//Miért veszélyes Európára Ukrajna?
„Tudomásul kell tehát venni, hogy az Ukrajnában kialakult helyzet a háború intenzív szakaszának lezárultával is komoly veszélyt jelent Európa biztonságára” #moszkvater

Miért veszélyes Európára Ukrajna?

MEGOSZTÁS

Az esetleges újabb migrációs hullámok, az iszlám radikalizmus megerősödése lassan már Európa létét veszélyeztetik. Ám miközben Európa a külső veszélyek beszüremkedésétől tart, nem figyel arra, hogy az Európai Unió keleti szomszédságában dúló háború, az ottani stílus és állapotok importálása legalább ekkora veszélyeket hordoz.

„Tudomásul kell tehát venni, hogy az Ukrajnában kialakult helyzet a háború intenzív szakaszának lezárultával is komoly veszélyt jelent Európa biztonságára” #moszkvater
„Tudomásul kell tehát venni, hogy az Ukrajnában kialakult helyzet a háború intenzív szakaszának lezárultával is komoly veszélyt jelent Európa biztonságára”
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP

Sokan gondolják úgy, hogy ami manapság a Közel-Keleten zajlik, az lényegében a nyugati civilizáció elleni támadás. Ezt azért kicsit árnyaltabban látom, azzal viszont tökéletesen egyetértek, hogy az izraeli-palesztin konfliktus pillanatok alatt átgyűrűzhet Európára. S nem vagyok benne biztos, maradt-e még annyi immunitás bennünk, európaiakban, hogy megvédjük magunkat. Ám nem csupán az iszlám radikalizmus vagy az antiszemitizmus jelent ma veszélyt Európára. Legalább ilyen komoly kivívást jelent az európai civilizáción belül erősödő szélsőségesség.

„S míg az európai fősodor arról legalább beszél, hogy valahogy meg kellene akadályozni az iszlám radikalizmus vagy most a palesztin-izraeli konfliktus beszüremkedését, a kontinens peremén virágzó szélsőségesség importálásának lehetséges veszélyeit alábecsüli”

Pedig az Europol adatai szerint az Európai Unió államaiban jól érzékelhető a szélsőségesen jobboldali ideológiák, az iszlamofóbia és az antiszemitizmus erősödése. A szervezet helyzetjelentése a terrorizmus elleni harc kapcsán egyebek mellett megjegyzi, hogy az ukrán hadsereg oldalán harcoló európai szélsőségesek potenciális veszélyt jelentenek a kontinens biztonságára.

„Mint azt szakértők megjegyzik, a kalandorok mellett az ukrán frontokon megjelenő radikálisok a harcok csendesülésével hazájukba visszatérve már az európai biztonságot fenyegetik”

Ráadásul csatlakozhatnak hozzájuk az olyan ukrán nacionalista csoportok, mint az Azov, az Ajdar, vagy a Jobboldali Szektor tagjai is. Olyan harcedzett szélsőségesekről beszélünk, akik az elmúlt években nemcsak komoly tapasztalatot szereztek a frontokon, de előtte még kiképzést kaptak a felderítő-diverzáns harcmodorról a lengyel, a német vagy a brit bázisokon.

„Európa mintha alábecsülné ezt a veszélyt”

Pedig ezek az Ukrajnában edzett radikális harcosok, egyrészt átadhatják a tapasztalataikat a helyi szélsőséges és szervezett bűnözői csoportoknak, másrészt fegyverekkel is elláthatják e szervezeteket. Ezek a nacionalisták, neonácik kiképezhetik a helyi alvilágot és radikálisokat egyebek mellett arra, hogy a drónokat hogyan lehet az illegális fegyverkereskedelem vagy a kábítószer csempészet céljaira felhasználni.

„Az Európa Unió azonban egyelőre nem igazán veszi komolyan az Ukrajna jelentette veszélyt. A morális kábulat és a ruszofóbia elhomályosítja sokak látását”

Nemcsak fegyverek, hanem szélsőséges és bűnözői csoportok is bejuthatnak az európai országokba, így már most meg kellene szigorítani az Ukrajnából érkezők, áttelepülők, menekültek ellenőrzését. Különösen figyelni kellene az Azov vagy a Jobboldali Szektor tagjaira, mert ha már ezek a harcedzett szélsőséges elemek megtelepednek Európában, akkor már késő lesz. Ez a probléma fokozottan fenyegeti az Ukrajnával szomszédos országokat, köztük Magyarországot. Magyar viszonylatban még tovább súlyosbítja a helyzetet az ukrán hatalom agresszív magyarellenes politikája, amely különösen nagy megértésre talált a szélsőséges nacionalista csoportokban.

„Tudomásul kell tehát venni, hogy az Ukrajnában kialakult helyzet a háború intenzív szakaszának lezárultával is komoly veszélyt jelent Európa biztonságára”

S ezek csak a biztonságot érintő kérdések. Ezen kívül Ukrajna esetleges uniós tagsága az ország méretei, gazdaságának állapota miatt milyen terhet jelentene magára az Európai Unióra. Felborítaná a támogatási rendszert, és innentől lényegében Ukrajnán kívül mindenki nettó befizetővé válna. Arról már nem is beszélve, hogy Kijev agresszívan követelőző stílusa még inkább megosztaná és az említett terhekkel párosulva akár szét is feszíthetné az EU-t.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.