Kezdőlap » x-demokrata » Mesél az orosz erdő

Mesél az orosz erdő

Évente mintegy 120 ezren – köztük 23 ezer a gyerek – tűnnek el nyom nélkül Oroszországban. Egy részük otthonról megszökött tinédzser, egy másik csoportot magányos és feledékeny idős ember, és vannak, akiket bűnözők vonnak ki a társadalomból. De sokan eltévednek és eltűnnek az orosz erdőkben gombászók közül is. A gombaszedés ugyanis sokaknak a megélhetést jelenti. Nagymamák és nagypapák járják a nyári szezonban az erdőket, és a gomba egy részét eladják a forgalmasabb utak mentén vagy a piacokon, míg a többségét elteszik télire. Egy-egy nyári napon 150 gombászót is elnyelnek a kiterjedt orosz erdők.

Fotó:EUROPRESS/Konstantin Chalabov/Sputnik

A nyugati társadalmakban ilyen esetben a rokonok szinte kivétel nélkül a rendőrséghez fordulnak. Így volt ez sokáig Oroszországban is, a hatóságok azonban egyre kevésbé birkóztak meg a feladattal. Ezért egyre több önkéntesekkel dolgozó egyesület kapcsolódik be ebbe a munkába. Ez egyrészről árulkodik a hatóságok tehetetlenségéről, másrészről mutatja az orosz civil társadalom erejét. Ilyen eltűnteket kereső csoport a „Liza Apert” is, amelyben dolgozik bróker, sajtós, laboratóriumi asszisztens, kozmetikus, és egyszerű munkás is. De időről időre csatlakoznak hozzájuk helikopter pilóták is, akik az üzletemberek által rendelkezésre bocsájtott gépeken a levegőből fésülik át a végtelen sztyeppéket. Olyanok, akik nem csupán adományokkal nyugtatják meg a lelkiismeretüket, hanem időt, fáradságot nem kímélve járják az erdőket. A csapat azután alakult, hogy kutyájával és a nénikéjével együtt elnyelte a sűrű erdő az ötéves Lizát.

A hatóságok és az önkéntesek világának egymás mellett élése nem egyszerű. Előbbiek hatékonyságát gyengíti a törvénykezés, amely csak két heti várakozás engedi meg a rendőrségnek az eltűnt keresését. Ilyenkor már sokszor kevés az esélye annak, hogy meg is találják az eltűntet. Éppen ezért a hozzátartozók a 112 helyett egyre gyakrabban fordulnak az olyan egyesületekhez, civil szervezetekhez, mint a „Liza Apert”. S hogy miért, arról az egyik önkéntes helikopter pilóta mesélt a Le Figarónak. Mint elmondta, eleinte 200 órára volt szükségük 10-15 ember felkutatásához, ma azonban ennyi idő alatt már 150 eltűntet találnak meg. Amikor jön a riasztás – mesélte már egy Moszkva környéki szervezet tagja -, száz önkéntes is elindul, hogy átfésüljön egy erdőt.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.