„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Moszkva feltörte a kalinyingrádi blokádot

2022. júl. 16.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Néhány nap alatt másodszor engedett a szankciós háborúban a Nyugat Oroszországnak. Előbb Kanada egyezett bele abba, hogy mégis visszaadja a német turbinákat az Északi Áramlathoz, majd az Európai Bizottság engedélyezte a litvánok által blokkolt vasúti tranzitot Kalinyingrádba. A tél közeledtével a Nyugat és Oroszország között dúló gazdasági háborúban még érdekes fordulatok várhatók.

Tehervonatok vesztegelnek a kalinyingrádi elosztó pályaudvaron 2022. június 22-én #moszkvater

Tehervonatok vesztegelnek a kalinyingrádi elosztó pályaudvaron 2022. június 22-én
Fotó:EUROPRESS/Mikhail Golenkov/Sputnik/AFP

Közzétette az Európai Bizottság a Kalinyingrádba irányuló áruk tranzitjára vonatkozó pontosításait. A negyedik szankciós csomaghoz fűzött tisztázó magyarázatok alapján újra megindulhat a tranzit az orosz exklávéba. Igaz, némi megkötésekkel, hiszen a zöld út csak a vasútra vonatkozik, és az áruk mennyisége nem haladhatja meg az elmúlt három év átlagát. Katonai eszközöket és kettős rendeltetésű árukat továbbra is tilos Kalinyingrádba szállítani.

„Az orosz külügyminisztérium óvatosan, de február 24. óta mégis csak először a realizmus és a józan ész felülkerekedéseként értékelve üdvözölte Brüsszel döntését”

Marija Zaharova azért megjegyezte, hogy Moszkvának még vannak kérdései a döntéssel kapcsolatban, ám az orosz fél érezhetően elégedetten vette tudomásul a döntést. Amely egyébként nem volt meglepő a számára, hiszen az elmúlt négy hét folyamán folyamatosan kapcsolatban álltak az Európai Unió képviselőivel. Így nem lennénk meglepve, ha az alku kapcsán szóba jött volna az európai gázszállítás és az ukrán gabona export azóta megoldódni látszó kérdése is. Még az utóbbi időben a Nyugatot élesen bíráló Dmitrij Medvegyev is pozitívan nyilvánult meg a döntésről. Mint a nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője fogalmazott, azzal a ritka esettel állunk szemben, amikor Brüsszelben a józan ész diadalmaskodott a kreténség és a zsigeri ruszofóbia felett. Azért oda is szúrt egyet, monván, Brüsszelben tele volt a gatya. Persze, nem mindenki volt elégedett, ami a kemény vonalasok megerősödésével nem is meglepő. Andrej Klisasz szenátor például bocsánatkérést vár Brüsszeltől és Vilniustól a kalinyingrádi tranzitról 2002-ben aláírt szerződés megsértéséért. A képviselő Nyugat-Berlin példáját emlegette, amellyel az összeköttetés a hidegháborúban is működött. Kalinyingrádban érthető módon örömmel konstatálták a kompromisszumot, ám azért kíváncsian várják, hogy működik majd ez a gyakorlatban. Elkezdhetnek-e például egy nagyobb építkezést, lesz-e hozzá folyamatosan építő anyag?

„Vilniusban ugyanakkor nehezen nyelték le a békát”

Sokak szerint Litvánia szégyenben maradt a blokád bevezetésével, hiszen még a szövetségesei sem álltak ki mellette. Mindenek előtt Németország gyakorolt komoly nyomást Vilniusra és Brüsszelre is a tranzit újraindítása érdekében. Különösen a blokád bevezetésének egyik leghangosabb követelőjét, Landsbergis külügyminisztert érte sok kritika, amiért nem tudta megvédeni Litvánia álláspontját, ezzel látványosan rontva az ország imázsát. A miniszter egyébként azért is kereszttűzbe került, mert a kritikus pillanatban éppen szabadságát tölti. De hallgat a blokád mellett kezdettől kiálló Gitanas Nauseda államfő is. Litvánia most azzal próbál a kudarcból erényt faragni, hogy – mint a külügy közleménye fogalmaz – felelősségteljes szövetségesként kiáll az Európai Bizottság döntése mellett.

