„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Az ukrán ellentámadást a gát átszakadása vélhetően minimális mértékben befolyásolja”
Fotó:EUROPRESS/Olga MALTSEVA/AFP
Június 6-a éjjelén Herszon kapcsán végül bekövetkezett az a forgatókönyv, amitől már hónapok óta tartani lehetett. Eddig nem teljesen tisztázott körülmények közt átszakadt a kahovkai víztározó gátja. A környező, főképp orosz ellenőrzésű településeket és területeket egyből egy hatalmas árhullám árasztotta el, amelynek pontos következményeit jelenleg csak becsülni lehet. A vízszint óránként nagyjából 15 centiméterrel csökken, és kérdés, hogy a gátszakadást követően a kahovkai víztározó milyen magasságban fog stabilizálódni.
„E sorok írásának időpontjában már a gát közvetlen környezetében fekvő Novaja Kahovka település esetében megkezdődött a 11 méter felett tetőző árhullám levonulása, ám az további folyószakaszok esetében vélhetően ez még minimum 2-3 napot fog igénybe venni”
Utóbbi időtartamot természetesen jelentősen befolyásolják a Dnyeper felső folyása mentén található ukrán ellenőrzésű – Zaporozsje, Kremencsuk, Kijev – vízerőművek, amelyek esetében Kijev mintha szándékosan még növelné is a kiengedett víz mennyiségét.
Az árhullám által elárasztott területek
Potenciálisan csak az orosz ellenőrzésű területek esetében összesen 23 – míg az ukrán fennhatóságú jobb parttal együtt 40 – ezer ember élete került veszélybe az incidenssel, de szerencsére csak 4 ezer fő kimenekítésére volt eddig szükség. Ellenben mind a polgári lakosság, mind a térségben állomásozó orosz személyzet esetében többeket eltűntként tartanak nyilván.
„Milyen mértékben sérült meg maga a gát?”
Ismét fontos előre leszögezzük, hogy még egy jelenleg is folyamatban lévő eseményről beszélünk, így pontos következtetéseket egyelőre nem lehet levonni. Ellenben az elérhető helyszíni beszámolók, valamint műholdas és légifelvételek adatai alapján úgy tűnik maga a gáttest egyelőre nem sérült meg, „csupán” a felépítményként szolgáló gátkorona. Mindezt érdemes úgy elképzeljük, akárcsak egy többszintes épületet, ahol az áradás a felsőbb szinteket vitte el, ám statikai szempontból maga az objektum még mindig áll.
Az irányítóteremnek otthont adó főépület is gyakorlatilag használhatatlanná vált
A kahovkai gát 28 nyílásából kezdetben 11 szakadt át, amely a későbbiekben további hárommal bővült, valamint az irányítóteremnek és turbinaszigeteknek helyet adó főépület is megsemmisült. Az elkövetkező időszak legnagyobb kérdését az jelenti, hogy az átzúduló víztömeg milyen mértékben fogja a gáttestet esetlegesen alámosni vagy egyéb módon meggyengíteni. Remélhetőleg az átadás óta eltelt közel 70 évben a gáttest betonszerkezete egy olyan monolit egésszé állt össze, amely képes ellenállni a rajta átbukó több millió köbméter víz nyomásának és sodrásának.
A TASzSz hírügynökség infografikája a sérült gátszakaszokról
Forrás:TASzSz
„Hogyan történhetett a gátszakadás?”
Az incidens kapcsán többféle elmélettel is találkozhatunk. A hivatalos orosz narratíva szerint egy ukrán Olha-M rakétatüzérséggel – a szovjet BM-30 Szmercs ukrán továbbfejlesztése – végrehajtott tüzérségi támadás következtében szakadt át az addigra már végezetesen meggyengült tározó koronája. Ne feledjük, hogy a gát és annak közvetlen környezete már 2022 júniusa óta az ukrán tüzérség célkeresztjébe került, amelyen a Dnyepertől nyugatra állomásozó orosz haderő 2022 novemberi kivonása sem segített érdemben.
