„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Egy helyi nő, egy megrongálódott többszintes lakóépület lakója, a karjában tartja lányát egy orosz rakétatámadás után, amelyet Kijev, Ukrajna fővárosa ellen mértek 2026. július 6-án
Fotó:EUROPRESS/Genya Savilov/AFP
Volodimir Zelenszkij immár szinte minden második nap elmondja, hogy kész a tűzszünetre Oroszországgal, és a békemegállapodást az Egyesült Államokban írná alá. „Ha holnap meg tudjuk állítani a háborút, a tűzszünet elérése jobb, mint 10-20 évig harcolni azért, hogy megnyerjük és elveszítsük népünket. A tűzszünet a legjobb alternatíva” – fogalmazott a Laura Loomer amerikai bloggernek adott, a Donald Trump puhítását célzó nyugati „hadműveletbe” illeszkedő interjúban. De az ukrán elnök tárgyalt Jared Kushnerrel és Steve Witkoff-fal is. Trump megbízottaival mindenek előtt a július 28-án esedékes amerikai útját készítették elő. Ezt követően kijelentette, hogy már kapott javaslatokat az amerikaiaktól az ukrajnai háború befejezésére. Sőt, utalt arra is, hogy Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között háromoldalú tárgyalásokra kerülhet sor még az ősz előtt. Eközben az ASEAN csúcstalálkozóján szintén az ukrajnai háború befejezésére összpontosítva találkozott Marco Rubio és Szergej Lavrov. A 35 perces megbeszélése után az amerikai fél azt hangsúlyozta, hogy az alaszkai megállapodás már időszerűtlen, míg Moszkva továbbra is ragaszkodik ehhez. Igaz, már egyre kevésbé bízik abban, hogy Trump teljesíteni tudja az ígéreteit.
„Mit jelent ez a hirtelen támadt aktivitás?”
Úgy tűnik, Kijev és nyugati támogatói – az európaiak és a Republikánus Párt héja/neokon szárnya, amelyhez Rubio is tartozik – most megpróbálják újraindítani a tárgyalásokat. Ezeket az erőket egyesíti az Anchorage-ban a háború befejezésére vonatkozóan elfogadott feltételekkel, mindenek előtt az ukrán csapatok Donbasszból történő kivonásával szembeni ellenállás. Alternatívaként a frontvonalak mentén kötött tűzszünetet ajánlják, amelyet biztonsági garanciaként külföldi csapatok – elsősorben NATO országok katonái – telepítése követne ukrán területen. Ezt a tárgyalási stratégiát erősítik az orosz mélységi területek elleni, elsősorban a finomítókat, kikötőket, hajókat, ipari üzemeket, és az elfoglalt területek – beleértve a Krím elszigetelésére tett kísérletet is elleni tömeges csapások. Ezzel azt igyekeznek demonstrálni Trumpnak, hogy Ukrajna javára fordulat állt be a háborúban, Oroszország vesztésre áll, így ebben a helyzetben értelmetlen lenne Kijevnek kivonnia a csapatait Szlavjanszk és Kramatorszk térségéből. Ehelyett nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hogy fogadja el az ukrán kormány feltételeit, és így lehetőség lenne még a félidős amerikai kongresszusi választások előtt leállítani a háborút.
„Ennek az elképzelésnek a jegyében e gondolatmenet része az is, amennyiben a Nyugat fokozza Ukrajna katonai támogatását, akkor az említett csapások kompromisszumra késztetik a Kremlt”
Úgy tűnik, mára megszületett a döntés e terv gyakorlati megvalósításáról. Ebben az amerikai héják, az európai „tettrekészek” és Kijev komolyan számolnak azzal, hogy a küszöbön álló kongresszusi választások sürgetik Trumpot, és az most megpuhítható. Mint a Strana.ua felhívja a figyelmet, e tekintetben Rubiónak a Lavrov folytatott találkozó utáni kijelentései jelzésértékűek.
Az amerikai külügyminiszter két fő pontot fogalmazott meg. Először is, szerinte az anchorage-i feltételek már tavaly elfogadhatatlanok voltak Ukrajna számára, most pedig az orosz hátország elleni sikeres csapások hátterében még inkább azok. Másodszor, az első pont alapján új békeötleteket kell keresni.
„Más szóval, fel kell adni Anchorage-ot. A kérdés az, hogy mit fog erre reagálni Moszkva”
Lavrov lényegében már megadta a választ. A Rubióval folytatott rövid megbeszélés után kijelentette, Moszkva ugyan készen áll a diplomáciai megoldásra, de csak az anchorage-i feltételek mellett. Világossá tette tehát, hogy a Kreml álláspontja nem változott. Erre erősített rá a Bloomberg ezután megjelent írása, amelyben a Kremlhez közeli forrásokra hivatkozva a hírügynökség arról is beszámolt, hogy Putyin álláspontja változatlan, így addig fog harcolni, amíg el nem foglalja az egész Donbasszt. Ezt követően Moszkva beleegyezne a frontvonalak mentén kötött tűzszünetbe, persze anélkül, hogy más régiókból kivonná a csapatait. A cikk megjegyzi, hogy Moszkva Kijevvel és a támogatóival eltérő módon látja, hogy mennyi időbe telik elfoglalni Donbasszt.
