Kezdőlap » x-demokrata » Az átmenet kazah modellje
Rusztemov Rurbah, a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövete #moszkvater

Az átmenet kazah modellje

Mennyire lehet működőképes a térség más országaiban a hatalom átadásának Nurszultan Nazarbajev által mutatott útja?

Rusztemov Rurbah, a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövete #moszkvater
Rusztemov Nurbah, a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövete Fotó:Tóth Tibor

Komoly változások zajlanak Kazahsztánban. A 16 milliós közép-ázsiai ország elnöke Nurszultan Nazarbajev még március 19-én lemondott tisztségéről. Az államfői posztot az átmeneti időszakra a választásokig Kaszim-Zsomart Tokajev a szenátus addigi vezetője vette át, míg helyére a felsőház elnökévé az államalapító lányát Dariga Nazarbajevát választották. A választásokat  hét induló részvételével június 9-én tartják, egyértelmű esélyese pedig a jelenleg a tisztséget betöltő Tokajev. A felgyorsult politikai mozgásról, a választások előtt álló ország helyzetéről Rusztemov Nurbah Kazahsztán budapesti nagykövete sajtótájékoztató keretében válaszolt a megjelent újságírók kérdéseire.

„Különleges választás előtt áll Kazahsztán. Függetlenségének kikiáltása óta ez lesz az első voksolás, amely Nurszultan Nazarbajev nélkül zajlik. Az országban hatalomváltás zajlik, méghozzá békés, alkotmányos úton”

– fogalmazta meg portálunknak a június 9-diki választások jelentőségét Rusztemov Nurbah. A nagykövet ennek kapcsán emlékeztetett a nemrégiben az ország első elnökének tiszteletére Asztanáról Nur-Szultanra átkeresztelt fővárosban járt Orbán Viktornak a kazah sajtót is megjárt szavaira, a magyar kormányfő ugyanis a helyzetet jellemezve tréfásan bátor embernek nevezte Nazarbajevet.

A hatalmi átmenetet a szomszédos Üzbegisztánban, vagy korábban Türkmenisztánban az államfő halálával a szükség hozta el. Kazahsztán azonban abban mutat példát, hogy jól előkészítetten zajlik a váltás, miután Nurszultan Nazarbajev az ország stabilitásának megőrzését szem előtt tartva önként hátralépve lemondott az elnöki posztról. Sokan nem hittek egy ilyen forgatókönyvben – hívta fel a figyelmet a nagykövet -, ám Nazarbajev felismerte, hogy át kell adni a helyet az új generációk képviselőinek. Ezzel a felismeréssel csak még nagyobb tiszteletet vívott ki magának, ráadásul a tapasztalatával segítheti is az átmenet zökkenőmentes lebonyolítását.

Továbbra is ő ugyanis a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője és a hatalmi párt, a Nur Otan elnöke. Közben az elmúlt években már a több elnöki jogkör átadásával a politikai berendezkedést elnöki-parlamentiként lehet leírni.

„Nurszultan Nazarbajev megmutatta, hogyan lehet a hatalomtól elegánsan megválni, és ez az átmenet példa lehet mások, az egész térség számára”

– húzta alá a nagykövet. Kérdés, mennyire működőképes ez a modell a szélesebb értelemben vett régió más országaiban.

Kazahsztán az elmúlt közel három évtizedben Nurszultan Nazarbajev vezetésével lebontotta a szovjet rendszert, kiépítette a piacgazdaság modelljét, a gazdaság bekerült a globális körforgásba, látványosan megnövekedtek a befektetések. Az országban széles körű iparosítás és urbanizáció zajlott, s kiemelendően nagyfokú modernizáción ment keresztül az oktatás. A politikai eredmények közül az élre kívánkozik, hogy lemondva saját nukleáris arzenáljáról, Kazahsztán az atomfegyverek leszerelésének egyik élharcosa, de diplomáciai törekvéseinek elismerése az is, hogy a régióból elsőként lett az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja.