„Az elmúlt egy év ukrán támadásait vizsgálva Kijev 130 alkalommal lőtte magát a gátat és annak környezetét, amely során több, mint 500 tüzérségi lövedék csapódott be”
Egyes napokon nem volt ritka, hogy az ukrán fél akár napi 80-100 HIMARS rakétatüzérséghez tartozó GMLRS rakétát is indítson a gát térségére. Bár a telepített orosz légvédelem próbálta a beérkező célpontok lehetőleg minél nagyobb hányadát elfogni, ám még így is jelentős károkat szenvedett az objektum a támadások során.
A kahovkai erőmű elleni egyik 2022 augusztusi támadás eredményei
A zsilipkapuk és turbinák egy része már 2022 augusztusában megsérült, amelynek következményeként a vízerőmű beépített teljesítményének csupán felén tudott üzemelni. A kahovkai gáthoz tartozó közúti híd már az orosz kivonulást megelőzően is használhatatlannak bizonyult, ám akárcsak a visszavonuló ukrán, úgy az orosz csapatok is felrobbantották azt. Utóbbihoz kapcsolódóan számos ukrán közösségi médiaoldal tálalta hamisan a 2022 novemberi felvételeket, mint a gát elleni orosz támadás bizonyítékait.
„Ráadásul az ukrán politikai és katonai vezetés több alkalommal fenyegetőzött a gát, valamint a hozzá tartozó tározó megsemmisítésével”
Elég csupán az ukrán belügyminiszter tanácsadójaként – és egyben a hamis hírek egyik legnagyobb terjesztőjeként – ismert Anton Gerascsenko Rada képviselő azóta törölt Telegram bejegyzéseit vizsgájuk. Utóbbiak esetében Gerascsenko több esetben „a Dnyeperben úszó orosz hullák ezreiről” álmodozott a Dnyeper átkelők elleni ukrán támadások kapcsán.
Az említett Gerascsenko bejegyzés
Forrás:Twitter
Ráadásul a gát felrobbantásának gondolata a nyugati sajtóban közölt egyes interjúkban is előkerült. Példának okáért, ahogy az a The Washington Post 2022. december 29-én, a herszoni ukrán ellentámadás parancsnokával megjelent interjúban Andrij Kovalcsuk az alábbi módon fogalmaz:
„Az ukrán haderő még próbacsapást is végrehajtott HIMARS rakétatüzérséggel a kahovkai gát egyik zsilipjére, három lyukat ütve a fémszerkezeten (annak érdekében-szerk.), hogy kiderüljön, a Dnyeper vízszintje eléggé megemelkedik-e az orosz átkelések megakadályozásához, miközben nem árasztja el a közeli falvakat”
Ezzel egyidőben az egyik legnagyobb, jelenleg 2,79 millió feliratkozóval bíró ukrán Telegram csatorna, a Truha Ukraina több, a kahovkai gát elleni 2022 őszi támadásról szóló posztját törölte.
Az egyik ilyen törölt 2022. szeptember 14-i Telegram bejegyzés
Forrás:Telegram
„Egyúttal ott van még a kahovkai tározó 2023 áprilisától rohamosan növekvő vízszintjének kérdése”
A 230 kilométer hosszú és 25 kilométer széles tározó optimális esetben 18 km3 víztömeg befogadására képes, 16 méteres megállapított vízszint mellett. Ezzel szemben április-májustól kezdődően Ukrajna a Dnyeper felsőbb folyásainál található további tárolókból szándékosan extra vízmennyiséget zúdított konstans Kahovka térségére, megemelve a vízszintet 17,5 méterre. Persze minderre részben magyarázatot tud adni az elmúlt évtizedek egyik leginkább csapadékosaként jelentkező tavasz is, ám a lehullott csapadék mennyisége nem áll arányban azzal a víztömeggel, amelyet Kijev a kahovkai tározóba engedett.
A francia Hydroweb Theia világszinten vízállásokat monitorozó honlap május 21-én 17,54 méteres vízállást mért a kahovkai tározó esetében, amely az elmúlt 7 év legmagasabb állása
Forrás:Hydroweb Theia
Nagy valószínűséggel a bezúduló extra vízmennyiség okozta megemelkedett víznyomás is hozzájárult a gátkorona átszakadásához, ám egyes, a nyugati sajtóban megjelent híresztelésekkel szemben a felépítmény nem kezdett el már támadás előtti napokban összeomlani. Helyette a műholdképeken, az irányítóterem térségében a korábbiakhoz képest megjelenő eltérések a leeresztés következtében bekövetkező turbulens vízáramlást mutatják.
