Ez volt a GÉP! No és a hangja? Bekapcsoláskor minimum egy alap fülvédő, vagy füldugó használata szinte kötelező volt az otthoni háziasszonyok számára…