Orosz áttörés a Donbasszban Alaszka előtt

A lehető legjobb időzítéssel törték át a frontot az orosz csapatok a donyecki régióban Pokrovszk/Krasznoarmejszk és Dobropillja/Dobropolje körzetében. Az alaszkai orosz-amerikai csúcs előtt így Moszkva látványosan megerősítette a tárgyalási pozícióit, miközben a történteket elhűlve figyelő „hajlandók” koalíciójának és az ukrán vezetésnek jobb híján csak retorikai keménykedésre futja. A látványos előrenyomulás komoly érvet adott Vlagyimir Putyin kezébe a területi kérdések tárgyalásához.

Civilek evakuálása Dobropilljából 2025. augusztus 10-én
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP

Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója előtt néhány nappal  az orosz erők 11 kilométert nyomultak előre nem messze a stratégiai jelentőségű Pokrovszktól. Bár az ukrán beszámolók szerint csak beszivárgás történt és az oroszok nem vették át az ellenőrzést a területen, a szakértők szerint azonban ennél jóval súlyosabb a helyzet. Hogy nagy a baj, ezt később már zelenszkij elnök is elismerte, de ezt jelzi az a tény is, hogy az Azovot dobták be a front stabilizálására. Ekkora mozgás ugyanis már rég nem volt a fronton. Egyes elemzők – többek között Takács Márk szerint az ukránok 2022 februárja óta nem szembesültek ilyen súlyos kihívással a terepen. A katonai szakértő felhívja a figyelmet arra is, hogy az ukrán katonai vezetés ismét súlyos hibákat követett el. Július közepén ugyanis már lehetett érzékelni, hogy az oroszok áthelyezik a súlypontjukat erre a területre, a védelem azonban erre nem készült fel, szinte egyáltalán nem képzett tartalékot. Sötéten látja a helyzetet az Oroszországgal szembeni elfogultsággal szintén nem vádolható Michael Kofman is. Az amerikai elemző szerint a donyecki harcok a szélesebb körű problémák dinamikáját tükrözik, amelyet a koherens védelmi vonalak hiánya és a területet tartó alulméretezett egységek jellemeznek, ami fokozatos, majd hirtelen változásokhoz vezethet, miközben az oroszok kihasználják szárazföldi csapatok számbeli fölényét.

„Az oroszok Dobropolje és Konsztantinovka között törték át több mint 11 kilométer mélyen az ukrán védelmet, ezek után nem kizárt, hogy Dobropolje gyorsabban eshet el, mint Pokrovszk”

Ez úgy sikerülhetett, hogy a súlypont áthelyezése után Dobropolje térségében az orosz csapatok gyenge pontokat fedeztek fel az ukrán védelemben. Az előrenyomulást az állandó nyomás és a gyalogság számbeli fölénye tette lehetővé. Az orosz erők bevonultak Kucserev Jarba és Zolotoj Kolodjazba, ahol erőket gyűjtenek, hogy kihasználják sikereiket, és Veszelojéban is megszilárdítják pozícióikat. Ugyanakkor az orosz fegyveres erők a Dobropolje-Kramatorszk autópálya felé haladnak, megerősítve pozícióikat Novovodanoje és Petrovka térségében. Egyes ukrán források szerint az autópályát elérték Dojtól északkeletre már át is vágták. A helyzetet bonyolítja, hogy Zolotoj Kolodjaz és Sahovoj térségében számos új, magas színvonalú állásokkal és akadályokkal épített mérnöki és erődítmény továbbra is elegendő személyzet nélkül áll, és az orosz erők elfoglalhatják azokat.