A herszoni orosz kivonulást követően a kahovkai gát közvetlenül a frontvonalba került, így vélhetően az erőmű kezelői sem férhettek hozzá mindegyik zsiliphez, főképp miután egy részük megsérült a korábbi harcokban
Forrás:Telegram
„Természetesen az események kapcsán felmerül a baleset lehetősége is, ám annak valószínűsége kétséges”
Noha tény, hogy a háború kitörése óta – az ukrán függetlenség kikiáltásától számítva amúgy sem gyakori – szokásos karbantartási munkálatok elmaradtak, illetve a korábban bemutatottak alapján a közúti átkelőt is magába foglaló felépítményt számos támadás érte. Ám mindezek még nem vezettek volna el a gátkorona átszakadásához. Ráadásul utóbbi esetben számos kisebb repedés és egyéb látható változás jelezte volna előre a katasztrófát.
Olyan elképzelés is napvilágot látott, hogy egy, a Dnyeper által elsodort akna robbanása következtében szakadt át a gát. Ám figyelembe véve, hogy az alkalmazott TM-62 típusú harckocsiaknák mindössze 7,5 kilogramm robbanóanyagot tartalmaznak – a gyalogságiak még kevesebbet –, és aktiválásukhoz 150 kilogrammnak megfelelő tömeg vagy nyomásviszony szükséges ezen eshetőséget kizárhatjuk a lehetséges okok közül.
A gát átszakadása után elsodort egyik akna felrobbanása
„Persze Kijev kezdettől fogva mindent tagad és Oroszországra mutogat”
Volodimir Zelenszkij az első lehetséges pillanatban Moszkvát nevezte meg felelősként, ugyanis szerinte az orosz csapatok voltak azok, akik aláaknázták a gátat. Az aláaknázás eshetősége viszont azért nem valószínű, mivel ahogy már fentebb megállapításra került, a gát alapja vélhetően nagyobb sérülések nélkül átvészelte a támadást, a károk jórészt a zsilipeket, zsilipkapukat, túlfolyókat magába foglaló felépítményben keletkeztek.
Aláaknázás esetén viszont a gátalap is sérült volna, sokkalta nagyobb árhullámot és pusztítást okozva. Egyúttal aláaknázás esetén a keletkezett rés mélysége is nagyobb lenne, amelyet a víznyomás tovább növelt volna.
A kahovkai gátról készült műholdképek a robbanást megelőzően és azt követően
„Viszont Ukrajnához hasonlóan az európai fősodor képviselői – például az Európai Tanács elnöke, Charles Michel – egyből Oroszországot vádolták meg a támadás végrehajtásával”
Az elmúlt 16 hónap nyugati narratíváját látva sajnos ebben semmi meglepő nincsen, akárcsak abban, hogy konkrét bizonyítékok hiányában az ukrán diplomácia már egyből újabb Oroszország elleni szankciókat követel.
Ellenben az angolszász hatalmak egyelőre meglepően visszafogott reakciókat adtak az incidensre, amelyek központjában főképp az események kivizsgálásának szükségessége, valamint a körülmények egyelőre tisztázatlan mivolta szerepelt. Visszaemlékezve Washington és London oldaláról szinte ugyanolyan reakciót láthattunk az azóta gyorsan szőnyeg alá söpört Északi Áramlat vezetékek felrobbantása kapcsán.
„Ki mit nyert Kahovka átszakadásával?”
Ez egy kiváló kérdés, ugyanis jelen állás szerint egyik oldal sem képes a harctéren megjelenő valós taktikai előnnyé kovácsolni az események utóhatásait. Ismételten visszakanyarodva az Oroszországot vádoló narratívákhoz, miután az árhullám döntően az orosz ellenőrzés alatt álló alacsonyabb bal parti területeket árasztotta el, így egyértelműen Moszkva számára járt nagyobb kárral az incidens. Orosz szempontból az egyedüli pozitívumot a Dnyeper-delta szigeteinek pár napig történő elárasztása, és így az ottani ukrán diverzáns alakulatok „kiöntése” jelenti, ám azok amúgy sem jelentettek veszélyt az orosz állásokra.
