„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Trump sietne, Moszkva és Kijev inkább még harcolna

2026. szept. 06.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Új erőre kapnak a tél óta megszakadt tárgyalások. A CIA-igazgató moszkvai látogatása után valami megmozdult. Az orosz és az amerikai pénzügyminiszter a G20-ak találkozóján tárgyalt egymással. Közben az amerikai Kongresszus hirtelen leállította a „pokoli szankciókról” szóló törvényjavaslatot. Történt mindez annak ellenére, hogy az Oroszország elleni szankciók kétpárti támogatást élveznek. Most pedig Kijevbe és Moszkvába utazik Steve Witkoff és Jared Kushner. Mire számíthatunk ezeken a tárgyalásokon? Felpörög a diplomácia? Valami megmozdult, ám egyelőre a frontoké a főszerep.

Emberek sétálnak el egy lakóépület mellett, amely megrongálódott egy kijevi orosz csapásban, amely egy közeli kórházat is eltalált 2026. augusztus 20-án, Oroszország ukrajnai inváziója közepette #moszkvater

Emberek sétálnak el egy kijevi lakóépület mellett, amely megrongálódott egy orosz csapásban, amely egy közeli kórházat is eltalált 2026. augusztus 20-án, Oroszország ukrajnai inváziója közepette
Fotó:EUROPRESS/Roman PILIPEY/AFP

A remény hal meg utoljára. Ezért aztán Trump elnök két különmegbízottjának moszkvai és kijevi látogatást felfokozott érdeklődés kíséri. Mi van, ha ezúttal valami sikerül? – gondolják sokan. Mások inkább úgy gondolják, hogy ezek a remények még gyengébbek lettek tárgyalások utolsó fordulója óta. Ukrajna és Oroszország álláspontja szöges ellentétben áll egymással, eközben egyik fél sem tudta katonai eszközökkel rákényszeríteni a másikat arra, hogy visszakozzon a követeléseitől. A nyár eleji várakozások, miszerint Ukrajna nagy hatótávolságú csapásmérő kampánya Oroszország ellen arra kényszeríti Moszkvát, hogy beleegyezzen a háború leállításába a frontvonalak mentén, nem váltak valóra. Ráadásul ez a kampány felpiszkálta Oroszországot, és Moszkva pusztító csapásokat mért Ukrajnára. Ezek olyan súlyos következményekkel jártak, mint például az ukrán fekete-tengeri kikötőkbe tartó hajózás szinte teljes blokkolása, vagy éppen a légvédelmi szirénák állandósult sivítása Kijevben.

„Egyik fél sem érzi azonban úgy, hogy a háború patthelyzetben van, ezért kölcsönös kompromisszumra van szükség. Kijev továbbra is abban reménykedik, hogy csapásai egyre nagyobb károkat okoznak az orosz gazdaságnak és a költségvetésnek, így aláásssák a Kreml képességét a háború finanszírozására. Moszkva közben abban bízik, hogy ezen a télen olyan helyzetet termthet, amely a feltételek elfogadására kényszeríti Zelenszkijt”

Ilyen körülmények között áttörést aligha hozhat Kushner és Witkoff látogatása. Kijev abban reménykedik, képe lesz meggyőzi Trump képviselőit arról, hogy Moszkva a béke akadálya, mivel nem hajlandó beleegyezni a frontvonal mentén kötött tűzszünetbe. Ezért fokozni kell a nyomást Oroszországra, és fokozni kell Ukrajna támogatását, mindenek előtt a Patriot rendszerekhez szükséges rakéták biztosításával, a Starlink lefedettségének biztosításával Oroszország elleni csapások esetén, valamint „pokoli szankciók” bevezetésével.

Moszkva közben lehetőséget lát Trump különmegbízottainak látogatásában arra, hogy emlékeztesse őket az anchorage-i megállapodásokra. Ennek kapcsán pedig arról érdeklődjön, hogy azok végrehajtása érdekében a Fehér Ház szándékozik-e nyomást gyakorolni Kijevre. Ez legalábbis blokkolja a fent leírt lépéseket, amelyeket Zelenszkij Washingtontól vár. És talán még néhány ideiglenes megoldást is át tud vinni az amerikaiakon keresztül, így például megtiltja Kijevnek az orosz finomítók és az export infrastruktúra megtámadását, és elveti a repülőterek megtámadásának ötletét.

