„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com-on
„A jelentős számú washingtoni multilaterális kezdeményezés ellenére az Egyesült Államok inkább a kétoldalú megközelítésekben látja a régióban történő valódi szerepvállalás lehetőségét. Földrajzi adottságai miatt – erőforrásokban is gazdag és Oroszországgal és Kínával is határos – Kazahsztán a mindenkori washingtoni külpolitika kiemelt területe a térségben”
Fotó:goodfon
A Biden-kormány hatalomra kerülése óta nem történt drasztikus változás az Egyesült Államok Közép-Ázsia politikájában. Különösebben a régióval kapcsolatos program- és stratégiai dokumentumok sem kerültek nagyobb frissítés alá. Azonban a térséget az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Stratégiája megemlíti, amely kimondja, hogy a cél a régión belüli országok demokratikus irányvonalának, regionális integrációjának és energiabiztonságának a fenntartását.
„Ugyanakkor Biden elnök alatt egyértelműbbé vált a térségben az amerikai politika oroszellenes orientációja”
Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy az amerikai Közép-Ázsia-politika tekintetében a Trump-kormány idején még Kína volt az Egyesült Államok fő „célpontja” a régióban. Például, ha Mike Pompeo korábbi amerikai külügyminiszter közép-ázsiai (kazahsztáni és üzbegisztáni) látogatása során túlnyomórészt Kína ellenes retorika hangzott el, míg Anthony Blinken jelenlegi külügyminiszter szintén közép-ázsiai körútja során több oroszellenes kijelentést is tett.
Ma az amerikai politika Közép-Ázsiában elsősorban két kulcsfontosságú területre irányul:
– a térség országainak integrációs ösztönzése;
– az Amerika-barát „erők” pozícióinak erősítése a politikai környezetben, valamint a kulturális és oktatási szférában.
„A közép-ázsiai országok, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – egyéb ismert összefoglaló néven C5 (Central Asia5) országok – és az Egyesült Államok közötti együttműködések fő multilaterális formája a C5+1”
A C5+ vagy angolul Central Asia + – a közép-ázsiai országok diplomáciai platformja, ahol közösen lépnek fel és tárgyalnak a régiót érintő meghatározó kérdésekről. A közép-ázsiai országok leginkább ezt a platformot a nagyhatalmakkal folytatott egyeztetések céljából használják. C5+ formátumban létezik platform a közép-ázsiai országok és az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Európai Unió, Japán, Dél-Korea és India között is. Ez a formátum 2015 óta van érvényben Washington és a közép-ázsiai országok között. A fórum keretében 2022-ben titkárság jött létre, amely négy munkacsoport – gazdasági, energetikai és környezetvédelmi, valamint biztonsági – tevékenységét közösen koordinálja.
„Az elmúlt évek során a C5+1 formátum keretében a Biden-adminisztráció elő is terjesztett néhány regionális kezdeményezést, amelyek célja az amerikai érdekek határozott érvényesítése a régión belül”
Washingtonnak ilyen kezdeményezése volt például a Közép-Ázsiára vonatkozó Gazdasági Fenntarthatósági Kezdeményezés vagy a 2023-as C5+1 miniszteri találkozó után elindított Regionális Biztonsági Kezdeményezés, melynek fő célja, hogy „enyhítse” a Nyugat által meghozott szankciók nem kívánt következményeit a térség országaira nézve. További többoldalú kezdeményezések közé tartozik a Kereskedelmi és Beruházási Keretegyezmény Tanácsa is (2004 óta) vagy az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (United States Agency International Development, USAID) egyéni kezdeményezései.
„A jelentős számú washingtoni multilaterális kezdeményezés ellenére az Egyesült Államok inkább a kétoldalú megközelítésekben látja a régióban történő valódi szerepvállalás lehetőségét. Földrajzi adottságai miatt – erőforrásokban is gazdag és Oroszországgal és Kínával is határos – Kazahsztán a mindenkori washingtoni külpolitika kiemelt területe a térségben”
Az amerikai diplomácia Kazahsztánnal kapcsolatban az úgynevezett carrot or stick (répa vagy bot) módszert alkalmazza. Az angolszász politikában a „répa vagy bot” gyakran a puha és kemény hatalom realista fogalmára utal. A sárgarépa ebben az összefüggésben a nemzetek közötti gazdasági vagy diplomáciai segítség ígérete, míg a bot a katonai fellépésnek a veszélye.