Ukrán diverzáns alakulatok kimentése a Herszon közeli elárasztott Dnyeper szigetekről
Ellenben az elmúlt hónapokban a part mentén telepített aknamezőket az árhullám teljesen elmosta, sőt a megemelkedett vízszint következtében az ukrán különleges alakulatok által használt gumicsónakok képesek azok felett biztonságosan áthaladni. Ráadásul amennyiben az aknamezőket még ha nem is mosta el az árhullám, úgy pontos helyzetük meghatározása rendkívül nehéz, főképp, ha esetleg nagyobb mennyiségű hordalék rakódott rájuk.
„Az elárasztott területek egyelőre egyfajta szürke zónát képeznek az ukrán és orosz vonalak közt”
A felázott talaj következtében minimum hetekig egyik oldal nehéztechnikája sem fog tudni a partmenti területekre rámenni, az legfeljebb a gyalogság által lehetséges. A bal parton kialakított orosz védelmi infrastruktúra nagyjából érintetlenül átvészelte az eddigi áradást, mivel kiépítése során a parancsnokság figyelembe vette a kahovkai gát átszakadásának lehetőségét.
A kivonulást követően kialakított védelmi vonalak elhelyezkedése a Dnyeper bal partján
Forrás:Twitter
Egyúttal utólag visszagondolva egyértelműen megalapozott volt Szergej Szurovikin akkori ukrajnai orosz főparancsnok döntése a jobb parti területekről történő kivonulást illetően. Amennyiben most is orosz csapatok állomásoznának Herszon városában és a Dnyepertől nyugatra, több, mint 30-40 ezer katona került volna percek alatt csapdába, menekülés és utánpótlás lehetősége nélkül. Esetükben csak napok vagy hetek kérdése lett volna, hogy az ukrán haderő femorzsolja őket.
A Dnyeper-delta térségében található kiemelt jelentőségű Kinburn-félszigeten állomásozó kisebb orosz helyőrség ellátása is csupán légi úton lehetséges, mivel az oda vezető egyetlen út az árhullám következtében járhatatlan
„Az ukrán ellentámadást a gát átszakadása vélhetően minimális mértékben befolyásolja”
A herszoni orosz kivonulást követően mindkét fél viszonylag kisebb számú haderőt állomásoztatott a herszoni front térségében, amelyek jellegüknél fogva inkább védelmi feladatokra voltak alkalmasak. Továbbá a korábban mocsaras partvonal a gátszakadás következtében még járhatatlanabbá vált, akár hetekig alkalmatlanná téve azt bármilyen offenzív művelet számára.
Orosz önkéntesek az elárasztott területeken
Forrás:Telegram
Egyúttal miután a várható ukrán támadás iránya továbbra is a zaporozsjei területekre koncentrál, azokkal szemben a Kahovkát magába foglaló Herszon térsége másodlagos jelentőséggel bír. Ukrajna legfeljebb a Belgorodi területhez hasonló, kisebb csoportokban végrehajtott diverzánsműveleteket tervezhetett a herszoni területekre az orosz erőforrások széthúzása érdekében.
„Mi a helyzet a Krím vízellátásával?”
Az Észak-krími-csatorna esetében egyrészt az oda beérkező 40 millió köbméteres vízmennyiség nem közvetlenül a kahovkai tározóból, hanem Tavrijszk településnél egy szivattyúállomás segítségével történik. Utóbbi 12,7 méteres szintre emeli át a vizet. Kérdés a szivattyútelep milyen minimális vízszintig tud működni, ugyanis amennyiben a bemeneti oldal „szárazra kerül”, úgy nem oldható meg a csatorna ellátása. A kihívást tehát megint az jelenti, hogy a kahovkai tározó vízszintje a záró gát átszakadása következtében pontosan meddig fog lecsökkenni.