Kazahsztán az elmúlt három évtizedben agrár országból folyamatosan ipari és szolgáltató jellegűvé válik. Ott van a világ 50 legfejlettebb országainak körében, és a befektetéseket tekintve az ide érkezett több mint 300 milliárd dollárral a térség éllovasa.Új főváros épült, jelentősen fejlődött az infrastruktúra, és Kazahsztán része az Új Selyemútnak is.

„A Kazahsztán előtt álló kihívásokról beszélve a nagykövet a gyorsan változó világban mindenek előtt emlékeztetett az ország geopolitikai elhelyezkedésére. A keleti szomszédságban ugyanis ott a világ második legnagyobb gazdaságává növekedett Kína, északon a történelemben sok szállal Kazahsztánhoz kötődő hatalmas Oroszország, míg délről, Afganisztán és Szíria felől a fenyegető iszlám terrorizmus”

S hogy Kína egyre nagyobbra növekvő óriásként, mindjobban megjelenő geopolitikai ambícióival veszélyt, vagy inkább lehetőséget jelent Kazahsztán számára, Rusztemov Nurbah azt emelte ki, hogy elnöksége idején Nurszultan Nazarbajev a békés egymás mellett élés politikája jegyében harmonikus és bizalmi kapcsolat építésére törekedett a világ mindegyik országával, különösen pedig az ország szomszédaival.  A kazahok tehát nem tartanak attól, hogy Kína „lenyeli” őket.

Kazahsztánban a térség számára példamutató módon békésen él egymás mellett több tucatnyi népcsoport és vallás. Az ország 60 százaléka iszlám hívő, így a vezetés nem nézheti tétlenül, hogy a világban mindenütt erősödik az iszlám radikalizmus. Az Iszlám Állam gyengülésével Kazahsztánba is térnek vissza Szíriából a dzsihadisták oldalán harcolók. Az ő reintegrálásuk – hívja fel a figyelmet a nagykövet – nem egyszerű folyamat. Ezek az emberek rengeteg szörnyűséget éltek át, és ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint egykor a Vietnamban, Afganisztánban vagy éppen Csecsenföldön harcolók.

Szóba került a beszélgetés során az is, hogy milyenek az éledező közép-ázsiai integráció perspektívái. „Európában ez a folyamat már régóta zajlik. Közép-Ázsia még csak az integráció elején tart, a térség országai azonban egyre nyitottabbak a gazdasági együttműködés iránt. Elindultunk ezen az úton, s ez a legfontosabb” – húzta alá a #moszkvatérnek a nagykövet. Rusztemov Nurbah emlékeztetett arra, hogy az öt közép-ázsiai ország már leült közösen az Európai Unióval, a közép-európai országokkal, Japánnal és Kínával is.

„A diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt 26 évben kiválóan fejlődtek a kétoldalú kapcsolatok is”

A viszony, mint azt az egymást követő magas szintű találkozók is mutatják – Orbán Viktor kormányfő április 24-én, egy héttel később pedig Varga Mihály pénzügyminiszter tárgyalt Nur-Szultanban -, nemcsak barátiak, de stratégiaiak is. A stratégiai együttműködésről szóló megállapodást a két ország vezetői öt éve írták alá.

Kazahsztán függetlenné válása óta Magyarország mintegy 200 millió dollárt fektetett be a közép-ázsiai országban. A kereskedelmi forgalom a 2018-as évet és az idei év első negyedévét tekintve 155,4 millió dollár volt, amelyből a kazah export 28,2, míg a magyar kivitel 127,2 millió dollárt tett ki. Mint e számok is mutatják, e téren még bőven van tennivaló. A nagy távolság és a tőkeínség nem segíti a gyorsabb növekedést, ám azért figyelmeztető, hogy a Közép-Ázsiában jóval korábban megjelenő csehek mutatói például jóval felülmúlják a magyar-kazah relációét. Kitörési pont lehet, ha a két ország üzletemberei harmadik piacokon tudnak együtt megjelenni. A trend azonban egyértelműen pozitív, s mint Rusztemov Nurbah nagykövet is rámutatott, a két ország kapcsolatai az elmúlt 26 évben még soha nem voltak olyan jók, mint most. Az alapok tehát kiválóak, már csak az épületet kell rá felhúzni.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.