Friedrich Merz, a vezető ellenzéki párt, a CDU elnöke és frakcióvezetője a BILD napilap tv-csatornájának adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajnából „szociális turisták” járnak Németországba, akik felmarkolják a szociális segélyt – ami ellentétben a többi menekült alacsonyabb összegű segélyével, azonos szinten van a tartósan munkanélküli németországi lakosság számára előirányzott szociális segéllyel -, majd hazautaznak Ukrajnába, és ott élnek abból a pénzből. A kijelentés nagy vihart kavart a német politikai közéletben, így az ellenzéki vezér vissza is vonta szavait.

Posta Ákos István írása a #moszkvater.com számára

Az egyik oldalról tény, hogy vannak, akik visszautaznak Ukrajnába, hogy ottani rokonaiknak vigyenek, amit csak tudnak és felmérjék, hogy történt-e bármi váratlan dolog (akár fosztogatás, illetéktelenek betelepülése) a hátrahagyott ingatlanjaikba. Sokaknak egyes okmányokat kell beszerezniük, amire csak Ukrajnában van lehetőségük.

„Ugyanakkor a német állami erőforrások is végesek”

Sok települési, járási és tartományi önkormányzat előirányzott kerete már elfogyott, így, ha még adott esetben a településen talál is lakhatási megoldást egy ukrán, nem biztos, hogy a településnek, járásnak vagy tartománynak van rá pénze, hogy kifizesse a neki járó támogatást. Sok település ezért már létszám stopot hirdetett. Ez persze  jogilag nem sokat ér, elvégre az EU által megadott jogállással szabadon tartózkodhatnak bárhol az EU-ban. Többek között a Berlin környéki települések, és általában véve a keleti határhoz közeli tartományok (például Szászország, Bajorország) érintettek.

„A Mimikama osztrák tényellenőrző portál is ellenőrizte Merz állításait. Kutatásaik alapján nem lehetséges ezeknek a szociális juttatásoknak az igénybevétele anélkül, hogy tartósan Németországban lennének”

Egyrészt, a legtöbben először menekült szállásokra kerülnek, ahol alapesetben, ha 3 napig, különösen indokolt esetben 1 hétig nincs jelen, másnak adják a helyét, így a szociális juttatáshoz szükséges lakcím bejelentése is megszűnik. Németország sok részén problémát jelent akár albérlethez, akár saját tulajdonú lakáshoz jutni. Még akkor is, ha már albérletben vagy saját lakásban élnek, a németekre is vonatkozó Hartz IV. (a hosszú időn keresztül munkanélküliek szociális juttatásának közkeletű neve) jogosultsági kritériumaihoz tartozik, hogy 21 napot lehetnek távol, előre egyeztetve a Munkaügyi Hivatal helyi kirendeltségével.

Cáfolta Merz kijelentését Andrea Nahles, a Szövetségi Munkaügyi Hivatal elnöke, aki korábban az SPD elnöke, és hosszú éveken át Merkel munkaügyi és szociális minisztere is volt. A Bayern 2 közszolgálati rádiónak adott interjújában kifejtette, az ukrán menekültek közül 67 ezer már munkát is vállalt, 14 ezer úgynevezett „minijob”-ot (maximum havi 450 eurós munkaviszony nagyon minimális nyugdíjjárulék fizetéssel, egészségbiztosítási járulékfizetés kötelezettsége nélkül), 72 ezer jár integrációs kurzusra (értsd nyelvtanfolyamra). A munkaügyi hivatalok tapasztalatai alapján példaértékűen működnek együtt.
„Ricarda Lang, a Zöldek biszexuális elnöknője Merz kijelentésére úgy reagált, hogy nem illik össze a  CDU sokat hangoztatott szolidaritása Ukrajnával, és Merz kijelentése a szociális turizmusról”
A távozó ukrán nagykövet, Andrij Melnyik a német Szövetségi Migrációs Hivatalra hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán menekülteknek joguk van bármikor felkeresniük Ukrajnát. Mint az várható volt, a politikai elit tehát elhatárolódik Merz kijelentésétől, a CDU elnökének eszmefuttatása azonban nagyon jól érzékelteti a menekültek fogadása körüli hangulat változását. S ez az egyre jobban kitapintható ellenérzés a szociális helyzet romlásával csak erősödni fog.