Hasonló átemelő állomás található Tavrijszk településnél is
Miután a Krím a 2014 utáni ukrán blokád éveiben már alkalmazkodott a vízhiányos állapotokhoz, így lakossági szempontból a csatorna esetleges kiszáradása nem okozna problémát, az inkább a mezőgazdasági tevékenységeket érintené. Jelenleg nagyjából 40 millió köbméternyi víz található a csatornában, amelynek mennyisége a gátszakadás következtében csökkenő tendenciát mutat. Ám Szergej Akszjonov krími kormányzó szerint a félsziget víztározóinak feltöltöttsége jelenleg a megszokott 15-20 százalék helyett 80 százalék, így belátható időn belül nem fenyeget vízhiány. Hosszabb távon is vélhetően legfeljebb a mezőgazdaság esetében lehetséges bizonyos szintű vízkorlátozás bevezetése, ám erről még ismét korai beszélni.
„Ellenben mezőgazdasági szempontból a kahovkai víztározó nem csupán a Krím, de egész Dél-Ukrajna esetében kiemelt fontosságú”
Mint a mellékelt térképeken is látszik, az észak-krímin túl még további három csatorna szolgál a mezőgazdasági termelés szempontjából kiemelt jelentőségű herszoni, zaporozsjei és bizonyos mértékben a krivoj rogi földek öntözése. Utóbbihoz kapcsolódóan a kahovkaiból a krivoj rogi „Déli víztározóba” folyó vízmennyiség a városba települt kohászati ipar igényeinek kielégítésére is szolgál. Így nem véletlen, hogy a kahovkai gát felrobbantása után még ha átmeneti jelleggel is, de az Ukrajna legnagyobbjaként számon tartott ArcelorMittal krivoj rogi acélműve felfüggesztette működését.
Az említett négy fő öntözőcsatorna
Forrás:Telegram
Mind ukrán, mind orosz becslések szerint az egységesített öntözőrendszer kiindulási pontjául szolgáló víztározó szintjének csökkenésével fennáll a veszélye a területek elsivatagosodásának. Az ukrán ellenőrzésű területeken ugyanis Herszon esetében 94, Zaporozsjéban 74, míg Dnyepropetrovszk régiókban az öntözőrendszerek 30 százaléka maradhat így vízforrás nélkül. Nem jobb a helyzet az Oroszországhoz tartozó területeken sem, ahol szintén több tízezer hektár termőföld maradhat öntözés nélkül.
„Ugyanígy érdemes körbejárjuk a zaporozsjei atomerőművet is, amely esetében a híresztelésekkel ellentétben egyelőre nem áll fenn veszélyhelyzet”
Utóbbi két okkal magyarázható. Egyrészt 2022 ősze óta a reaktorblokkokat az ukrán tüzérségi támadások következtében az orosz fél gyakorlatilag leállította, amelynek következtében hűtési igényük drasztikusan lecsökkent. Másrészt a szovjet mérnökök már a tervezési folyamat során számoltak egy, a kahovkai víztározót érintő lehetséges katasztrófával, így az erőmű a szükséges hűtővizet nem közvetlenül a Dnyeperből, hanem egy attól elkülönített, szabályozható vízszintű medencéből nyeri.
Egyes számmal a reaktorblokkok, kettessel a hűtőmedence, míg hármassal az átemelő szivattyúk vannak jelölve
Forrás:Telegram
Utóbbi ellátása mind a Dnyeperből, mind a környező artézi kutakból biztosítható, így amennyiben a tározó vízszintje esetlegesen a kritikus szint alá csökkenne, akkor sem áll fenn veszélyhelyzet.
„Mik lehetnek a hosszabb távú következmények?”
Ismételten visszakanyarodva a korábban többször emlegetett tézishez, az események közelsége miatt még túl korai hosszútávú következtetéseket levonjunk. Ám optimista forgatókönyv esetén – amennyiben a gáttest is ellenállónak bizonyul – a víztározó szintje csupán pár méterrel csökken és a vízszint egy új egyensúlyi állapot szerint stabilizálódik. Amennyiben viszont a lezúduló víztömegnek sikerül végzetesen meggyengíteni az alapul szolgáló gáttestet, úgy a jelenleginél is nagyobb árhullám csaphat le a herszoni területekre.