„Közben a harcok már meglehetősen mélyen a hátországban is zajlanak, ahol nincs szervezett ukrán védelmi vonal. Azt tartalékok átcsoportosításával menet közben kell kiépíteni. Az ukrán közvéleményben már olyan jóslatok keringenek, hogy amennyiben a helyzetet nem sikerül sürgősen orvosolni, akkor az oroszok bejuthatnak a hadműveleti térbe, Ukrajna pedig naponta több száz négyzetkilométernyi területet veszíthet, ahogyan az a háború első heteiben is történt”

A Dobropolje irányában történt előretörés potenciálisan két nagyon komoly fenyegetést jelent az ukrán erőkre nézve. Először is, az orosz csapatok bevonulhatnak a Konsztantyinovka-Druzskovka-Kramatorszk-Szlavjanszk agglomeráció hátországába. Ez az ukrán csapatok legnagyobb megerősített védelmi vonala a Donbasszban, amely készen áll a keletről érkező orosz offenzíva visszaverésére. De ha nyugatról megkerülik, és az utánpótlási vonalakat lezárják, akkor rendkívül nehéz lesz megvédeni. A második fenyegetés egy orosz támadás nyugati irányban Dobropoljén keresztül Pavlograd felé a dnyipropetrovszki régióban. Ez jelenleg még az ukrán fegyveres erők hátországa, és nem tudni, hogy van-e ott tartalék védelmi vonal. Pokrovszk eleste után a Pavlohrad-Dnyipro irány politikai szempontból is rendkívül súlyos fenyegetés lenne, mert azt vetítené előre, hogy nem csak a Donbassz veszhet el.

Mindkét manőver északra Barvenkovóba – ami további 40 kilométer -, nyugatra pedig Rebavlutugradba irányul. A kérdés most az, hogy van-e elegendő tartalék az orosz oldalon ahhoz, hogy „felhúzva” a szárnyakat folyamatos és növekvő nyomást gyakoroljanak az ukrán védelemre. Eközben az ukrán oldalon lesz-e elegendő erő az áttörés megállításához. Egyes orosz katonai tudósítók közben arról adtak hírt, hogy az ukránok már tartalékokat csoportosítanak át az áttörés megállítására, kérdés, hogy az Azov meg tudja-e állítani az előrenyomulást. Ha igen, az akkor is látszik, hogy az ukránokon egyre nagyobb a nyomás. Ennek ellenére a vojenkorok azt a verziót is meglebegtették, miszerint Kijev teljesen más helyen – a Kurszki területekkel határos térségben halmoz fel tartalékokat, hogy újabb betörést szervezzen a tárgyalási pozíciók megerősítése érdekében, így a Donbasszban a maradék elv alapján tartanak erőket.

„A következő napok fogják megmutatni, hogy az oroszok képesek lesznek-e ezt a támadást egyre mélyebbre hatolva kibontakoztatni, és így összeomlasztani az ukrán frontot. Avagy az ukrán erők egy stabil védelem megszervezésével képesek lesznek-e megállítani az előrenyomulásukat”

A dobropoljei áttörés minden esetre komoly csapást jelent Pokrovszk és Mirnograd északi szárnyára. Az ukrán fegyveres erők védelme itt feszült, ami növeli az oroszok áttörésének valószínűségét ezen a területen is. Az orosz katonai tudósítók azt állítják, hogy egy ilyen áttörés már folyamatban van, és hogy az orosz csapatok Soronszko–Rororonból Grishinóba, Pokrovszktól északnyugatra haladnak előre, ami a város szinte teljes bekerítését jelentené.

„Ukrán részrről nem jó előjel, hogy Pokrovszkban bezárt az utolsó üzlet is, miközben mintegy 1300 ember maradt már csak a városban”

A folyamatos tüzérségi támadások miatt szinte lehetetlen bejutni a városba, és a kitelepítés is nagyon bonyolult. Egy hónappal ezelőtt sikerült humanitárius segélyt eljuttatni Pokrovszkba, a helyi lakosoknak így még mindig van készletük, de ezek nem sokáig fognak kitartani. Közben 2024 decembere vége óta nincs áram és központi vízellátás a városban. A városban maradottak továbbra is használhatnak azonban több mint 300 kutat.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com