Moszkva bekeményít

A Kreml bejelentette, hogy Kijev megkísérelte megtámadni Putyin valdaji rezidenciáját, ami események sorozatát indíthatja el mind katonai, mind diplomáciai fronton. A támadást alátámasztó bizonyítékok nem egyértelműek – a CIA értékelése szerint egyáltalán nem a rezidenciát támadták, míg a GRU vezetője átadta az amerikaiaknak egy lelőtt drón útvonalellenőrző adatainak dekódolását és a vezérlőjét -, bizonyos körülmények között ugyanakkor ez a helyzet ennek ellenére felgyorsíthatja a háború lezárását. Azt azonban borítékolhatjuk, hogy a végjáték durva lesz.

„Az óránként általában több mint 40 repülőgépet kiszolgáló folyosót teljesen kiürítettek a polgári gépek elől, amelynek következtében a Seremetyevóra és Vnukovóra tartó járatokat egészen Kazanyig várakozási körökre kényszerítették, miközben a szentpétervári Pulkovo repülőterét elárasztotta a váratlanul átirányított forgalom”
Fotó:EUROPRESS/Vladimir SMIRNOV/POOL/AFP

Mióta Donald Trump visszatért a Fehér Házba, Moszkva és Kijev egymást vádolja a béketárgyalások szabotálásával. Valójában egyik oldal sem siet. A Kreml a fronthelyzet alakulását látva joggal gondolja úgy, hogy az idő neki dolgozik, míg a Bankova a csodában bízva szabotálja a számára kapitulációval egyenlő megállapodást. Úgy véli, hogy diplomáciai úton elérheti azt – döntetlenre kihozni a játszmát -, amit a harctéren már aligha. Ennek a játéknak a legújabb fordulata a Novgorodi régióban a Valdaj-tó mellett található orosz elnöki rezidencia elleni állítólagos ukrán támadási kísérlet. Mint arról elsőként Szergej Lavrov külügyminiszter beszámolt, az ukránok állítólag 91 nagy hatótávú drónnal csaptak le a rezidenciára, amelyek mindegyikét megsemmisítette az orosz légvédelem. A támadásnak sebesültjei sem voltak, az épületekben sem keletkezett kár. Kijev rögtön hazugságnak minősítette a bejelentést. Nem erősíti az egyre kétségbeesettebb helyzetben lévő Bankova érvelését, hogy karácsonyi beszédében Volodimir Zelenszkij még egyértelműen az orosz elnökre utalva Putyin halálát kívánta.

„Bizonyítékot egyik oldal sem mutatott fel – Peszkov elnöki szóvivő azok titkosításáról beszélt -, s először Donald Trump sem cáfolta a bejelentést, aztán az amerikai műholdak információinak kiértékelése után ezt ő is megtette. Közben elítélte a történteket a <globális Dél> több országa is”

Minden esetre Robert C. Castel nyilvános információkon alapuló vizsgálódása alapján légi közlekedési anomáliákat azért lehetett észlelni a rezidencia elleni feltételezett drón támadás éjszakáján. Az érintett Moszkva és Szentpétervár közötti légifolyosóban ugyanis olyan helyzet – úgynevezett néma szimmetria – alakult ki, amely ellentmond minden bevett repülési mintázatnak.

„Az óránként általában több mint 40 repülőgépet kiszolgáló folyosót teljesen kiürítettek a polgári gépek elől, amelynek következtében a Seremetyevóra és Vnukovóra tartó járatokat egészen Kazanyig várakozási körökre kényszerítették, miközben a szentpétervári Pulkovo repülőterét elárasztotta a váratlanul átirányított forgalom”

Ezt követően a Kreml saját flottája, a Rosszija Speciális Repülőraj rendkívül szokatlan manőverekbe kezdett. Az elnöki IL-96 az MLAT-adatok alapján Tvertől északra taktikai S-kanyarokat hajtott végre, hogy ellenőrizze, nincsenek-e követők, mielőtt jelét elnyelte volna a zavarás. A légi parancsnoki központ pedig egy 45 perces „racetrack” (versenypálya) alakú mintázatban körözött 34 ezer láb magasságban, közvetlenül Valdaj-tótól délre, ami egyértelmű jele annak, hogy egy kiemelt fontosságú személy (VIP) tartózkodik a földön. A Valdaj környékének lakosai ugyanakkor tökéletesen csendes éjszakáról számoltak be, sem a Pancir, sem az S-400-as légvédelmi rendszerek aktivitását nem lehetett hallani.

„Az <üres égbolt> feltehetően biztonsági vákuum lehetett”

Az adatok inkább egy kiemelt fontosságú VIP-mozgásra, avagy egy hatalmas hadászati, esetleg elektronikai hadviselési gyakorlatra utalnak. Egyelőre több a kérdés, mint a válasz. Így miért lehetett szükség ilyen agresszív „hírzárlatra” éppen ebben a 4 órás idősávban? Mi történt valójában a Szentpétervár-Moszkva légi folyosón, és mi volt az maszkirovka célja? Esetleg mit tudhatnak az oroszok, ami egy ilyen támadást némán el tud hárítani? S hát mit észleltek az amerikai műholdak?