Szovjet filmhíradó a kahovkai gát építéséről
Viszont még ha az optimista szcenárió is valósul meg, háborús körülmények között a harcok lezárultáig biztosan nem kezdődnek meg a helyreállítási munkálatok. Utóbbiak esetében vélhetően egy hasonló léptékű beruházásra lesz szükség, mint amekkora a gát 1950-56 közti megépítése volt. Ez jelen helyzetben abszolút elképzelhetetlen és a jövőben is nagyban függ attól, kihez fog a térség tartozni.
Bármi is történjen, a kahovkai gát felrobbantása potenciálisan egy súlyos erőszakspirált indíthat meg az ukrajnai háború menetében, amelynek következményeit aligha lehet belátni. Legrosszabb esetben a többi dnyeperi vízerőmű is célponttá válhat, ember tízezreinek életét veszélyeztetve.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
hufi says:
A leírt környezettanulmány után mi a megoldás?
Nincs mese, Ukrajna feldarabolása reális közelségbe került!
HandaBandy says:
Mivel Magyarországon jó a vízgazdálkodási tudás kíváncsina várom egy 100%-os “szaki” véleményét. Bár a
vélt vagy valós politikai elköteleződés rémétől tartva lehet, hog ez lesz egyszerű ilyen komünikét létrehozni.
Kedves Hidegkúti Úr!
Kérem a fentieket ne vegye kritikának, nem annak szántam!
Cloud says:
Miért kell szidni a nyugatot az elfogultságért, amikor itt mindig mindenben az oroszok mosdatása történik? Őszintén kérdezem. Semmi baj nincs azzal, hogy valakinek más az álláspontja én azért járok ide, hogy azt is elolvassam. De a nyugati oldalon legalább nem hallom folyamatosan azt, hogy mi milyen racionálisak vagyunk és a hülye alternatív média, minden cikkben háromszor.
Ezeket nem kell folyamatosan leírni, csak lökni a tényeket. Vagy csak azért mondtok mást, hogy az egótokat tornáztassátok? Mert ez tipikusan annak a jele. Csak azért mert a mainstream-től mást mondasz, nem leszel okos, ügyes és más sem.
Vagy ti tényleg elhiszitek magatokról, hogy milyen nagy objektivitást képviseltek? Most sem veszitek észre, hogy már megint ugyan úgy, egyoldalúan véditek a ti oldalatokat? Olvassátok már vissza amit írtok legalább, legminimálisabb önreflexió…
Cloud says:
Miért nem pakoltak ki pár tucat kamerát az oroszok amivel a gátat figyelik és később bizonyítékként szolgálhat a felvétel? (Ugyebár arról beszélünk hogy ezt korábban is lőtték)
Mik a bizonyítok arra, hogy korábban miben sérült meg a gát, ki okozta ezt? Apró ütések látszódnak a fent említett képen-videón is, okozhatta bármelyik csapat, bármelyik fegyvere, akár pontatlan lövegek formájában is.
Az elmúlt kb. 1 évben miért nem javítottak semmit a gáton az oroszok?
Miért nem osztanak meg radarképet a beérkező ukrán rakétáról?
Hol volt az orosz légvédelem, ha az ukránok voltak?
Ha az ukránok voltak, miért nem tették korábban, amikor itt még nagy mennyiségű orosz csapatok vonultak át?! (Ugyebár itt is említve van, hogy korábban is pedzegette már ezt valaki).
Ennek így semmi értelme ukrán részről, de be kell látni, hogy orosz részről sem! Kivéve ha egy kisebb csapat, aki mindenképp pusztítani akart, megtette ezt, a Kreml vagy Kiev, USA, Kína, Kamcsatka vagy bánomisén kinek a beleegyezése nélkül. Én inkább efelé hajlok. Sokaknak az ukrán csak “hohol” és a lényeg hogy pusztuljanak.
csakafidesz says:
Igazából a fő kérdés nem az, hogy ki és hogyan intézte el a gátat, vagy korábban az Északi Áramlatot, hanem az a kérdés: Hogyan tovább. A gát magától nem fog helyreállni, az elöntött területeken a kár mértéke nem fog csökkenni az egymásra mutogatástól.
