Több mint száz tankert vett Oroszország

Több mint száz tanker vásárlásával, a szabad piac szellemével szembe menőkkel az együttműködés megszakításával válaszolt az Európai Unió tengeren érkező nyersolajra vonatkozó embargójára, valamint a G7-ek, Ausztrália és az Európai Unió által a szintén tengeri nyersolajra kiszabott hordónként 60 dolláros ársapkára Oroszország. Közben az OPEC+ országai döntöttek, hogy fenntartják az augusztusi mennyiséghez képest napi 2 millió hordóval csökkentett kitermelést. Elemzők közben a Nyugat történelmi fiaskóját vetítik előre, és az árak emelkedését prognosztizálják, szélsőséges esetben pedig üzemanyag hiányt sem tartanak kizártnak, mivel a piacon jelenleg nincs szabad olaj.

„Miután december 5-én életbe lép az árplafon és az Európai Unió Oroszországból érkező tengeri nyersolajra vonatkozó embargója is, ezek a lépések jelentős mértékben átrendezhetik a globális energiaellátást” A kép illusztráció
Fotó:Pexels/Ojas Narappanawar

Több mint száz, egészen pontosan 103 olajszállító tankert vásárolt Oroszország, hogy ezzel kikerülje a rá a nyugati országok által kivetett korlátozásokat, és a jelenlegi mennyiségben folytathassa az olaj exportját mindenek előtt Kínába, Indiába és Törökországba. Figyelemre méltó, hogy Indiával például elsősorban az olaj exportja miatt az elmúlt hónapokban 350 százalékkal megnövekedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom.

„A Financial Times piaci forrásokból szerzett értesülése szerint kiöregedett tankerekről van szó, amelyeket néhány éven belül le kell majd írni, ám addig is megoldhatják az orosz export problémáit”

A G7-ek és az Európai Unió büntető intézkedései ugyanis elvágják Oroszországot a globális olajflotta nagy részétől, mivel az olyan nagy biztosítók, mint például a Lloyd’s of London nem biztosíthatják a rakományt, amennyiben az olaj ára a megszabott palafont meghaladja. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megtiltanak a szállítóiknak mindenféle együttműködést Moszkvával. Oroszország már korábban bejelentette, hogy nem kereskedik olyan országokkal, amelyek árplafont vezettek be az orosz nyersolajra, és más megoldást keres a helyzetre. S úgy tűnik, talált is, mert az FT értesülései szerint az elmúlt hónapokban megszaporodtak az anonim tanker vásárlások. Általában 10-15 éves hajókról van szó, amelyeket néhány éven belül majd le kell selejtezni. Piaci szereplők szerint a hajók többsége, a Rystad tanácsadó cég szerint 103 Oroszországba kerül.

„Miután december 5-én életbe lép az árplafon és az Európai Unió Oroszországból érkező tengeri nyersolajra vonatkozó embargója is, ezek a lépések jelentős mértékben átrendezhetik a globális energiaellátást”

Az Európai Unió helyzete a legkritikusabb, hiszen olajszükségletének 25 százaléka érkezett az orosz féltől, és a sorban következő ország Irak is maximum nyolc százalékát tudja biztosítani az uniós szükségleteknek. Még aggasztóbb az a szám, hogy az uniós országok energiaszükségletük 73 százalékát ebből a 25 százalékos olajmennyiségből fedezték. Ha ugyanakkor figyelembe vesszük, hogy az egész európai piac mindössze 13 százalékát adja az orosz piacnak akkor a brüsszeli intézkedések értelme is megkérdőjeleződik.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője Fb bejegyzésében felhívja a figyelmet arra, hogy Oroszország eddig az előzetes elemzői várakozásokat meghaladó mértékben képes volt új (elsősorban kínai és indiai) vevőkkel helyettesíteni a kieső – és exportbevételei szempontjából korábban meghatározó – európai eladásait. Mint fogalmaz, az új helyzet több kérdést is felvet.

„Meddig lesznek elegendőek az EU készletei, illetve azok kimerülése után honnan lesz képes pótolni az orosz szállítmányokat? Képes lesz-e Oroszország elegendő új vevőt találni ahhoz, hogy ne kelljen csökkenteni a kitermelését?”

Az EU szempontjából az elemző szerint valamennyi forgatókönyv kockázatosnak tűnik. Ha Európa nem lesz képes pótolni a kieső orosz olajat, az ellátási problémákhoz vezethet. Ha az EU képes lesz új beszállítókkal ellensúlyozni az embargó hatásait, az új beszerzések várhatóan akkor is jóval drágábbak lesznek, ami tovább növeli majd az inflációs nyomást, és mélyebb gazdasági válságot eredményezhet. Ráadásul, ha Oroszország továbbra is képes lesz új piacokat találni az olajának, akkor az embargó értelmét veszíti, hiszen Oroszország bevételei nem csökkennek majd jelentős mértékben. Ha viszont Oroszország nem talál új vevőket és csökkentenie kell a kitermelését, az tovább szűkíti majd a globális nyersolaj kínálatot, ami Európa terheinek növekedéséhez vezet majd.

„Bár Magyarország ellátása szempontjából Hortay Olivér szerint megnyugtató, hogy a vezetékes szállítások mentességet kaptak az embargó alól, és az ársapka is csak a tengeri szállításra vonatkozik, az EU egészét érintő gazdasági következmények hazánkba is be fognak gyűrűzni”

Az olajárplafon kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy az Egyesült Államok eredetileg globális árplafonnal maximalizálta volna az orosz nyersolaj árát, de azt mindössze a G7 országok támogatták, a nagy alternatív vásárlók (Kína, India) nem. A korábbi elképzelés tehát értelmét veszítette. A nyugati világ ezért azzal próbált nyomást gyakorolni, hogy saját szállítmányozó vállalatai számára írja elő az árplafont, akik legfeljebb az ársapka alatti szinten szállíthatnak, vagy biztosíthatják más országokba irányított orosz olajat. Mivel Oroszország jelezte, hogy nem működik együtt olyan országokkal, amelyek támogatják az olajárplafont, az intézkedés következményeképpen az európai vállalatok vélhetően sehova sem szállíthatnak.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com