A #moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legfrissebb adásában ezúttal Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusványosi beszédének a külpolitikai aspektusait elemeztük. Tényleg jön az erjedés az orosz-ukrán háborúban? Hogy áll most Európa, Amerika és Kína? Tényleg arra buzdít az Egyesült Államok, hogy lépjünk ki az EU-ból?
Orbán Viktor megtartotta hagyományos tusnádfürdői beszédét, amelyben szót ejtett Magyarország és Románia kapcsolatáról, az orosz-ukrán háború kilátásairól, a magyar békemisszióról, az erre adott brüsszeli reakciókról, odaszúrt a lengyeleknek, akik szerinte a legszemforgatóbb politikát csinálják egész Európában, felvázolta vízióját a világ átalakulásáról és az erre adandó magyar válaszokról. Ahogy a kormányfő fogalmazott, ezúttal nem a békemisszióról akar beszélni, ehelyett három másik téma van az asztalon. A háború és annak egy nem várt következménye, a második, hogy mi lesz a háborúval, mikor és hogyan lesz vége, és mi lesz utána. A harmadik téma, hogy új világ jön, és arra hogyan kell felkészülni.
„Orbán felidézte, hogy a háború a politika folytatása, és teljesen más perspektívát ad, új közegben találjuk magunkat, ahol az ideológiák elvesztik az erejüket, marad a pőre és a brutális valóság”
A miniszterelnök pontokba szedte, hogy 2022 februárja óta mi rajzolódik ki, és leszögezte, ha a két félén múlik, akkor nem lesz béke. Orbán Viktor szerint Oroszország más, mint aminek láttuk, és aminek láttatták velünk. A miniszterelnök úgy látja, az európai politika összeomlott, Európa feladta saját érdekeinek védelmét, és önsorsrontás árán is követik az amerikai érdekeket, mivel a szankciók versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot. Úgy látja, azért is következett be ez az összeomlás, mert az európai hatalmi tengely a Párizs–Berlin-tengely volt. A háború óta kiépült ugyanakkor egy másik hatalmi tengely. Az új erőközpont London–Varsó–Kijev, a baltiak és a skandinávok. Az amerikai érdek most Lengyelországot akarja megtenni Európa amerikai központjává. A lengyelek elérkezettnek látják a pillanatot arra, hogy meggyengítsék Oroszországot, és túlfejlődjék Németországot.
„Orbán Viktor szerint ideje, hogy Európa önálló politikát folytasson, a háború pedig felfedte, hogy a világ legnagyobb problémája a Nyugat szétesése”
Orbán rámutatott a Nyugat és Magyarország közötti alapvető különbségre. Mint fogalmazott, a mi felfogásunk szerint a nemzetállam nem jogi absztrakció, hanem adott kultúrában gyökerezik, szuverén állam, míg a nyugatiak már posztnemzeti állapotban vannak, ami új mentális tér. Orbán beszélt a világban zajló hatalmas átalakulásról is, és arról, hogy mit kell tennie ebben a helyzetben Magyarországnak? Mint rámutatott, 500 évvel ezelőtt Magyarország vesztese, Európa nyertese volt a változásoknak, azonban most lehetőségeket lát a folyamatokban. Orbán Viktor szerint az amerikai fejlemények kedvezően alakulnak számunkra. Ha Amerikából lesz ajánlat, azt meg kell fontolni. A kormányfő szerint Kínától kaptunk már ajánlatot – és nem kapunk még jobbat.
Mi az amerikai ajánlat lényege, és mit ajánl Kína? Miért oltja ki a kettő egymást? Miért gondolhatják egyes körök Amerikában azt, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból? Tényleg ki kell lépnie? Hogyan kapcsolódik ez az ajánlat ahhoz, amit Washington Varsónak tett? Miért veszélyes az, hogy az amerikaiak Lengyelországot akarják megtenni Európa amerikai központjává? Miért mélyíti ez el az Európán belüli törésvonalakat? Mi a világrendszerváltás lényege, és a magyar nagystratégia milyen választ ad erre? Milyen buktatói vannak a magyar elképzeléseknek, és miért kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a diplomáciára?
Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Stier Gáborral, a #Moszkvatér alapító főszerkesztőjével a #Moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.
A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten kétszer, általában hétfőn és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.