Abban kellene már végre megegyezni, hogy milyen feltételekkel kötnek békét a felek a további emberáldozatokat és károkat megelőzni. Ezt a háborút értelmetlen folytatni. Most meg kell állni és tárgyalni. A tárgyalások kizárólagos alapon nem fognak menni. Azt mondani már nem lehet, hogy mindent vissza, mert Ukrajna -úgy néz ki- jelentős területeket veszített, és ez véglegesnek látszik. (Még a Krím is veszteség, ha valaki ide akarja számítani.)
Békét kötni csakis a status quo figyelembe vételével lehet, és a jelek szerint tényleg nincsen más, mint beletörődni, hogy ami elveszett, az tényleg elveszett. Vég nélküli háborút értelmetlen lenne folytatni.
Én úgy látom, hogy ez a gátrobbantás is azt mutatja, ez nem mehet így tovább! Most kell megállni, mert ez az egész helyzet csak további tragédiákat szül.
Bérces Zsolt says:
Hát ez elég részrehajlónak sikeredett!
Se az orosz hanyagság se szándékosság esetét fel sem veti, nem vizsgálja.
Pedig Hercule Poirot nyomdokán a tettes felderítésekor 2 kérdést mindenképpen érdemes átgondolni?
1) kinek volt érdekében?
2) kinek volt rá lehetősége?
Így minimum így 4 scenáriót kellett volna leírni és végiggondolni:
1) ukránok szándékosan robbantottak, akár valahogyan a víztározó zárógátját belülről robbanva, akár a víztározóig aknákat elúsztatva, hogy azok a gát zsilipjeinek ütközve robbanjak, netán az aknákat viziakna-drónok segítségével irányítva is (ne feledjük, hogy Szevasztopolnál az oroszok tavaly találtak és a sajtónak prezentáltak egy ukrán “tengeralattjáró drón”-t). Csakhogy ezen verzióval maguk az oroszok sem álltak elő.
2) az ukrán ágyú és rakéta-belövéseknek a kahovkai 28 gátnyílásából/gátkapujából 11 egymás mellettit kellett volna eltalálni az ukrán tüzérségnek – és a mellette lévők közül egyet sem. Ez olyan pontosságot feltételezne, amely egész egyszerűen hiteltelenné teszi ezt a scenáriót.
De ha netán ez történt volna meg (amit nagyon erősen kétlek!!!!), akkor is ott az orosz felelőtlenség ügye a gát kezelésében/fenntartásában/irányításában. Mert mi a fenének töltötték túl a víztározót 1,5-2 méterrel? Ezzel gyakorlatilag erre az árvízi-gátszakadási katasztrófára készítették elő a gátat.
3) a sorozatos ukrán ágyú és rakéta-belövések miatt a gátszerkezet úgy meggyengült, hogy nem bírva a víz nyomását végül átszakadt.
Csakhogy ekkor csomó repedés és egyéb látható változás jelezte volna előre a katasztrófát — semmi ilyet nem hoztak fel az oroszok.
Összehasonlításként ott van/volt a 2010-s vörösiszap-katasztrófa Ajka/Devecser/Kolompár mellett (kinek melyik helységnév ugrik be?) — ott a bírósági ítélet szerint egy 15 perces folyamat volt a vörösiszap-tározó gátjának átszakadása. A Kahovka-i gát átszakadása előtt a feltehető repedésekről és egyéb változásokról kellene lennie videófelvételeknek – ezek hiánya beszédes.
És itt is jelentkezik a víztározó 1,5-2 méterrel történő túltöltése – háborús helyzetben, katonai cselekményeknek kitett víztározót csak a minimum szükséges mértékben kellett volna feltöltve tartani.
