„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Az Északi Áramlat gázvezeték térképe felfestve egy konténerre a németországi Lubmin kikötőjének ipari parkjában 2023. január 14-én
Fotó:EUROPRESS/John MACDOUGALL/AFP
Egyre komolyabb az amerikai szándék az Északi Áramlat projekt felmelegítésére. A tárgyalások tényét legutóbb megerősített az orosz külügyminiszter is. Szergej Lavrov Pervij Kanalnak adott interjúban nemcsak arról beszélt, hogy Washington és Moszkva tárgyalásokat folytat a két és fél éve felrobbantott Északi Áramlat gázvezeték újraindításáról. Megjegyezte azt is, hogy az amerikaiak nyomást helyezhetnének az orosz gázt politikai szinten visszautasító Európára, ugyanakkor ezt európai részről nem nagyon lát esélyt a visszatéréshez az orosz gázhoz. Lavrov mindehhez hozzátette, Oroszországnak érdeke a normális energiaellátás helyreállítása Európának, azonban azok az európai politikusok, akik ellenzik a vezetékek újjáépítését, vagy betegek, vagy öngyilkos hajlamúak.
„Lavrov szerint a gázellátás normalizálása Európában nem csupán orosz vagy amerikai érdek, és bár jelenleg jelentős nézeteltérések vannak, a vezeték kérdése nagyon is napirenden van”
Az orosz nyilvánosságban egyébként egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy az amerikai-orosz egyesség részeként az Északi Áramlat gázvezetéket átvennék az amerikaiak és az oroszokkal közösen üzemeltetnék, majd együtt rávennék az európaiakat arra, hogy azon keresztül vásárolják az orosz gázt. Az orosz politikai talk-showkban a téma kapcsán rendszeresen visszatérő elem, hogy az amerikaiaknak megvan az erejük arra, hogy rávegyék az európaiakat a vásárlásra. Arról pedig egyre többen beszélnek és egyre nyíltabban, hogy az orosz gáz- és olajkereskedelem Európa felé az amerikai-orosz tárgyalások egyik legfontosabb pontja.
„Érdemes ennek kapcsán emlékeztetni arra, hogy Trump ukrajnai különmegbízottja, Steve Witkoff egy március 21-én adott interjúban azt mondta, nemcsak a háború végét, hanem egy új geopolitikai megállapodást keres Oroszországgal”
Ebbe beletartozna az együttműködés az Északi-sark olaj- és gázkitermelésében, LNG-exportban, mesterséges intelligenciában és Irán kérdésében is. Kijelentette: „ki ne akarna egy ilyen világot látni?”, miközben gúnyosan nyilatkozott azokról az európai országokról, amelyek fegyvereket küldenek Ukrajnának, és próbálnak „Churchillként” viselkedni. Azt is mondta, hogy szerinte a félelem az európai orosz terjeszkedéstől teljességgel nevetséges.
„A jelenlegi európai geopolitikai célok ugyanakkor szembe mennek az üzleti megfontolásokkal, és főképp az úgynevezett hajlandók koalíciója ebben a kérdésben is elveti az amerikai elnök elképzeléseit. Mivel azonban az Európai Uniót ebből az alkuból nem lehet kihagyni, az Északi Áramlat újraindításának egyébként kézenfekvő ötletét nem lesz egyszerű kivitelezni”
A találgatásokat a Bild március elején megjelent írása erősítette fel. A német lap szerint Trump és Putyin elnök megbízottai között tárgyalások zajlanak Svájcban az Északi Áramlat-2 gázvezeték újbóli üzembe helyezésével kapcsolatban. A Bild azt feltételezi, hogy egy amerikai befektetői csoport által létrehozott konzorcium megveszi az oroszoktól a gázt az orosz határon, és azt a helyreállított Északi Áramlat-2 vezetéken és Németországon keresztül az európai piacra szállítja. A vezetéket tehát az amerikaiak üzemeltetnék, a költségeket pedig a tranzitért fizetett díjakból fedeznék. Az ötlet felmelegítése egyébként senkit sem érhetett meglepetésként, hiszen amerikai üzletemberek már korábban is jelezték, hogy érdekli őket ez a projekt. Úgy tűnik, mindez beleillik Trump elképzeléseibe is, így a tárgyalások a vezeték újraindításáról komolyra fordulhatnak.
„A Bild szerint Svájcban már hetek óta folynak a tárgyalások, amelyek eredménye az ukrajnai háború befejezésének egyik <kirakós darabja> lehet. A korábban elképzelhetetlen felvetés jól mutatja Trump Moszkvához közeledésének mértékét is”
Az Északi Áramlat gávzvezeték térképe
Forrás:Wikipédia/Készítette: Samuel Bailey (sam.bailus@gmail.com)
Emellett egy ilyen lépésnek az üzleti megfontolások mellett egyéb geopolitikai céljai is lehetnek. Így például Washington ezzel szabályozhatná az európai gázárat, valamint azt is, hogy kitől mennyit vegyen Európa. A Fehér Ház feltehetően azt is belátta, hogy nem tudják teljesen kiváltani az orosz gázt a sokkal drágább amerikaival, ám ha az orosz csap is a kezükben van – emellett még a Vörös-tengeri forgalom ellenőrzése -, akkor már csak Norvégiát és a Fekete-tengeri útvonalakat kell rövid pórázra fogni, és övék a kormányrúd Európa energiaellátásában.
