„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A globális diplomácia Olümposzán

2019. márc. 15.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A párbeszéd, konszenzus, a kölcsönös bizalom erősítésére és a fejlődő országok érdekeinek hangsúlyosabb figyelembe vételére törekedett Kazahsztán az ENSZ BT első közép-ázsiai tagjaként

Nurszultan Nazarbajev az ENSZ BT ülésén #moszkvater

Nurszultan Nazarbajev az ENSZ BT ülésén
Fotó:UN Photo/Mission of Kazakhstan to the UN

Először képviseltette magát az ENSZ Biztonsági Tanácsában Közép-Ázsia. Az év végén lejárt kétéves mandátuma idején a világszervezet nem állandó tagjaként azonban Kazahsztán nem csupán e régió, hanem az egész ázsiai-csendes-óceáni térség érdekeit igyekezett megjeleníteni.  Asztana maximális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az ENSZ megerősítse helyét a világ biztonságának első számú garantálójaként.

Nem véletlenül, hiszen Kazahsztán tagsága egybeesett a világpolitikai viszonyok feszültebbé válásával, a nagyhatalmak közötti szembenállás kiéleződésével. Ez a körülmény pedig jelentősen megnehezítette a világszervezetben is a konszenzus kialakítását, ami pedig általában véve gyengítette az ENSZ munkájának hatékonyságát. A 18 milliós közép-ázsiai országnak ilyen körülmények között kellett érvényesíteni nemzeti érdekeit, és rászolgálni a nemzetközi közösség bizalmára.

„Asztana üzenete világos volt: a párbeszéd erősítésével túl kell lépni a blokkszemléleten, és így konszenzusra jutni a kulcsfontosságú globális kérdésekben”

A Szovjetunió szétesése bonyolult helyzet elé állította a frissen függetlenné vált Kazahsztánt. A „szocialista birodalom” örökségeként a világ egyik atomhatalmává vált. Kazahsztán rendelkezett ugyanis 1991-ben a negyedik legnagyobb nukleáris potenciállal. Azonban már a következő évben döntés született arról, hogy az ország teljesen lemond atomfegyvereiről. Így a világ első, és ezidáig egyetlen olyan államává vált, amely önként adta fel a befolyás eme eszközét. Kazahsztán ebben a szellemben azóta is a nemzetközi konfliktusok békés rendezése, és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása mellett száll síkra. A BT soros elnökeként 2018 januárjában kiemelten kezelte a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását, és a bizalom erősítésének kérdését.

Asztana a BT-ben az ENSZ átalakításának egyik kezdeményezőjeként lépett fel. A kazah diplomácia véleménye szerint a világszervezet működését következetesebbé, hatékonyabbá kellene tenni ahhoz, hogy megelőzhesse a konfliktusokat. E preventív diplomácia egyik eszköze lehet az együttműködés erősítése a regionális és szubregionális szervezetekkel. Ezzel Asztana szerint a világszervezet elismerné a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-ak csoportjába nem tartozó fejlődő országoknak a globális folyamatokra gyakorolt hatását.

„Kazahsztán annak a véleményének is hangot adott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa jelen állapotában nem tükrözi a világban uralkodó realitásokat”

Méghozzá azért, mert a jelenleg kulcsszerepben lévő hatalmak nem akarják tudomásul venni a különösen a világgazdaságra és a feltörekvők csoportjának politikájára egyre nagyobb hatással lévő új erőközpontok megjelenését. Asztana kiáll amellett, hogy a világ olyan, a BT-ből eddig kimaradt nagy régióinak, mint Afrikának, Latin-Amerikának és Délkelet-Ázsiának a képviselőivel kellene bővíteni az állandó tagok létszámát. Emellett Kazahsztán úgy látja, hogy egy globális átalakítás keretében át kellene gondolni a vétó, valamint a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács egymáshoz viszonyulásának a kérdését is. A korábbi ajánlások helyett a politikai felhívásokat szorgalmazó kazah erőfeszítéseknek is köszönhetően az utóbbi időben megnövekedett a BT politikai befolyása.

UN Photo/Mission of Kazakhstan to the UN #moszkvater

Fotó:UN Photo/Mission of Kazakhstan to the UN

Ez az álláspont markánsan megjelent a Közel-Kelet, Szíria és az Észak-Korea körüli vitákban. Asztana például Észak-Korea atommentesítésére  a nukleáris hatalmak garanciájával megtámogatott útiterv kidolgozását javasolta. A BT-ben felszólalva Nurszultan Nazarbajev elnök fellépett az országok katonai blokkokra osztása ellen, ez a szemlélet ugyanis szerinte értelmetlen, és csak a konfrontációt erősíti. Ehelyett a koreai kérdés megoldására a kazah államfő a bizalom erősítését, a konstruktív párbeszéd elmélyítését javasolta. Ezzel összhangban Asztana nem támogatta sem a Phenjannal szemben a szankciók szigorítását célzó amerikai, sem pedig e nyomás enyhítését szorgalmazó orosz javaslatot. Ehhez a kérdéshez szerinte ugyanis csak a probléma komplex rendezése után lehet visszatérni.

Kazahsztán sikeresen közelítette az Egyesült Államok és Oroszország között Szíria kérdésében egyre jobban kiütköző nézetkülönbséget is. A semleges oldal pozíciójából a széles értelemben vett régió érdekeit védte azzal, hogy elvetette a vegyitámadások ellenőrzésének új módjaira vonatkozó amerikai előterjesztést, és tartózkodott a „Szíriával szembeni agresszió leállítását” sürgető orosz javaslat támogatásától is. A BT több tagjával egyetemben Asztana e konfliktus esetében is a politikai-diplomáciai megoldást szorgalmazta. Ebben a szellemben az úgynevezett asztanai folyamat keretében először ültek le közvetlenül tárgyalni a polgárháború kirobbanása óta a kazah fővárosban a Szíriában szemben álló felek. A megbeszéléseken ott volt az ENSZ képviselője, megfigyelőként az Egyesült Államok, és a rendezési folyamat garantálóiként Oroszország, Törökország és Irán.

„Tagságának két éve alatt Kazahsztán természetes módon nagy figyelmet fordított a közép-ázsiai térség problémáinak kezelésére”

Így kezdeményezésére a BT 2010 óta először tavaly januárban delegációt küldött Afganisztánba, ami jelentősen hozzájárult a helyzet megértéséhez. Egyebek mellett ez a fellépés is megmutatta, hogy milyen hatékony lehet egy-egy régió befolyásos országának bevonása a térség konfliktusainak rendezésébe. Ez a világ átalakulását megértő és figyelembe vevő új megközelítés sokat segíthet az ENSZ utóbbi évtizedekben meggyengült reputációjának helyreállításához is.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Semleges türkmén geopolitikai elmozdulás?

    2025. ápr. 28.
    Az Európai Unió országai által nem megfelelően átgondolt és bevezetett, példátlan mértékű szankciók Oroszország ellen nagymértékben érintett...

    Ritkaföldfém nagyhatalommá válhat Kazahsztán

    2025. ápr. 24.
    Kazahsztán jelentős ritkaföldfém lelőhelyet tárt fel a Karagandi régióban, amelynek készletei elérhetik a 20 millió tonnát. Az Új Kazahsztán...

    Közép-Ázsia felé nyit az Európai Unió

    2025. ápr. 10.
    2025. április 3-4-én az Európai Unió és az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – ve...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    Hirdetés
    Hirdetés
    Hirdetés