Aztán három nappal a dróntámadást követően az orosz védelmi minisztérium bemutatta a csapás állítólagos bizonyítékait, amely állításuk szerint Vlagyimir Putyin valdaji rezidenciáját érte. A videófelvételen egy Csaklun-V drón látható, amelynek becsült repülési távolsága 700 kilométer és kifejezetten az orosz hátország elleni támadásokhoz használják az ukrán fegyveres erők. Az év elején a szmolenszki repülőgépgyár ellen is ilyet vetettek be. Az orosz védelmi minisztérium egy térképet is mellékelt, amelyen a drónok repülési pályái láthatók.

„Oroszországban azt állították, hogy a támadás december 28-án helyi idő szerint 19 óra körül kezdődött, repülőgép típusú drónok bevetésével, Szumi és Csernyihiv területéről. A légvédelem 91 drónt lőtt le, amelyek közül 41-et a Novgorodi régióban semmisítettek meg, ahol Vlagyimir Putyin rezidenciája található, a többit a szmolenszki és a brjanszki régióban”

„A támadás felépítése, a légi támadásban részt vevő eszközök száma és azok délről, délnyugatról és nyugatról, közvetlenül az orosz elnök novgorodi régióbeli rezidenciájának területére irányuló akciói egyértelműen megerősítik, hogy a támadás célzott, gondosan megtervezett és többszintű volt” – állítja az orosz védelmi minisztérium. S hogy még tovább bonyolódjon a dolog, az ukrán elnök volt tanácsadója, a figyelmet magára mindig felhívni képes Olekszij Aresztovics azt állítja, nem Putyin volt az ukrán támadás célpontja, hanem egy nukleáris központ.

Aztán elég lassan, 2026 első napjára elkészült az amerikai szolgálatok kiértékelése is, Ukrajna nem hajtott végre támadást az orosz elnök rezidenciája ellen, és még csak meg sem próbálta azt. A The Wall Street Journal a hírszerzési adatokat ismerő amerikai tisztviselőkre hivatkozva elmondta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) arra a következtetésre jutott, hogy nem történt semmiféle támadási kísérlet Putyin ellen.

„Az amerikai hírszerzés szerint Ukrajna egy katonai célpontot próbált megtámadni, amelyet korábban már értek csapások. A célpont ugyanabban a régióban található, mint Putyin vidéki rezidenciája, de a két objektum távol van egymástól”

A cikkből az azonban nem derül ki, hogy pontosan melyik katonai létesítmény volt a támadás célpontja. A hír megjelenése után Donald Trump sem várt sokáig, a Truth Social közösségi felületén megosztotta a New York Post cikkét, kísérőszövegként pedig azt írta, hogy „Putyinnak a »támadásáról« szóló hangoskodása azt mutatja, hogy Oroszország áll a béke útjában”.

De itt a történet még nem ér véget, hiszen az orosz katonai hírszerzés (GRU) vezetője információt adott át az amerikai moszkvai katonai attasénak az orosz elnöki rezidenciát támadó drónról. Igor Kosztyukov, az Oroszországi Föderáció Vezérkarának Fő Hírszerző Igazgatóságának vezetője találkozott a moszkvai amerikai nagykövetség katonai attasé irodájának képviselőjével, és átadta a december 29-én a Novgorodi terület felett lelőtt ukrán drón dekódolt útvonaladatait és vezérlőjét. „A navigációs vezérlők memóriatartalmának dekódolása, amelyet az Oroszországi Föderáció különleges szolgálatainak szakemberei végeztek el, egyértelműen megerősítette, hogy a támadás célpontja az orosz elnök rezidenciájának otthont adó épületegyüttes volt a Novgorodi területen” – mondta Kosztyukov, hozzátéve, hogy ez a lépés minden kérdést tisztáz, és elősegíti az igazság kiderítését.

„De valójában már mindegy is, hogy mi történt – tényleg próbálkoztak az ukránok avagy egy információs csapda előkészítését látjuk – az események ezen már túlléptek. Moszkva az eseményekre hivatkozva bekeményít, és a rendezés feltételeinek újrafogalmazásáról beszél. Egyúttal előre bocsátja, hogy a megfelelő időben katonai választ is ad a történtekre. Akármi is történt tehát, a fejlemények szintet léptek és immár a tárgyalási stratégia részévé váltak”