„Ha valamilyen konkrét eredményt hozhatnak ezek a tárgyalások, az egy korlátozott, légi és tengeri tűzszünet”

A Strana.ua elemzése is lehetségesnek nevezi ezt az opciót. Rámutat ugyanakkor az eltérő értelmezések. Az ukrán nyilatkozatok alapján az rajzolódik ki, hogy az oroszok beleegyeznének a tengeri tűzszünetbe, ha cserébe Ukrajna beszünteti az olaj- és gázinfrastruktúra elleni támadásokat Oroszország egész területén. Kijev azonban azt állítja, hogy ebben az esetben kölcsönös légi fegyverszünetre van szükség, a nagy hatótávolságú csapások lemondásával. Moszkva azonban egyelőre nem támogatja ezt, ugyanis abban reménykedik, hogy ezen a télen súlyos csapást mérhet az ukrán energiaszektorra.

„Van-e azonban esély arra, hogy a felek megállapodásra jussanak a háború teljes lezárásáról, azaz a teljes tűzszünetről?”

Elméletileg igen, gyakorlatilag egyelőre nem. Igen, mert van valaki, akinek most erős érdeke fűződik ehhez. Ez pedig Trump. Közelednek a félidős kongresszusi választások, amelyet a republikánusok jó eséllyel elveszítenek. Ezért Trumpnak most sikerre van szüksége. Iránnal a tárgyalások megrekedni látszanak. Egy ilyen siker lehet az ukrajnai háború lezárása egy nagyszabású megállapodással. Ez ráadásul Moszkva segítségével – legalábbis ideiglenesen – segíthet megoldani Trump fő problémáját, az Irán körüli helyzet megoldását.

„Trump tehát minden bizonnyal hajlandó lenne békét teremteni Ukrajnában”

Ehhez azonban az engedményekért keményen kellene nyomást gyakorolnia a hadviselő felekre. Ukrajnára és Európára van valódi befolyása, ám készen áll-e most arra, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon Kijevre és Európára? Ez erősen kétséges. Ami pedig a Kremlt illeti, Trumpnak kevés eszköze maradt a nyomásgyakorlásra. Különösen úgy, hogy Irán továbbra is jelentős amerikai erőforrásokat emészt fel. Trump jelenleg inkább kedvezményekkel ösztönözheti Putyint. Moszkva azonban joggal kételkedhet abban, hogy Trump a félidős választások után az ígéreteit teljesíteni is tudja. Az sem valószínű, hogy Ukrajna és az EU lépései növelnék Moszkva hajlandóságát arra, hogy beleegyezzen a háború befejezésébe az aktuális frontvonalak mentén. Eddig azonban erre az ukrán és az európai részről sem nagyon mutatkoznak hajlandóság jelei. Épp az ellenkezőjét mondják.

„Az elkövetkező hónapokban tehát csak akkor reménykedhetünk áttörésben, ha Trump megtáltosodik és egyrészről nagylelkű bónuszokat kínál, miközben nagyon erős nyomást gyakorol a háború befejezését lehetővé tevő feltételek elfogadása érdekében”

De vajon hajlandó és képes-e az Egyesült Államok elnöke ilyen lépéseket tenni a jelenlegi, nagyon kihívásokkal teli belföldi és nemzetközi helyzetben? Egyet kell értenünk azzal a kijevi Elnöki Irodát vezető Kirilo Budanovval, aki úgy véli, a háború lezárására legközelebb 2027 tavasza előtt nem nyílik ablak. Meg kell várnunk a telet, és az ukrán energiaszektor elleni csapásmérések hatását.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Trumpnak lókukit az ánuszába! Eddig sem tartotta be (lehet nem is akarta), amit ígért, ezután sem fogja. Az is egyértelművé vált, hogy pusztító hatása van az intenzívebbé váló orosz támadásoknak. Ez a tél megroppantja Ukrajnát…

    • Az első mondatával egyetértek. :)

KAPCSOLODÓ CIKKEK

A Katedrális tér kincsei

2026. okt. 22.
Nagyjából mindenki ismeri a moszkvai Vörös teret. Még azok is felismerik fényképről vagy videón, akik sohasem jártak az orosz fővárosban. A ...

A NATO már a háború utáni ukrajnai bevetésre készül

2026. okt. 22.
Több mint 1500 katona – köztük egységek az Egyesült Királyságból, Franciaországból és Németországból – utazik novemberben Lengye...

Ezer év, egy szó – Kazany

2026. okt. 22.
Oroszország harmadik fővárosa mindig előkelő helyen állt a bakancslistámon. Egyedülálló építészete, magyar történelmi vonatkozása és a kultú...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater