Kezdőlap » Nagykép » Mennyit dolgoznak az oroszok?

Mennyit dolgoznak az oroszok?

A jövő évben technikai okokból a szokásosnál valamivel rövidebb lesz Oroszországban az újévi ünneplés, derült ki a kormány frissen nyilvánosságra hozott határozatából. Az amúgy is hosszú ideig tartó január eleji szabadnapokhoz – elsejétől nyolcadikáig – ugyanis az elmúlt két évvel ellentétben nem jön hozzá a búcsúzó év utolsó két napja. A Haza Védőinek Napját ugyanakkor február 22-től 25-ig, a Nőnapot március 7-től 9-ig ünnepelhetik, a májusban 1-től 5-ig, majd 9-től 11-ig tartanak a munkaszüneti napok, Oroszország Napját pedig június 12-től 14-ig ülhetik meg. Ehhez jön még november 4., a Nemzeti Egység Napja.

A januári ünnepek hosszának hasznosságáról már régóta folyik a vita. Dmitrij Medvegyev kormányfő is felhívta a figyelmet arra, hogy ekkor gyakorlatilag 14 napra leáll az ország, és ez rossz a gazdaságnak.

Az is vita tárgya, hogy összességében sokat vagy keveset pihennek az oroszok. Az amúgy sem kevés ünnepnaphoz ugyanis 28 nap szabadság járul, amely néhány esetben még hosszabb is lehet. A nyomozóhatóság munkatársainak például 30, míg a professzionális mentőcsapatok tagjainak a szolgálati időtől függően akár 40 nap is jár.

A statisztikák szerint azonban az oroszok ennek ellenére meglehetősen sok időt töltenek a munkában. Egy nemzetközi felmérés alapján 2017-ben például 1980 órát dolgoztak, amellyel Oroszország Mexikó, Costa-Rica, Dél-Korea és Görögország társaságában a ragsor első öt helyezettje között voltak.

A hatékonysági mutatókban ugyanakkor az oroszok már elmaradnak a világ élvonalától. A Market Watch kiadvány szintén 2017-es listáján – az előző évhez képest két helyet visszaesve – Chile és Lengyelország után a 34. helyet foglalták el. A legtöbb időt munkában töltő ötös tagjai közül ebben a rangsorban csak Costa-Rica és Mexikó van Oroszországnál hátrább. A moszkvai gazdasági főiskola (VSE) adatai alapján a munka termelékenysége a 2000 és 2007 közötti átlagosa 5,9 százalékos növekedéshez képest 2010 és 2017 között 1,4 százalékra lassult. Ezért aztán nem meglepő, hogy a termelékenység javítása manapság az egyik prioritás, s ott szerepel a nemzeti projektek között

Fotó:EUROPRESS/Pavel Lvov/Sputnik

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.