„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Zempléni Kovács Zoltán írása a #moszkvater.com számára
„Közben laboratóriumok, kormányok és gyógyszergyártók versenyeztek az idővel”
Fotó:EUROPRESS/Thomas Lohnes/AFP
Nemrég a moszkvater.com portálon „A fegyvergyárak mesés profitjának mítosza” címmel azt vizsgáltam, mennyire igaz az a közkeletű kép, hogy háború idején a hadiipari cégek szinte talicskával tolják haza a pénzt. A helyzet ennél sokkal összetettebb. A fegyvergyártás hatalmas forgalmat tud produkálni, közben drága gyárakat, nyersanyagot, mérnököket, beszállítókat és kockázatos fejlesztési programokat kell finanszírozni. Egy rosszul árazott szerződésen milliárdokat lehet bukni.
„A gyógyszeriparnál egészen más számokkal találkozunk. Aswath Damodaran, a New York University professzorának 2026-os iparági adatai szerint az amerikai gyógyszergyártók átlagos bruttó marginja 71 százalék felett jár, míg az aerospace/defense szektor nagyjából 17,5 százalék. A nettó eredményhányadnál is többszörös a különbség”
Nem butaság összehasonlítani a két piacot. A fegyverekhez hasonlóan egy gyógyszer kifejlesztése is hosszú, bizonytalan és irgalmatlanul drága folyamat. Sok molekula eltűnik valahol a laboratórium és a gyógyszertár között. Ha viszont sikerült megalkotni egy világsikert, az nagyon-nagyon jövedelmezővé válhat.
Azonban semmi nem tart örökké, ugyanis a sikeres készítmények piaci kizárólagossága véges. Igen, léteznek kizárólagos készítmények. Egy ideig. A köznyelv ezt általában szabadalom eljárásnak nevezi. Szakmailag pontosabb a loss of exclusivity, mert sokszor több szabadalom és szabályozási védelem együttese tartja távol a versenytársakat.
„Amikor ezek lejárnak, megjelennek a hasonló hatóanyagú és hatású készítmények. A korábbi siker gyógyszer bevétele, és ezáltal a profitja gyorsan csökkenni kezdhet”
Ezt tapasztalhatjuk mi is, amikor bemegyünk a gyógyszertárba, és ha nincs az egyik gyógyszerből, akkor számos esetben ajánlanak egy másik nevű, nagyjából ugyanolyan hatóanyagú gyógyszert. Minden ugyanaz, csak a csomagolás és pár jelentéktelen apróság más. Az IQVIA – a világ egyik legnagyobb egészségügyi adatbázis-elemző, technológiai, valamint klinikai kutatási szolgáltatásokat nyújtó amerikai multinacionális vállalata – 2026 eleji becslése szerint 2030-ig több mint 230 milliárd dollárnyi biogyógyszeripari bevételt érinthet a kizárólagosság elvesztése. Közben a nagy gyógyszercégek potenciális felvásárlási kapacitását mintegy 1,3 billió dollárra becsülték.
„Sok pénz keresi tehát a következő gazdáját a <siker gyógyszer formájában>, de láttunk már ilyet, nem is egyszer”
Keserű szájízzel emlékszünk még a COVID-vakcinák versenyére. 2020-ban hirtelen az egész világ megtanult addig ismeretlen gyógyszeripari neveket, mint a Pfizer–BioNTech. Moderna. AstraZeneca. Szputnyik V. Sinopharm. A televíziókban Anthony Fauci, az amerikai National Institute of Allergy and Infectious Diseases akkori igazgatója szinte napi szereplővé vált, ahogy magyarhonban is addig ismeretlen arcok lettek a mindennapjaink részei. Fauci később Joe Biden elnök egészségügyi főtanácsadójaként is dolgozott. Az amerikai járvány kezelés egyik legismertebb arca lett. Az oroszoknál az Interfaxon a napi COVID fertőzöttek száma vezető hír volt, és még 2023-ban is napi jelentések formájában érkeztek az adatok az olvasók elé.
„Közben laboratóriumok, kormányok és gyógyszergyártók versenyeztek az idővel”
Az Európai Bizottság előzetes beszerzési megállapodásokat, úgynevezett Advance Purchase Agreementeket kötött. Az Európai Számvevőszék szerint 2021 novemberére az EU mintegy 71 milliárd euró értékben szerződött akár 4,6 milliárd vakcina adagra.