Egyáltalán nem zárható ki, hogy Moszkva a Kijev részéről kierőltetett floridai találkozóra reagálva, az orosz feltételek ismételt ukrán elutasítását megkontrázva úgymond proaktív módon döntött úgy, hogy emeli a téteket, a lehetséges lépései pedig alapvetően a tárgyalások során kialakuló helyzetből fakadnak. Zelenszkij ugyanis Trump felszólítása ellenére sem hajlandó kivonni a csapatait a donyecki régióból, és nem enged számos más pontban sem. Putyin már a floridai találkozó előtt utalt arra, hogy ez Trump gyengeségét, mozgásterének a korlátait mutatja. Kijelentette azt is, hogy Moszkvát annyira már a donbasszi ukrán kivonulás sem érdekli, hiszen ezt katonai úton is el tudja érni. Ezzel a Kreml érzékeltette, hogy az ajánlata eddig élt, és mivel ezt Kijev elvetette, új feltételek jöhetnek. Zelenszkij közben az európaiakkal és a republikánusok egy részével a háta mögött Floridában megpróbálta rávenni az amerikai elnököt a béketerv módosítására, olyan változtatásokra, amelyeket Moszkva minden bizonnyal elutasít. Ennek nyomán fokozta volna az amerikai nyomást Moszkvára, ám a Kreml láthatóan megkontrázta ezt az elképzelést.

„A Kreml minimális célja a dróntámadás történetének felhasználásával most az, hogy megakadályozza Trumpot az alaszkai keretmegállapodás felvizezésében. Sőt, azt akarja elérni, hogy Washington kemény nyomást gyakoroljon a tárgyalási folyamatot valójában szabotáló Zelenszkijre”

Egyelőre nem világos, mit ért Moszkva a tárgyalási pozícióváltáson. Ha például visszatérne az ukrán csapatok nem csak Donyeckből, hanem Herszon és Zaporizzsje régiókból történő teljes kivonásának követeléséhez, akkor ezzel de facto Oroszország kilépne a tárgyalási folyamatból, mivel ez messze túlmutatna a Trump és Putyin között Anchorage-ban elért megállapodásokon. Így ennek viszonylag kicsi az esélye. Valószínűbbnek tűnik a fronthelyzet alakulását nézve – lásd a Szumi területen a pufferzóna kialakítását -, hogy Oroszország nem vonná ki a csapatait a Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsje és Harkiv megyéken kívüli elfoglalt területekről.

„Trump lehetséges lépéseit, így a Zelenszkijjel szembeni álláspontjának keményedését alapvetően befolyásolja, hogy a Fehér Ház kap-e megerősítést a hírszerző ügynökségeitől a támadásra vonatkozóan”

Moszkva álláspontját azonban ez már aligha fogja jelentősen befolyásolni, amit Trumpnak figyelembe kell vennie a jövőbeli tárgyalások során. Már csak azért sem, mert már most is érkeznek a csapást elítélő nyilatkozatok különböző országokból, így például Indiából, Pakisztánból és az Egyesült Arab Emírségekből. Más szóval, a kérdés már önálló életet él, függetlenül attól, hogy mi történt valójában.

„Ami pedig a lehetséges katonai válaszokat illeti, több lehetőség is lehetséges”

1. Zelenszkij meggyilkolása, amire Dmitrij Medvegyev már közvetlenül is utalt. Ez nem valószínű, hiszen semmi értelme nem lenne Zelenszkijből mártírt kreálni. Ráadásul a jelenleg felmerülő lehetséges utódai aligha lennének engedékenyebbek a tárgyalásokon. Sőt! De egyébként sem lenne jellemző egy ilyen lépés Putyinra, aki még a háború kezdetén az akkori izraeli miniszterelnöknek megígérte, hogy nem fogja meggyilkolni Zelenszkijt. Ráadásul ezt nem is lenne egyszerű kivitelezni.
2. Sokkal valószínűbb egy nagyszabású rakétacsapás energia- és egyéb olyan létesítmények ellen, amelyeket Oroszország már eddig is rendszeresen támad. Ez a legegyszerűbb válaszlehetőség Moszkva számára, amely a szokásosnál több rakéta és drón bevetését is magában foglalhatja.
3. De már nem zárható ki egy rakétacsapás a kormányzati negyedre sem. Ennek azonban csupán szimbolikus értelme lenne, hiszen az ország legfontosabb parancsnoki és irányító szervei, a hadsereg és a hírszerző szolgálatok a háború kezdete óta megváltoztatták helyüket, ezért az épületekre mért közvetlen találat gyakorlati hatása minimális lenne.
4. Igazán nagyot durranna az információs térben – s nem csak ott – egy Oresnyik csapás, amellyel Moszkva már régóta fenyegetőzik. Ukrajnának nincsenek eszközei az Oresnyik elfogására és egy robbanófejekből származó találat, még nukleáris komponens nélkül is hatalmas pusztítást okozhat nagy területen. A célpont lehetne a kijevi kormányzati negyed, de akár kikötők  vagy energiaipari létesítményeket is.
5. Ne zárjuk ki azért az atomcsapás lehetőségét sem, bár erre minimális az esély. Ez a legrosszabb forgatókönyv, amelyről folyamatosan beszélnek, valahányszor a háború eszkalálódik. Szerencsére azonban még nem valósult meg még az orosz nukleáris triád egy része – stratégiai bombázók – elleni támadáskor sem.

Ami valószínűsíthető, hogy a végjáték – ez már az – az eddigieknél is durvább lesz. S hogy mennyi ideig tart, az több tényező függvénye.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com