Saját harcuk folytatását látják a csecsen szeparatisták az ukránok honvédő háborújában. Így aztán nem meglepő, hogy az orosz invázió megindulásakor az emigráns csecsenek „miniszterelnöke”, Ahmed Zakajev 300 ezer harcost ígért Kijevnek Oroszország ellen. Ehelyett megjelentek Moszkva oldalán a csecsen háborúkban harcoló ukránoknak visszavágni akaró „kadirovcik”, míg az emigráció inkább csak a konferenciákon harcol a birodalom ellen.

A nyugati sajtó még 2014-ben előszeretettel hasonlította a Donbasszban történteket a csecsen szeparatizmushoz. Aztán az év elején az orosz támadás megindulása után ismét elővették a csecsen párhuzamot, ám ekkor már Kijevet hasonlították az ostromlott Groznijhoz. Ebben közrejátszott a Nyugat felsorakozása Volodimir Zelenszkij Ukrajnája mögé, és a csecsen emigráció média személyiségeinek, így Dzsohar Dudajev özvegyének, vagy Aszlan Maszhadov fiának Kijev melletti kiállása. De meglehetősen hangos volt a szeparatista mozgalom, az 1ADAT agitációja is.

„Az ukrán nagyvárosokban oroszellenes Dudajev idézetekkel még óriásplakátok is megjelentek”

Az ukrán hadseregben 2014 óta harcolnak olyan csecsen zsoldosok, akik a csecsen háborúk után emigráltak Oroszországból. Kijev 2014 után látványosan felkarolta őket, és kezdetben még a szélsőjobboldali Jobb Szektoron belül megalakult a csecsen függetlenség legendás vezetőjéről, Manszur sejkről elnevezett zászlóalj, amelyben ott voltak az Iszlám Állam harcosai is.

„Abban, hogy az <icskériaiak> integrálódjanak az ukrán hadsereg soraiba, sokat segített a Jobb Szektor koordinátora, Szasko Bilij, aki 1994-ben a csecsen szeparatisták oldalán harcoló ukrán alakulatot vezette”

Valahol ezek a kapcsolatok is segítettek megerősíteni az európai csecsen emigrációban azt a gondolatot, hogy az orosz-ukrán háború a csecsen háborúk folytatása.

Ennek jegyében 2014-ben Dániában megalakult a Dzsohar Dudajevről elnevezett zászlóalj. Toborzó felhívásában a Szabad Kaukázus társadalmi-politikai mozgalom hangsúlyozta, hogy az Ukrajna megsegítésére alakuló zászlóaljba várnak mindenkit, aki kész megvédeni a Moszkva kalandor akciója által fenyegetett demokráciát és szabadságot. Az egység parancsnoka 2015-ös haláláig a csecsen háborúkat megjárt, a nyugati sajtóban Icskéria emigráns kormányának főügyészeként, és Putyin személyes ellenségeként emlegetett Isza Munajev. Helyét aztán az az Adam Oszmajev foglalta el, akit 2012-ben Odesszában azért tartóztattak le, mert a gyanú szerint merényletet akart elkövetni Oroszország akkori miniszterelnöke, Vlagyimir Putyin ellen. Oszmajevet 2014-ben szabadlábra helyezték, miután törölték az ellene szóló vádpontok közül a terrorizmus vádját, és figyelembe vették a börtönben előzetes letartóztatásban töltött időt.

„Nemrégiben egyébként Icskéria támogatói dzsihadot hirdettek a csecsen vezető Ramzan Kadirov ellen”

Közben hallatott magáról a Manszur sejkről elnevezett zászlóalj is. A nevükben a magát Icskéria „államfőjének” tekintő Anzur Maszhadov a belarusz nyelven sugárzó lengyel Belsat tévé csatornának nyilatkozva Ukrajnát Icskéria legfőbb szövetségesének nevezte, és Kijevtől a függetlenség és a „csecsenek genocídiumának” elismerését várja.

A zászlóalj szóvivője, Bogdan Csecsenszkij az amerikai Szabadság Rádiónak arról beszélt, hogy harcosaik célja „az Oroszország által megszállt Icskéria felszabadítása”, előbb azonban segíteniük kell Ukrajna győzelmét, és a harci cselekményeket csak ezután lehet áthelyezni Csecsenföldre.

„Ennek érdekében aktív propagandát folytatnak, és igyekeznek meggyőzni céljaik helyességéről nemcsak a csecsen lakosságot, de az európai diaszpórát is”

Ebben az agitációban az 1ADAT nevű szeparatista szervezet jár az élen, amelynek munkáját nyíltan segíti az amerikai Freedom House, és informálisan a török kormány is.

Az ukrán parlamentben, a radában közben nemrég beterjesztettek egy törvénytervezetet, amelyben elismerik Icskéria függetlenségét. Emellett a 2014 óta itt élő hírhedten ruszofób Jurij Sulipa személyében Ukrajnában Icskéria konzulját is kinevezték.

„Aligha meglepő, hogy a csecsen szeparatisták képviseltették magukat a napokban Prágában <Oroszország szabad népeinek> fórumán. A mostanában nyugati, mindenek előtt amerikai támogatással aktivizált fórumok célja Oroszország felbomlasztásának, ahogy ideológiai köntösbe öltöztetve megfogalmazzák, dekolonizációjának az elősegítése”

Nem más, mint Icskéria 2002 óta Londonban élő „miniszterelnöke” jelent meg a cseh fővárosban. Zakajev felszólalásában arról beszélt, hogy Oroszország csak a birodalom lebontása után válhat demokratikus állammá. A „kormányfő” arról nem szólt, hogy hol van az Ukrajna megtámadásakor általa Kijevnek ígért 300 ezer csecsen harcos, miközben a másik oldalon nagyon is aktívak Kadirov hívei.