„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„Oroszország rakétákat telepíthetne a moszkvai vagy a leningrádi régiójába, illetve a távol-keleti Csukcsföldre is, ahonnan Alaszkát vagy akár Kaliforniát is célba vehetnék”
Fotó:EUROPRESS/Handout/Russian Defence Ministry/AFP
Oroszország nem zárja ki a nukleáris rakéták újabb telepítését válaszul a nagy hatótávolságú hagyományos fegyverek tervezett amerikai állomásoztatására Németországban – idézte a Reuters július 18-án Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest.
Az Egyesült Államok július második hetében közölte, hogy 2026-tól megkezdi az SM–6, a Tomahawk és új, nem részletezett hiperszonikus rakétákat is tartalmazó fegyverek telepítését Németországba, hogy demonstrálja a NATO és az európai védelem iránti elkötelezettségét. Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónapban azt mondta, hogy
„Moszkva újraindítja a rövid és közepes hatótávolságú szárazföldi rakéták gyártását, és eldönti, hogy szükség esetén hol helyezi el azokat. Oroszország legtöbb rakétarendszere hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel is felszerelhető”
Az Interfax hírügynökség idézte Rjabkovot, aki szerint Oroszországnak a NATO-tag Lengyelország és Litvánia közé ékelődött kalinyingrádi régiójának a védelme áll a középpontban. „Nem zárok ki semmilyen lehetőséget” – mondta Moszkvában újságíróknak, amikor arra kérték, hogy kommentálja az amerikai telepítési terveket. Oroszország a lehetőségek legszélesebb skálájából fog választani, hogy kidolgozza az amerikai lépésre adandó leghatékonyabb választ. Rjabkov azt mondta, hogy
„Kalinyingrád, Oroszország legnyugatibb, a szárazföldje többi részétől elzárt része már régóta felkeltette az ellenfelek figyelmét”
„Ebben a térségben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy visszaszorítsuk azokat, akik esetleg agresszív terveket táplálnak, és akik megpróbálnak minket olyan lépésekre provokálni, amelyek senki számára sem kívánatosak, és további bonyodalmakkal járnak” – tette hozzá.
A szóban forgó rakéták, amelyek telepítését Oroszország és az Egyesült Államok is fontolgatja, közepes hatótávolságú földi telepítésű fegyverek, amelyeket egy 1987-es amerikai-szovjet szerződés tiltott be. Az Egyesült Államok azonban 2019-ben kilépett e kontraktusból, Oroszországot vádolva annak megsértésével, amit Moszkva tagadott. Biztonsági szakértők szerint a tervezett telepítések olyan fegyverkezési verseny részét képezik, amely az ukrajnai háború miatti akut feszültségek idején további fenyegetést jelentenek.
„Az orosz nukleáris rakéták kalinyingrádi telepítése erőteljes jelzés lenne a Nyugatnak, mivel a NATO-országok közvetlen közelében van”
Andrej Baklickij, az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének fegyverzet-ellenőrzési szakértője szerint a kalinyingrádi orosz rakétakilövők ugyanakkor valószínűleg „minden másodpercben” láthatók lennének a NATO hírszerzése és megfigyelése számára, így ez nem lenne több egyszerű „pózolásnál”. A szakértő július közepén a Reutersnek azt mondta, szerinte
„Oroszország rakétákat telepíthetne a moszkvai vagy a leningrádi régiójába, illetve a távol-keleti Csukcsföldre is, ahonnan Alaszkát vagy akár Kaliforniát is célba vehetnék”
Mikael Valtersson, a svéd fegyveres erők veteránja, politikai és katonai megfigyelő is hasonló véleményen van. Szerinte „Amerika és Németország ezen lépésére természetesen várható a válasz, és Oroszország új, kettős felhasználású rakéták telepítését kezdheti meg a kalinyingrádi régióban és talán Fehéroroszországban is” – nyilatkozott a szakértő a Sputnik Internationalnek. Ezt követheti az orosz stratégiai rakéták elhelyezése a nemrég újjáalakult moszkvai és leningrádi katonai körzetben.
„Ezzel Oroszország lerövidíti azt az időt, ami a NATO rendelkezésére áll, hogy észlelje és reagáljon egy közepes hatótávolságú orosz rakéta indítására”
– tette hozzá. A szakértő szerint a másik lehetőség az új rakéták telepítése a Távol-Keleten, amellyel Alaszka, esetleg az Egyesült Államok nyugati partvidéke lehetne az orosz közepes hatótávolságú rakéták célpontja.
„További megoldás lehet a közepes hatótávolságú rakéták telepítése Európától délre és az Egyesült Államokhoz közel, ami akkor lenne lehetséges, ha az oroszoknak sikerülne megállapodásra jutniuk egy vagy több hagyományos szövetségesükkel Észak-Afrikában vagy a karibi térségében”
„Moszkva számára az sem utolsó szempont, hogy e telepítésekkel Németországot a jövőben az orosz rakéták sokkal fontosabb célpontjává tegye” – mondta a svéd védelmi szakértő, rámutatva, hogy ezt több német párt is felvetette, amikor a tervezett amerikai rakéta telepítés ellen szólalt fel.
„Bármit is tesz végül Oroszország, az amerikai lépésből és az azt követő orosz válasz reakciókból eredő hatalmas kockázat az egymás határai közelében elhelyezett közepes hatótávolságú rakéták repülési idejének csökkenéséből adódik, ami növeli a feszültséget, valamint annak a kockázatát, hogy bármelyik fél elhamarkodott döntést hoz” – figyelmeztetett Valtersson.
Az írást jegyezte: Santo Martin
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
(Források: Reuters, Sputnikglobe)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Krötinger says:
Elkepesztö, hogy a nemet kormany egyaltalan nem törödik azzal, hogy a raketatelepitesekkel milyen veszelynek teszi ki az egesz orszag lakossagat! Olvastam a napokban, hogy Helmut Schmidt a 80-as evekben, a Pershing raketak telepitese kapcsan kikötötte azt, hogy azokat ne csak Nemetorszagba, hanem mas europai orszagokba is telepitsek, ö ugyanis tisztaban volt vele, hogy Nemetorszag maskent elsödleges es egyetlen europai celpontta valt volna. Ugy tünik, hogy a mai nemet kormany, a naponta hangoztatott, habzo szaju haborus retorika ellenere, nem sok sulyt fektet a sajat nemzete vedelmere. Legalabbis az USA hüseges “asszisztensekent” örömmel teszi Nemetorszagot elsödleges celpontta. Ebböl azt a következtetest kell levonnunk, hogy az allampolgarok eletenek mindenekfeletti vedelmet nem tekinti nemzetbiztonsagi kerdesnek. Annak ellenere, hogy Nemetorszagban elek, teljesen erthetönek tartom, hogy az oroszok ezt semmikeppen nem fogjak valasz nelkül hagyni, söt, nem is hagyhatjak valasz nelkül.