Kezdőlap » x-demokrata » A globális diplomácia Olümposzán
Nurszultan Nazarbajev az ENSZ BT ülésén #moszkvater

A globális diplomácia Olümposzán

A párbeszéd, konszenzus, a kölcsönös bizalom erősítésére és a fejlődő országok érdekeinek hangsúlyosabb figyelembe vételére törekedett Kazahsztán az ENSZ BT első közép-ázsiai tagjaként

Nurszultan Nazarbajev az ENSZ BT ülésén #moszkvater
Nurszultan Nazarbajev az ENSZ BT ülésén
Fotó:UN Photo/Mission of Kazakhstan to the UN

Először képviseltette magát az ENSZ Biztonsági Tanácsában Közép-Ázsia. Az év végén lejárt kétéves mandátuma idején a világszervezet nem állandó tagjaként azonban Kazahsztán nem csupán e régió, hanem az egész ázsiai-csendes-óceáni térség érdekeit igyekezett megjeleníteni.  Asztana maximális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az ENSZ megerősítse helyét a világ biztonságának első számú garantálójaként.

Nem véletlenül, hiszen Kazahsztán tagsága egybeesett a világpolitikai viszonyok feszültebbé válásával, a nagyhatalmak közötti szembenállás kiéleződésével. Ez a körülmény pedig jelentősen megnehezítette a világszervezetben is a konszenzus kialakítását, ami pedig általában véve gyengítette az ENSZ munkájának hatékonyságát. A 18 milliós közép-ázsiai országnak ilyen körülmények között kellett érvényesíteni nemzeti érdekeit, és rászolgálni a nemzetközi közösség bizalmára.

„Asztana üzenete világos volt: a párbeszéd erősítésével túl kell lépni a blokkszemléleten, és így konszenzusra jutni a kulcsfontosságú globális kérdésekben”

A Szovjetunió szétesése bonyolult helyzet elé állította a frissen függetlenné vált Kazahsztánt. A „szocialista birodalom” örökségeként a világ egyik atomhatalmává vált. Kazahsztán rendelkezett ugyanis 1991-ben a negyedik legnagyobb nukleáris potenciállal. Azonban már a következő évben döntés született arról, hogy az ország teljesen lemond atomfegyvereiről. Így a világ első, és ezidáig egyetlen olyan államává vált, amely önként adta fel a befolyás eme eszközét. Kazahsztán ebben a szellemben azóta is a nemzetközi konfliktusok békés rendezése, és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett száll síkra. A BT soros elnökeként 2018 januárjában kiemelten kezelte a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását, és a bizalom erősítésének kérdését.

Asztana a BT-ben az ENSZ átalakításának egyik kezdeményezőjeként lépett fel. A kazah diplomácia véleménye szerint a világszervezet működését következetesebbé, hatékonyabbá kellene tenni ahhoz, hogy megelőzhesse a konfliktusokat. E preventív diplomácia egyik eszköze lehet az együttműködés erősítése a regionális és szubregionális szervezetekkel. Ezzel Asztana szerint a világszervezet elismerné a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-ak csoportjába nem tartozó fejlődő országoknak a globális folyamatokra gyakorolt hatását.

„Kazahsztán annak a véleményének is hangot adott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa jelen állapotában nem tükrözi a világban uralkodó realitásokat”

Méghozzá azért, mert a jelenleg kulcsszerepben lévő hatalmak nem akarják tudomásul venni a különösen a világgazdaságra és a feltörekvők csoportjának politikájára egyre nagyobb hatással lévő új erőközpontok megjelenését. Asztana kiáll amellett, hogy a világ olyan, a BT-ből eddig kimaradt nagy régióinak, mint Afrikának, Latin-Amerikának és Délkelet-Ázsiának a képviselőivel kellene bővíteni az állandó tagok létszámát. Emellett Kazahsztán úgy látja, hogy egy globális átalakítás keretében át kellene gondolni a vétó, valamint a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács egymáshoz viszonyulásának a kérdését is. A korábbi ajánlások helyett a politikai felhívásokat szorgalmazó kazah erőfeszítéseknek is köszönhetően az utóbbi időben megnövekedett a BT politikai befolyása.

UN Photo/Mission of Kazakhstan to the UN #moszkvater
Fotó:UN Photo/Mission of Kazakhstan to the UN

Ez az álláspont markánsan megjelent a Közel-Kelet, Szíria és az Észak-Korea körüli vitákban. Asztana például Észak-Korea atommentesítésére  a nukleáris hatalmak garanciájával megtámogatott útiterv kidolgozását javasolta. A BT-ben felszólalva Nurszultan Nazarbajev elnök fellépett az országok katonai blokkokra osztása ellen, ez a szemlélet ugyanis szerinte értelmetlen, és csak a konfrontációt erősíti. Ehelyett a koreai kérdés megoldására a kazah államfő a bizalom erősítését, a konstruktív párbeszéd elmélyítését javasolta. Ezzel összhangban Asztana nem támogatta sem a Phenjannal szemben a szankciók szigorítását célzó amerikai, sem pedig e nyomás enyhítését szorgalmazó orosz javaslatot. Ehhez a kérdéshez szerinte ugyanis csak a probléma komplex rendezése után lehet visszatérni.

Kazahsztán sikeresen közelítette az Egyesült Államok és Oroszország között Szíria kérdésében egyre jobban kiütköző nézetkülönbséget is. A semleges oldal pozíciójából a széles értelemben vett régió érdekeit védte azzal, hogy elvetette a vegyitámadások ellenőrzésének új módjaira vonatkozó amerikai előterjesztést, és tartózkodott a „Szíriával szembeni agresszió leállítását” sürgető orosz javaslat támogatásától is. A BT több tagjával egyetemben Asztana e konfliktus esetében is a politikai-diplomáciai megoldást szorgalmazta. Ebben a szellemben az úgynevezett asztanai folyamat keretében először ültek le közvetlenül tárgyalni a polgárháború kirobbanása óta a kazah fővárosban a Szíriában szemben álló felek. A megbeszéléseken ott volt az ENSZ képviselője, megfigyelőként az Egyesült Államok, és a rendezési folyamat garantálóiként Oroszország, Törökország és Irán.

„Tagságának két éve alatt Kazahsztán természetes módon nagy figyelmet fordított a közép-ázsiai térség problémáinak kezelésére”

Így kezdeményezésére a BT 2010 óta először tavaly januárban delegációt küldött Afganisztánba, ami jelentősen hozzájárult a helyzet megértéséhez. Egyebek mellett ez a fellépés is megmutatta, hogy milyen hatékony lehet egy-egy régió befolyásos országának bevonása a térség konfliktusainak rendezésébe. Ez a világ átalakulását megértő és figyelembe vevő új megközelítés sokat segíthet az ENSZ utóbbi évtizedekben meggyengült reputációjának helyreállításához is.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.