A BioNTech–Pfizerrel 2021 májusában megkötött harmadik szerződés önmagában további 1,8 milliárd adag lehetőségét biztosította. Az Európai Bizottság ezt akkor a világ legnagyobb COVID-vakcina szerződésenként írta le.A Pfizer saját éves jelentése szerint a Comirnaty (a Pfizer–BioNTech COVID–19 elleni mRNS-vakcinájának márkaneve) 2021-ben 36,781 milliárd dollár bevételt hozott a vállalatnak. Egyetlen termék, egyetlen év alatt! Bődületes pénz.
A nagyságrendet magyar szemmel talán könnyebb érzékelni. A Pfizer saját beszámolója szerint a Comirnaty COVID-vakcina 2021-ben 36,781 milliárd dollár bevételt hozott a vállalatnak. Az akkori éves átlagárfolyamon ez nagyjából 11,15 billió forint. Magyarország teljes 2021-es központi költségvetési kiadási főösszege mintegy 25,05 billió forint volt.
„Vagyis egyetlen gyógyszeripari termék egyetlen évi Pfizer-bevétele elérte a teljes magyar központi költségvetés kiadásainak közel 45 százalékát. Döbbenetes összeg. Fontos megérteni, hogy ez árbevétel, nem pedig a profit!”
Közben Oroszország a Szputnyik V-vel jelent meg. Az Európai Gyógyszerügynökség 2021 márciusában megkezdte a vakcina folyamatos értékelését. Ha összehasonlítjuk az orosz gyártók kapacítását és erejét a világpiacon, akkor azt látjuk, hogy a Pfizer 2021-ben egyetlen COVID-vakcinából 36,8 milliárd dollár bevételt ért el. Ugyanabban az évben a teljes orosz gyógyszerpiac – a COVID-vakcinák nélkül – körülbelül 31,2 milliárd dollárt ért. Az orosz Szputnyik V közben világszerte ismert márka lett, a gyártói szép pénzt kerestek rajta, de üzleti méretben nem tudta megközelíteni az amerikai-német vakcina pénzügyi teljesítményét.
„Az orosz gyártók ettől még nagyon jól jártak, a Szputnyik komoly pénzt hozott az orosz konyhára”
A Forbes Russia a vállalati beszámolók alapján a legnagyobb orosz gyártók és disztribútorok profitja 2021-ben megsokszorozódott. A Generium cég – a Szputnyik első gyártója – nettó nyeresége például hatszorosára nőtt, és elérte a 64,5 milliárd rubelt. A vizsgált Szputnyik-gyártók és -disztribútorok együttes nettó profitja 6,6-szorosára emelkedett. A Forbes forrásai szerint ennek jelentős részét a vakcina hozta.
„Kína a Sinopharmmal lépett piacra. A WHO 2021 májusában felvette a vakcinát a sürgősségi felhasználásra engedélyezett készítmények közé”
A világ néhány hónapon keresztül szinte élő, egyenesben nézhette végig, hogyan kapcsolódik össze tudomány, ipari kapacitás, állami beszerzés, üzlet és geopolitika. Bár ne láttuk volna.
Ez a hosszú felvezetés azért volt fontos, mert könnyen lehet, hogy hasonló mechanizmust még látni fogunk. 2026 áprilisában a Nature egy több mint tíz éven keresztül végzett oklahomai terepkísérlet eredményeit közölte. A kutatók tartósan melegített talajok mikrobiális világát vizsgálták. Az antibiotikum-rezisztenciához kapcsolt gének mennyisége a melegített területeken 23,9 százalékkal emelkedett. Tovább is van, mondom még. Több, mint kétezer baktériumtörzset izoláltak, majd több mint 25 ezer antibiotikum-érzékenységi vizsgálatot végeztek. A felmelegített talajból származó baktériumok több antibiotikummal szemben ténylegesen nagyobb ellenállást mutattak.
„Ott még nem tartunk, hogy a felmelegedésből egyenes út vezet egy új emberi járványhoz. A kutatás ilyen következtetést nem igazolt”
Amit megmutatott, az egy kellemetlen folyamat. A tartós melegedés képes növelni a környezeti antibiotikum-rezisztencia genetikai készletét, és elősegíthet olyan mikroorganizmusokat, amelyek számos rezisztenciagént hordoznak.
Alexander Fleming már 1945-ben figyelmeztetett arra, hogy az antibiotikumok helytelen használata elősegítheti a rezisztens baktériumok kiválasztódását és nyolcvan évvel később a problémát továbbra sem sikerült megnyugtatóan lezárni, vagy kezelni.
Hogyan kapcsolódik ez a fentiekhez? Egyrészt a felmelegedés a talaj szempontból a szibériai permafrostot érinti a legjobban a bolygón. Másrészt a gyógyszeripar magas marginokkal dolgozik, többszáz milliárd dollárnyi jövőbeni bevételt kell pótolnia, és hatalmas összegeket képes új technológiákba fektetni.
„Logikusnak tűnne, hogy az antibiotikum-rezisztencia legyen az egyik következő nagy üzlet”
Van azonban egy apró kavics a cipőben. Egy új antibiotikum értékét részben azzal lehet megőrizni, hogy keveset használunk belőle. Ha azonnal széles körben alkalmazzuk, felgyorsíthatjuk az újabb rezisztencia kialakulását. Az orvos ezért tartalékolná. A részvényes közben érthető módon szeretné visszakapni a kutatásra költött pénzt. Talán ezért sem maga az antibiotikum lesz a nagy üzlet. Lehet, hogy a pénz a gyors diagnosztikában, a rezisztencia kimutatásában, új hatásmechanizmusokban, bakteriofágokban, mesterséges intelligenciával támogatott gyógyszerkutatásban vagy teljesen új finanszírozási modellekben jelenik majd meg.
„Ezt ma még nem tudjuk, a COVID időszak azonban megtanított valamire. Amikor egy globális egészségügyi probléma elég sürgetővé válik, elképesztő mennyiségű állami és magántőke képes nagyon rövid idő alatt egyetlen területre koncentrálódni”
A fegyvergyártásról szóló előző cikkben oda jutottunk, hogy a leglátványosabb üzlet nem feltétlenül a legjövedelmezőbb. Sok pénz van benne, sok pénz mozog ide-oda és sok érdek keresztezi egymást, vagy ütközik. A gyógyszeripar némileg más, és itt nem csak sok pénz mozog, hanem óriási a profit! Ám ahol sok a pénz és nagy a profit, a nagy kérés az, hol van az a probléma, amelyre a világ néhány év múlva kénytelen lesz rengeteg pénzt költeni? Érdemes figyelni a baktériumokat.
(A szerző KKV-stratégiai tanácsadó, szakíró és előadó, aki elsősorban a KKV szektor hatékonyságának megnövelésével, piaci stratégiák kidolgozásával, értékesítési rendszereik kiépítésével és nemzetközi piacra lépéssel foglalkozik.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Űrhajós says:
Sajnos (Bár ne tudnám) a rákellenes szerek a legdrágábbak. Van egy új gyógyszer (Jogi okokból nem írhatom ide a nevét) leukémia esetén valóban hatásosan és célspecifikusan gátolja a sejtek szaporodását. Az Alapokot nem szünteti meg. Ez nálunk is törzskönyvezve van, behozható, a felhasználása engedélyezett. Egy doboz 4.6 millió forint. Havonta egy doboz szükséges.. Mit jelent ez? Csak annyit, hogy a milliárdos polgártársainknak jobb esélyük van a jó közérzethez, mert teljesen elnyomja a betegséget a tüneteivel együtt.
Vagyis nem kell egy gyógyszernek csodaszernek lenni. Elég, ha a beteg hosszú időn át jól érzi magát a betegsége ellenére. Ki veszi meg, hiszen Nyugaton is ennyi az ára? Nyugodjunk bele az utolsó dobozig el tudják adni. Kiket céloz meg a gyógyszeripar? Akik fejfájás esetén is gondtalanul bekapják a szemenként 25 ezer forintos fájdalomcsillapítót.
Térjünk vissza a politikához!
A Covid idején engem az döbbentett meg, hogy az egész világot sikerült sarokba szorítani és karanténbe parancsolni, az oltásokat kötelezővé tenni.