„Egyrészt erős nyomást igyekszik Kazahsztánra gyakorolni, másrészt nyilvánosan támogatja a kazah reformok jelenlegi menetét”
A nyomás mindenek előtt arra irányul, hogy megakadályozza az orosz vállalatok részvételét a kazah privatizációs folyamatokban, ugyanakkor kazah vállalatok ellen meghozott szankciókkal és a kazah vagyon befagyasztásával is fenyeget. Volt már ehhez hasonló precedens 2017-ben, amikor Bank of New York Mellon befagyasztotta a kazah nemzeti alap javára tartott vagyonát.
Üzbegisztán, a szomszédos Kazahsztánhoz hasonlóan fontos partner az Egyesült Államok számára. Ugyanis az amerikai agytrösztök gyakran úgy tekintenek Üzbegisztánra, mint a térség integrációs magjára, akinek ellensúlyoznia kell regionális szinten Oroszországot.
„Bár itt meg kell említeni, hogy Taskent továbbra is jó kapcsolatokat ápol Moszkvával”
Vlagyimir Putyin tavasszal újra megválasztott orosz elnök harmadik hivatalos külföldi útja – Kína és Belorusz után – a közép-ázsiai országba vezetett.
Üzbegisztán esetében Washington fokozatosan növeli a beruházási aktivitást. Ezek az együttműködések elsősorban olyan területeket érintenek, mint az energiaforrások (földgáz, urán és kőolaj) fejlesztése és kereskedelme, valamint a gyógyszeripar. Ezen kívül az elmúlt időszakban katonatechnikai, valamint adatbiztonságvédelmi kapcsolatokat is kiépített Taskent és Washington csakúgy, mint Taskent és Moszkva.
Kirgizisztánban az amerikai és Amerika-barát szervezetek aktívan részt vesznek az oktatási folyamatban, és a humanitárius tevékenységekben. A kétoldalú kapcsolatok központi kérdése továbbra is az Együttműködési Megállapodás újraindításának problémája, ami folyamatosan tolódik.
„A Tádzsikisztánnal kapcsolatos amerikai politika drámaian felerősödött 2021-ben, amikor az amerikai csapatokat kivonták Afganisztánból”
Tádzsikisztán ugyanis regionális szomszédaitól eltérő álláspontot képviselt az afganisztáni tálibok hatalomra jutásának kérdésében. Washington pedig azt feltételezte, hogy Tádzsikisztán kezdetben segítséget nyújtott az Afgán Nemzeti Ellenállási Frontnak.
„Türkmenisztánt 2022 februárja óta az Egyesült Államok megpróbálja <meggyőzni>, hogy jelentősen profitálhat az oroszellenes szankciókból természeti erőforrásainak amerikai segítséggel történő exportjával”
Ugyanakkor ezt a lehetőséget Asgabat is látja, és kész egyedül is cselekedni ebben a kérdésben. Olyannyira, hogy jelenleg Türkmenisztán Kína elsőszámú földgáz exportőre.
„A washingtoni stratégia Közép-Ázsiával kapcsolatban továbbra is elsősorban Oroszország és Kína, mint közvetlen szomszédok akadályozására szolgál”
A 2022 után megnövekedett amerikai politika aktivitás a régióban több kétoldalú kezdeményezés előmozdítására is lehetőséget adott. Ugyanakkor Washington gazdasági és politikai kapcsolatai a térség országaival továbbra is gyengék. Emellett azzal, hogy az Egyesült Államok amilyen hirtelenséggel kivonult Afganisztánból, már nem teszi lehetővé Washington számára, hogy megbízható partnerként tekintsenek rá a régióban. Washington várhatóan fenn fogja tartani jelenlegi kapcsolatait a térségben, fokozatosan növekvő befolyás. vagy drasztikusabb lépések nélkül elsősorban középtávra összpontosítva.
(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
HandaBandy says:
Spulnizzák rendesen a mézesmadzagot a tengeren túlról. Kérdés, hogy a régió mennyit tanult pl. a V4 országok
történetéből. Meg persze, hogy mi lesz az orosz reakció, mert hogy lesz az olyan biztos mint az ámen a templomban.
Mintha Chile és Kuba okán azért lett volna anno némi szemöldökráncolás a White House-ban. Feszülten várjuk az
eseményeket.