„Vilnius lépéseiből azonban éppen az Európa biztonságáért érzett felelősség hiányzott”

Litvánia a helyzet tudatos élezésével saját érdekeit az európaiak elé helyezve akarta elérni, hogy nagyobb létszámú NATO kontingens szavatolja a biztonságát. A történtek tanulságaként meg kell említeni azt is, hogy az angolszász hatalmak szintén könnyelműen tüzelik a történelemben gyökerező ruszofóbiától tüzelt kelet-európai országokat. Jó példa erre a litván blokád mellett a már Oroszország felbomlasztásában gondolkodó Lech Walesa kirohanása is. Persze, azt is látni kell, hogy amikor ezek az államok túllelkesülnek, akkor az Oroszországgal közvetlenül konfrontálódni nem akaró Amerika gyorsan kihátrál mögülük. Ez történt most is. Megnyugtató, hogy a nagyok azért látják, hol a határ, és nem akarnak egy harmadik világháborúba belekeveredni, ugyanakkor a kalinyingrádi ügyben is tapasztalt következetlenség, a felesleges izmozás utáni visszavonulás erősíti Moszkva önbizalmát.

„A történtek rávilágítanak arra is, hogy a Moszkvától leginkább tartó kelet-európai államok, így a baltiak és Lengyelország most a NATO-val hosszú időre lerendeztetnék az <orosz kérdést>, és ha rajtuk múlna, már benne lennénk a harmadik világháborúban”

Az Egyesült Államokkal az élen a Nyugat persze szívesen kifektetné, feldarabolná, birodalmi lététől megfosztaná Oroszországot, ám ehhez legfeljebb pénzzel, pontosabban kölcsönnel, és fegyverrel hajlandó hozzájárulni. A háború megvívását a kelet-európaiakra bízná. Ahogy az ukrán vezetés megnyilatkozásait, lépéseit látjuk, ez a taktika működik, hiszen Kijev az utolsó ukránig harcolna. Aztán, ha Amerika érdekei úgy kívánják, akkor gond nélkül tárgyaló asztalhoz fogja ültetni Zelenszkijt.

Közben azt se felejtsük el, hogy a kalinyingrádi feszültség is a gazdasági háború egyik fejezete. Mint ahogy az is, hogy az Északi Áramlat egyik német turbinája már úton van Európába. Hogy a turbinák beszerelésével majd újra megindul-e a gáz Európa felé, nagy kérdés. Az viszont jó eséllyel prognosztizálható, hogy a télen e háború újabb fejezeteit láthatjuk, sőt – sajnos – élhetjük át, ezek kimenetele, az európai közvélemény hangulatának alakulása pedig komoly hatással lehet a háború menetére is.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Mikor várható az a bejelentés, hogy gáz szállítás műszaki és egyéb okok miatt csak a II. vezetéken lehetséges?

  2. Hogy miképpen sikerült Putyinnak felrörni a kalinyingrádi blokádot, biztosan csak a háttéralkukat kötők tudják. Amire logikusan gondolhat az egyszerű ember, az valószínűleg a gázszállítással kapcsolható össze. Viszont, ha már ehhez a ponthoz értem, a ma reggeli hírek szerint Oroszország eddig nem kapta meg a szóban forgó turbinát (Kreml állítása szeint). Ha ez igaz, a mizéria folytatódik, és persze az újabb szankciós játék is. Ehhez kapcsolódik egy publikáció, amelyet egy nemzetközi jogász adott közre. Mivel a terjedelme hosszú, csak a végéből idézek: “Az ukrán háború az újabb példa arra, hogy hogy nemzetközi jog már nem érvényesül. Nyugaton már nem is vitatják, hogy a korábbiaktól eltérően ma már nem ügyelnek a nemzetközi jogra, ami számukra már érvényét veszítette. Ők már nem a nemzetközi jogra hivatkoznak, hanem afféle “szabályokon alapuló rendre”, amit már kizárólag a Nyugat diktál, és minden eszközzel érvényesíteni is igyekszik. Hatalom tehát megelőzte az igazságosságot. Nemzetközi tanácskozásra és kezdeményezésre lenne szükség a nemzetközi jog helyreállítására”…Maga a cikk teljes terjedelmében a https://maivilag.com/ezert-nem-tekintheto-agresszornak-oroszorszag/?fbclid=IwAR22DTq80NPhZpEBo2zz9BamCY9XELhHUEETZnM6D4HqNfqMRPY7h7G7PJw linken elolvasható, a jogász aláírásával együtt….

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK