//Szétzavarta a kormányt Nazarbajev
Nurszultan Nazarbajev #moszkvater

Szétzavarta a kormányt Nazarbajev

A kazah elnöknek a szociális stabilitás megőrzését célzó lépéseit már az elkerülhetetlenül közeledő hatalomátadás kontextusában érdemes figyelni

Nurszultan Nazarbajev #moszkvater
Nurszultan Nazarbajev
Fotó:EUROPRESS/AFP/Presidency of Kazakhstan/Handout/Anadolu Agency

Bár a kabinet munkájának hatékonyságát Nurszultan Nazarbajev eddig is bírálta, az ennek ellenére mindenkit meglepetésként ért, hogy a kazah elnök feloszlatta a kormányát.  Ennek legfőbb okaként a jövedelmek stagnálását jelölte meg Nazarbajev. Nem véletlenül, hiszen a szociális feszültség egyre növekszik a 16 milliós közép-ázsiai országban. Egy ideje például a többgyermekes anyák tüntetnek az ország nagyobb városaiban a juttatások emelését, és általában véve a gyermeknevelés körülményeinek javítását követelve. Mint fogalmaznak, nem értik, hogy egy olyan gazdag országban, mint Kazahsztán, miért kell szegénységben élniük.

„Nazarbajev ezt a szociális feszültséget érezve most a felelősök felmutatásával próbál erőt mutatni és nyugtatni a helyzetet”

Már csak azért is, mert Kazahsztánban egyre többet beszélnek az elnökválasztás előrehozásáról, az utódlás folyamatának felgyorsításáról. Egyesek szerint a mostani a lépést szintén az átmenet kihívásait figyelembe véve érdemes vizsgálni.

Az országot függetlenné válása óta irányító Nurszultan Nazarbajev a gazdaság lassulását és a mindenek előtt a jövedelmek stagnálását rótta fel Bahitzsan Szagintajev 2016-ban nagy reményekkel és ambiciózus célkitűzésekkel hivatalba lépett kormányának legfőbb hibájául. Mint fogalmazott, a részeredmények ellenére nem sikerült áttörést elérni. Az államfő elégedetlenségét jelzi, és egyben a gondok nagyságát jelzi, hogy Nazarbajev először zavarta szét demonstratívan a kormányt. Korábban ilyen esetekben mindig a miniszterelnök nyújtotta be a lemondását.

„Kazahsztán szénhidrogénekben és ásványi anyagokban gazdag ország, így 2050-re a jóléti állam megteremtését tűzte célként maga elé”

Már csak azért is, mert az elmúlt közel három évtizedben a gazdasági növekedés és a szociális körülmények javítása terén az ország hatalmas utat járt be. A 2010-es évek elejéig több mint 160 milliárd dollárnyi befektetést fogadott, a kőolaj kitermelése háromszorosára, a földgázé az ötszörösére emelkedett, és a világ öt legdinamikusabban fejlődő gazdaságának egyikévé vált, míg a versenyképességi világrangsorban az 51. helyre jött fel.

A kazah nemzeti össztermék 1999 óta átlagosan évi 7,6 százalékkal növekedett, így Kazahsztán 2012-ben beléphetett az 50 legmagasabb GDP-vel rendelkező állam közé. Az egy főre jutó éves GDP az 1998-as 1500 dollárról 2012-re 12 ezer dollárra emelkedett, mostanra pedig ennek a megduplázódását várták. A lakosság átlagjövedelme a 16 szorosára nőtt a függetlenség elnyerése óta, a nyugdíj a tízszeresére, viszont a létminimum alatt élők száma a hetedére, a munkanélkülieké pedig a felére csökkent.

„Csakhogy az olajárak 2014-es bezuhanása magával rántotta a tengét, a gazdaság súlyos válságba került, s azóta is csak nagyon lassan ébredezik”

A Világbank adatai szerint 2015-ben és 2016-ban csupán 1,2, illetve 1,1 százalékkal nőtt a nemzeti össztermék. Ezt 2017-re ezt sikerült 4 százalékra feltornázni, 2018-ban pedig már 4,1 százalékkal bővült. Az idei év első hónapjában a növekedés 2,9 százalékos. Csakhogy, mint most bírálatként Nazarbajev is kritikaként rótta fel, a GDP növekedése szinte teljesen a nyersanyagoknak köszönhető. A magyarországitól jóval elmaradó jövedelmek stagnálnak, ráadásul a családok ennek is egyre nagyobb részét kénytelen élelmiszerre és az alapszükségletek biztosítására költeni.