Jó kérdés, hogy a jelenlegi háború lezárása után korszakos változás jön-e? Nos akkor lehet egy békekötést korszakosnak nevezni, ha alapjában átrendeződnek a dolgok. Pl. az első világháborút lezáró Párizs környéki békék korszakosak voltak, akkora változásokkal, hogy rögtön el is hintették a revizió és a korrekció csíráit vele. Egyenes út vezetett innen a II. világháborúig, és utána Amerika kizárólagos világhatalommá válásáig. Véleményem szerint ez a jelenlegi háború nem korszakos békével fog zárulni, és tegyük hozzá sajnos tartós békekötéssel sem.
A kínai előretörést kicsiben már lejátszották az amerikaiak Japánnal. Nos ők a Nagy Győztesek alulmaradtak, de hallgatólagos megegyezéssel erről keveset beszélnek. Ha körülnézünk lassan több japán kocsi futkos az Államokban, mint ahány amerikai. Persze ez a jenkiknek nem jön le, ők szentül hiszik, hogy a Toyota amerikai autó, hiszen ott is van Toyota gyár.
Kicsit hasonlít ez a képlet ahhoz, hogy a Suzuki itt Magyarországon már az induláskor azt dobta be a reklámjába, hogy az a „mi autónk”.
https://www.youtube.com/watch?v=x4HPygf1oAI
Akio Morita a Sony cég alapítója és elnöke (kitűnő mérnök és üzletember) Made in Japan c. könyvében leírja, hogy egyetlen apró találmányt, a tranzisztort megvásárolva az amerikaiaktól, és azt ügyesen felhasználva a japánok gyakorlatilag letarolták az amerikai piacot. Persze Sony gyár is van Amerikában. Ma jóformán csak japán gyártmányú tévék vannak az amerikai és a többi piacokon. Bár a koreaiak eléggé előretörtek, japán ebben még mindig piacvezető.
Kína érdekes módon nemcsak Európát látta és látja el bérmunkával, hanem Japánt is. Közben persze tanulnak is. A Honda robogót forgalmazzák sajátként Champ néven, és számos licencet is megvásároltak a keleti szomszédjuktól. Kína nem olyan gyors előretöréssel ért fel a csúcsra, mint Japán, később is rajtolt, de már célegyenesben van. Japán állítólag már hanyatlik, de én még várnék ezzel egy kicsit..
Most már nem az a kérdés, hogy az ázsiai szuperhatalom, Kína átveszi-e a vezető szerepet, hanem az, hogy mikor lesz nyilvánvaló az a tény, hogy már átvette.
Ne feledjük, hogy a világunk részben látványpékség is, gyártanak és árulnak illúziót is. Sőt! Ez az egyik legfontosabb árucikk. Sokminden másképp van ahogyan tálalják. Illúzió, azaz ‘maya’ ahogy a hindu mondja, jó pénzért lehet eladható. A piacon egyszerre árulnak terméket és illúziót hozzá. A svájci órák nem azért drágák, mert jobbak, hanem azért, mert a ‘svájci óra’ egy fogalom, mondjuk úgy, hogy egy illúzió.
Jelenleg Amerika egy nagy illúzióvesztést szenved el. Az „American way of life” elveszítette a csillogását, és az LMBTQ mozgalom, BLM mozgalom erősen ront rajta. A keményen dolgozó pionír már régen a múlté. A jól élő, gazdag amerikai is elveszett illúzió lett még otthon Amerikában is. Az amerikaiak többsége már nem hisz abban, hogy ők élnek a legjobban a világon. Ideológiai aspektus ez is, bár így nemigen emeli ki senki. A reklám is szellemi termék, ezen kár vitatkozni, és Amerika elég sok baklövést elkövetett már ahhoz, hogy a cukormáz lekopjon róla. Nyugat Európa is most vakarja le magáról a jólét maradványait és a hozzá fűződő sztereotípiákat. A párizsi olimpia botrányos megnyitója is erősen hozzájárul a franciákról alkotott kép lerombolásához. Ki akar olyan világban élni ahol a bevándorlást erőltetik és ezzel egyidejűleg nagymértékben megugrott az utcai erőszakot, késelést pedig eltagadják? Az összefüggéseket igyekeznek -sikertelenül- elmismásolni a hivatalos szervek. Az emberek nem hülyék, nagyon jól látják, hogy a világuk stabilitása az utóbbi években hogyan rendült meg.
Az Európai Unió nagyobbik fele a hanyatlás jeleit mutatja, és dr. Orbán Viktor helyesen látja, hogy mind a két irányba orientálódnunk kell. Jelenleg nem az a legnagyobb veszély, hogy kiléptetnek minket az Európai Unióból, hanem az, hogy az Európai Unió rövid idő múlva teljesen jelentéktelen lesz és felbomlik.