„Az orosz védelmi minisztérium szerint ez az év végére sikerülhet, míg más katonai források szerint legfeljebb 2027 végére”
A belátható időn belül elérhető siker verziójából indul ki a Kreml is. Nemrégiben Peszkov megismételte, Kijevnek „felelős döntést” kell hoznia a háború gyors befejezése és a tárgyalások megkezdése érdekében. „Felelős döntés” alatt Moszkva az ukrán csapatok kivonását érti Donbasszból.
„A Moszkvából elhangzott nyilatkozatok alapján Oroszország válasza Ukrajna és a Nyugat frontvonal mentén történő tűzszüneti javaslataira a Strana.ua – s nem csak – olvasatában nagyjából a következő”
– A háború akkor ér véget, amikor Oroszország elfoglalja az egész Donbasszt. Ez minél hamarabb megtörténik, annál hamarabb véget ér a háború. Így kevesebb lesz az áldozat, és ez jobb mindenkinek. Ez nagyon gyorsan és vértelenül megtörténhet, ha Kijev kivonja csapatait.
– Hosszabb ideig tarthat, és sok áldozattal járhat, ha ezt Kijev nem teszi meg. De Oroszország egy-két éven belül úgyis elfoglalja Donbasszt. Mindeközben Ukrajna veszteségeket fog szenvedni, a városok télen áram, víz és fűtés nélkül lesznek. A kikötőket blokád alá veszik, a gazdaság összeomlik, Szlavjanszk és Kramatorszk, valamint számos más település porrá lesz zúzva. Az eredmény továbbra is ugyanaz lesz, Oroszország elfoglalja a Donbasszt. És talán nemcsak azt, hanem például Zaporizzsját is.
– S hogy az ukrán csapások miatt az oroszok is fűtés nélkül maradnak, és sorban állnak benzinért? Hogy a csapások súlyos veszteségeket okoznak az orosz gazdaságnak és költségvetésnek? Hogy orosz katonák további tízezrei fognak meghalni? Oroszország úgy gondolja, hogy kibírja. Egy-két évre a forrásokat a polgári célokról a katonai célokra csoportosítja át. A költségvetésben vannak erre tartalékok. Folyamatosan képes katonákat küldeni a frontra. Ha nincs elég szerződéses katona, akkor végső esetben akár mozgósítást is hirdethet.
– S különben is, miért érdeklik annyira az Nyugatot és Ukrajnát az orosz veszteségek? Relevánsabb kérdés, hogy milyen veszteségeket fog elszenvedni ez idő alatt Ukrajna. Ezeket a veszteségeket pedig el lehetett volna kerülni, ha a csapatokat kivonják a Donbasszból.
– Ami pedig Trumpot illeti, ha annyira kétségbeesetten akarja befejezni a háborút a kongresszusi választások előtt, bármikor felgyorsíthatja a dolgokat azzal, hogy elvágja a Starlinket Ukrajnától, és megszünteti a hírszerzési információk átadását, így egy-két hónapon belül Kijev beleegyezik az Anchorage-ban megállapodott feltételekbe.
„Amint látjuk, Moszkva hipotetikus válaszának a kulcseleme, hogy a Donbasszt előbb-utóbb úgyis elfoglalják, emellett Oroszország képes lesz ellenállni a háborús idők nehézségeinek”
S hogy mennyire reális ez az értékelés? Az elmúlt hónapok Kijev elleni intenzív támadásai azt mutatták, hogy a károk igen jelentősek. Az orosz kikötők közben felépültek a tavaszi ukrán csapásokból, és rekord mennyiségben szállítanak olajat. Eközben az Odessza körüli forgalom a folyamatos orosz támadások miatt leállt. Ráadásul az energiaárak az Irán körüli újabb eszkaláció miatt ismét emelkedtek. Az üzemanyag válság súlyossága mára kezdett kissé enyhülni, és korábban sem voltak arra utaló jelek, hogy az ellátási nehézségek miatti nyugtalanság tiltakozásokba csapna át. Tény ugyanakkor, hogy Putyin népszerűségi mutatói néhány ponttal csökkentek, és 65-70 százalék között mozognak.
A Wildberries raktárak elleni csapások után sem szólította fel Putyint a háború befejezésére a csomagküldő szolgálat tulajdonosa, Tatyjana Kim . Ezzel szemben Ukrajna támadásait terrorista cselekménynek nevezte. A hatóságok már aktívan használják a közvéleményben az ukrán csapásokat a háború támogatását célzó mozgósítására. Ebben sokat segítenek az új ukrán vezérkari főnök, Drapatij olyan kijelentései, mint hogy Oroszország olyan nemzet, amelynek nincs joga létezni.