Alekszandr Razuvajev az Alpari elemzőközpont igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság stabil, ám a megbízható növekedéshez a szerkezetváltás felgyorsítására lenne szükség.

„A kazah gazdaság lehetőségeit alapvetően meghatározza az olaj ára. Emellett mindenek előtt a külkereskedelmen keresztül erőteljesen függ az orosz gazdaságtól is, amely mostanság szintén stagnál”

Az életszínvonal javítására tehát mind nagyobb figyelmet kell fordítani a politikai vezetésnek, ellenkező esetben ugyanis garantáltan megnövekedik a szociális feszültség.

Elemzők a kormány feloszlatásának fő okát is abban látják, hogy már a jelenlegi helyzetben is valahogy ki kellett engedni a gőzt. A kazah lapok közül több is párhuzamot von Vlagyimir Putyin minap szintén a szociális ígéretekre koncentráló éves üzenete és Nazarbajev lépése között. Mint azonban megjegyzik, az orosz elnök még adott esélyt a kormányának, míg kazah kollégája a jelenlegi helyzetért a felelősséget teljes mértékben a kormányra hárítva ennél messzebb ment.

A szakértők azonban szélesebb kontextusban is vizsgálják a történteket. Konkrétan a 78 éves örökös államfő utódlásának kontextusában. Már ezzel magyarázták az elnökválasztás előrehozásáról hónapok óta terjedő híreket is. A találgatásokat maga Nazarbajev indította el azzal, hogy az alkotmánybírósághoz fordult az elnöki jogkörök megszűnéséről szóló cikkely értelmezését kérve.

„Az államfő ugyan tagadta, hogy előrehoznák a választásokat, ez azonban az utódlás kérdésével együtt nem került le a napirendről”

Többek szerint az elnök azért nem akar várni a választásokkal 2020-ig, mert addigra a szociális és politikai helyzet érzékelhetően romolhat. Ettől ugyan még biztosan megválasztanák a legutóbb majd’ 98 százalékkal győztes Nazarbajevet, ám a hatalom előbb-utóbb elkerülhetetlen átadása közepette egyáltalán nem mindegy a felhatalmazás mértéke. Sokan úgy gondolják, hogy Nazarbajev kicsit kéretve magát a választások előrehozásával és a lemondás lebegtetésével erősíti meg amúgy is erős legitimációját.

A másik lehetséges forgatókönyv több szakértő szerint is az, hogy a választásokat már a hatalom átadására használná ki az elnök. Aki ugyan úgy menne el, hogy maradna, hiszen egyfajta kazah Teng Hsziao-pingként az egyre szélesebb hatáskörökkel bíró nemzetbiztonsági tanácsot vezetné tovább. Azt a tanácsot, amelynek titkára bizalmi embere, a volt belügyminiszter Kalmuhanbet Kaszimov lett. A lehetséges utódok kapcsán több név is forog, köztük Nazarbajev legidősebb lányáé, a parlament jelenlegi elnöki posztját betöltő Darigáé.

„A hatalom átadásának ennyi év után amúgy sem egyszerű folyamatát azonban megzavarhatja a szociális elégedetlenség. E prizmán át nézve a dolgokat, egyáltalán nem ördögtől való Nazarbajev mostani határozottsága”

Figyelemre méltó az is, hogy a kommunális szolgáltatások díjának közelmúltban történt megemelése után felemelték az állami alkalmazottak fizetését, és korrigálták a minimálbért is. Mindez jelzi, hogy a kazah elnök tisztában van a társadalom hangulatával, s az utódlás folyamatára ebből fakadóan leselkedő veszélyekre. Ezért aztán a szociális stabilitásra Asztana most mindennél jobban figyel. Már csak azért is, mert a cél, hogy az átmenet legalább olyan zökkenőmentes legyen, mint volt az néhány éve a szomszédos Üzbegisztánban.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.