4) a víztározó zárógátját az oroszok robbantották fel
Az oroszoknak volt rá lehetőségük, ez teljesen nyilvánvaló. Az oroszoknak volt rá indokuk — az ukrán ellentámadás megindulása miatt igenis jól jött az, hogy az ukránok Dnyeperen való átkelését immár kizárhatják az elkövetkező hetekre. Az átkelés amúgy is rizikós és ezért kétséges lett volna, de a gátszakadásig és az ezt követő árvízig nem volt kizárt.
A gazdasági jellegű következmények (a különböző öntöző-rendszerek és a krími vízellátás elnehezedése meg a Zaporozsje-i Atomerőmű hűtése) a háború körülményei között nem jelentett sokat — az ukrán ellenőrzés alatt lévő területen lévő öntöző-rendszerek abszolút nem számítottak, az orosz megszállás alatt lévő ukrán területek öntöző-rendszerei, mezőgazdasága cinikusan fogalmazva “így járt”, krími vízellátás megoldható (2014-2022 között is megoldották), Zaporozsje-i Atomerőmű alapvetően leállítva, amaradék-hűtés pedig megoldhatónak látszik.
Az orosz vezetés/Putyin számára a külföldi reputáció már nem számított – a jelenleginél rosszabb már alig lehet.
Az egyetlen, ami az orosz robbantás ellen szól, az az, hogy az árvíz eléréséhez elég lett volna a zsilipgátakat kinyitni, nem kellett volna őket felrobbantani. Lehet, hogy a zsilipek irányítóterme az ukrán oldalon volt és nem fértek hozzá? De ez az egyetlen kétség, amely miatt az orosz robbantás scenariója nem 100%-os/tuti.
Úgyhogy én azt látom, hogy 99%, hogy az oroszok szándékosan robbantottak — és 1%, hogy bármi más történt.
blogen says:
Az első gondolatom az volt, hogy elkezdődött, amit már egy éve követelnek az orosz hátországban a vojenkorok: a Dnyeper átkelőinek megsemmisítése a harcoló ukrán csapatok utánpótlástól való elvágása érdekében. Összesen huszonnégy közúti-vasúti átkelő van, ebből hat a folyó völgyzáró gátjainak koronáján vezet:
https://i.postimg.cc/4yG81FwF/dnyeper.jpg
Ez utóbbi hatot csak a gátakkal együtt lehet megsemmisíteni. Ahhoz pedig számításba kell venni a tározókban visszatartott víz kifolyását. A tározókat a következő sorrendben lehet robbantani a hevenyészett számítsaim alapján:
1. Kahovka
2. Zaporozsja és Kamianszke
3. Kremencsuk
4. Kaniv és Kijev
A lényeg az, hogy az egymásutániság nem kerülhető meg a tározott víz mennyisége miatt, viszont elég gyorsan, hozzávetőleg két hét alatt is le lehet üríteni a Dnyeper völgy nagy részét úgy, hogy onnantól kezdve az egy öttől-húsz kilométer széles átjárhatatlan, kvázi cunami-hordalék jellegű iszapos, uszadékos nyomorúsággal borított tájat képez majd. Ez pedig hosszú hónapokra vágná el a keleten harcoló csapatokat a nyugati utánpótlástól, ami végzetes lenne.
A gátrobbantáshoz legalább ezerötszáz kilós rombolóbombák kellenek, vagy fél tucat a kritikus pontra, az erőművi részre, ahol a kapuk is vannak. Ezt lehet a legkönnyebben rombolni, itt betont kell törni és ezek a völgytalpba épültek, tehát itt tud majd a legtöbb víz is átömleni és alvíz felől a struktúra alapjai fölötti közvetlen rész is támadható (az angol gátrombolók ezt a felvíz felől oldották meg trükkös módon, de a mai célzóberendezések közvetlen csapást is lehetővé tesznek). Rögtön eszembe jutott, hogy két hónappal ezelőtt lehet nem véletlen látogatott Sojgu a bombagyárba:
https://www.youtube.com/watch?v=wMMVZWxgigA
Talán ez az orosz vészterv, hogy végre megjátszák azt, amit eddig nem tettek: elvágják a harcoló ukrán csapatokat az utánpótlástól. A kahovkai tározó lassan leürül, pár napon belül Zaporozsja felkészül, ha az ukrán ellentámadás nem akad meg a napokban végleg.