„A Krím és a mélységi orosz területek elleni csapások folytatódnak, Oroszország ugyanis még nem tudta teljesen lezárni a légterét. A Kremlhez közel álló elemzők azonban azt jósolják, hogy a helyzet jelentősen javulni fog Oroszország számára a nyár végére. Ám hogy ez így lesz-e, az még a jövő zenéje”
Ezért további csapások lehetségesek az olajfinomítók és a Fekete-tengeren lévő hajózás ellen. Ez a szállítmányok leállása miatt már most is jelentős veszteségeket okoz a gazdálkodóknak az Azovi-tenger kikötőiben. Mindez hatással van és hatással lesz a gazdaságra és a költségvetésre. Azonban, Oroszország jelentős tartalékokkal rendelkezik a katonai kiadások növelésére a polgári kiadások csökkentésével.
„Közben a fronton ha lassabban is, de folytatódik az orosz csapatok előrenyomulása. Ezért aztán Moszkva esélyei a Donbassz elfoglalására nem nullák. Igaz. Ám a már idézett Strana.ua szerint csak akkor, ha három feltétel teljesül”
– Ha Ukrajna nem ér el radikális és tartós előnyt a katonai technológia – drónok stb. – terén, ami lehetetlenné tenné az orosz hadsereg további előrenyomulását.
– Ha Oroszország továbbra is elegendő emberrel rendelkezik egy offenzívához. Elméletileg ez a probléma mozgósítással megoldható.
– Ha Oroszország belső stabilitása megmarad, és az ország nem süllyed zűrzavarba.
Fennáll annak a veszélye, hogy e feltételek közül legalább az egyik nem fog működni. Ez leginkább az utolsó pontra lehet igaz, amennyiben a társadalmi-gazdasági helyzet tovább romlik, és meghirdetik a mozgósítást. Ezért sokan gondolják úgy, hogy a háború befejezése a frontvonalak mentén elfogadható lehetőség lenne Oroszország számára. Nem mindenki érti ugyanis, mi olyan rendkívüli Kramatorszkban és Szlavjanszkban, hogy ennyi áldozatot kell hozni érte.
„A Kremlt azonban a fent vázolt logika vezérli, és egyelőre elutasítja ezt a lehetőséget”
Így nem is annyira a nyomás fokozása – pontosabban nem csak az – késztetheti Moszkvát álláspontja megváltoztatására. Sokkal inkább az, ha az ukrán csapatok Donbasszból történő kivonását valamilyen más, Moszkva számára vonzó javaslattal sikerülne semlegesíteni. Ilyen lehet például az összes európai és amerikai szankció teljes feloldása, az Európával való kapcsolatok teljes helyreállítása, Ukrajna semleges státusának garantálása, és a külföldi csapatok ukrajnai megjelenésének az elvetése.
„Jelenleg azonban az európaiak részéről ilyesmi fel sem merül”
Valójában az európaiak és az ukránok jelenleg tűzszünetre szólítanak fel oly módon és formában, amelyet Putyin lényegében csak elutasítani tud. Ráadásul számos jel arra utal, hogy Kijev és Európa számára az alap forgatókönyv továbbra sem a frontvonal mentén történő tűzszünet, hanem inkább Oroszország belső destabilizálása, amely után Moszkva kénytelen lehet elfogadni a háború befejezésére vonatkozó sokkal rosszabb feltételeket. Ennek azonban egyelőre csekély az esélye, így aztán előbb-utóbb más forgatókönyvek is szóba jöhetnek.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
“Így nem is annyira a nyomás fokozása – pontosabban nem csak az – késztetheti Moszkvát álláspontja megváltoztatására. Sokkal inkább az, ha az ukrán csapatok Donbasszból történő kivonását valamilyen más, Moszkva számára vonzó javaslattal sikerülne semlegesíteni.”
Észszerű kompromisszum volna, de sajnos erre biztosan nem fog sor kerülni. Putyin már túl sokszor egyértelműen kimondta, hogy a Donbasz elfoglalása nélkül nem fejezi be a háborút. Az ukránok pedig nem tehetik meg, hogy harc nélkül lemondjanak a területeikről. Ezt Putyin is pontosan tudja. Ő sem fog soha lemondani arról a négy apró japán szigetről, amelyet a szovjet hadsereg a 2. világháború utolsó napjaiban szállt meg és a mai napig területi vita tárgyát képezi az oroszok és a japánok között.
Stier Gábor says:
Így van.
Erdőlakó says:
Ez egy újabb nagy játszma, ami egy kitervelt stratégia. Lehet ajvékolni Nyugaton az orosz agresszió miatt, pedig ez is csak egy kiprovokált háború, a szokásos, hipokrita előadásban. Keresni is lehet bőven a háborún, ráadásul egymást ölik az ukránok-oroszok, gyengül Oroszország, és azért valószínűleg jókora és kiváló földeken lehet majd nyugati zsebekbe profitot termelni. Európa pedig…..no comment.