„A 2011-ben beüzemelt Északi Áramlat 1-et 2022-ben bezárták, az Északi Áramlat 2 pedig soha nem kezdte meg működését”
A vezeték mindkét ágát robbanások rongálták meg. Az elképzelés eredetileg a Vlagyimir Putyinhoz közel álló Matthias Warnig, a Nord Stream AG korábbi vezérigazgatójának a nevéhez fűződik. A kezdeményezést amerikai üzletemberek is felkarolták, és a megegyezés célja állítólag nemcsak a gazdasági haszon, hanem az ukrajnai háború lezárása is. Tény, ha a megállapodás létrejön, akkor az Egyesült Államok példátlan ellenőrzést szerezhet az Európába irányuló gázszállítások felett. Ehhez azonban szükség lenne az Oroszország elleni szankciók feloldására, a Kreml beleegyezésére a szállítások folytatásához, valamint Németország engedélyére a vezeték használatához.
„Az Európai Unió azonban máris aggodalmának adott hangot, és a szankciók valamint az Egyesült Államok és szövetségesei közötti politikai nézeteltérések is kétségessé teszik az Északi Áramlat 2 újraindításának kilátásait”
Jól jelzi a fenntartásokat az illetékes lengyel miniszter minapi, Lavrov megerősítésére tett kirohanása az ötlet ellen. Paulina Hennig-Kloska kijelentette, Lengyelország kategórikusan ellenzi a vezeték üzembe helyezését. A klíma- és környezetvédelmi miniszter Brüsszelben nyilatkozva az amerikai-orosz tárgyalásokra reagálva kijelentette, ez az orosz háborús gépezet finanszírozását erősítené.
„Tudatosítanunk kell, hogy minden az orosz költségvetésbe érkező rubelt Putyin Európa ellen fog felhasználni”
– fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy az ötlet felmerülését eddig amerikai források nem erősítették meg.
A kérdés megosztja a német elitet. Egyrészről nagy a félelem egy tisztességtelen üzlet miatt, míg egyesek titokban örülnek a Kremllel való jobb kapcsolatok és az orosz gáz kilátásának. „A német gazdasági szférában és még a demokratikus pártokon belül is vannak olyanok, akik jó érzéssel emlékeznek azokra az évekre, amikor Angela Merkel kancellár volt” – mondta Jan Behrends, az Oderafrankfurti Egyetem történészprofesszora, Kelet-Európa szakértője. Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök, aki a leendő kancellár, Friedrich Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja, közismert szószólója a Nordstream újraindításának. Kretschmer azt mondja, hogy
„nem lát okot arra, hogy a vezetéket ne hozzák rendbe”
De támogatólag nyilatkozott Thomas Bareiss, a CDU európai parlamenti képviselője is, aki szerint egy esetleges amerikai-orosz megállapodás után „természetesen” ismét orosz gáz áramolhat Németországba. Az ukrajnai béke esetén újra beszélhetünk az orosz gáz vásárlásáról Jen Heinisch (CDU), Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnök-helyettese szerint is. A balti-tengeri vezeték újbóli megnyitásának vannak hangos ellenzői is, például a liberális párt (FDP) védelmi kérdésekkel foglalkozó politikusa, Maria-Agnes Strack-Zmimermann. „Megbízható forrásból tudom, hogy a CDU már Oroszország és a gáz újbóli beszerzése felé tekint. Ez aláásna valamit, ami nagyon fontos a szövetségi köztársaság számára – hogy független legyen Oroszországtól” – figyelmeztetett a Die Welt televíziónak adott interjújában. Szakértők szerint egyébként olyan ágazatok, mint a gázipar, a vegyipar, a bányászat és a földmunkagépgyártók profitálhatnának a Németországba irányuló orosz gázszállítások újraindulásából.
„Közben arról az álszent magatartásról sem feledkezhetünk el, hogy miközben Brüsszel évek óta Európai orosz energiafüggésének csökkenéséről beszél, az EU tavalyi földgázvásárlási adatai ennek ellenkezőjét mutatják”
Az Ember nevű európai energetikai think tank adatai szerint a tavalyi évben az EU államai 18 százalékkal növelték az Oroszországból származó földgázvásárlásaikat, miközben egyébként a Magyarország által vásárolt gáz mennyisége csökkent. A gyarapodás egy része olyan országoktól származik, amelyek most is azon törik a fejüket, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába, és már-már háborús retorikát használnak Oroszországgal szemben.
A jelentés egyébként kitér annak kockázataira is, hogy az Egyesült Államok váljon az EU elsőszámú földgáz beszállítójává. Ezek a kockázatok persze korábban is ismertek voltak, ahogy az amerikai LNG jelentős környezeti lábnyoma is, azonban eddig nem válhatott a mainstream diskurzus részévé, csak most, amikor az EU és Amerika viszonya megváltozott.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
Ezzel kapcsolatban morális kifogásaim is vannak: “A vezetéket tehát az amerikaiak üzemeltetnék, a költségeket pedig a tranzitért fizetett díjakból fedeznék.” Az egy kérdés, hogy ha az amerikaiak felrobbantották az Északi Áramlatot (Sajnos ez nem bizonyított kellőképpen..) akkor azt hozzák is helyre. De azt, hogy üzemeltetés jelszóval ezentúl nekik fialjon a vezeték, szóval átlépi az ingerküszöbömet. Kicsit soknak tartom, hogy Amerika mindenből hasznot akar húzni, és az eszközökben sem nagyon válogatnak.
Lefordítanám most ezt magyar relációra. A budai Várpalotát sok milliárd forintért most hozza rendben a magyar kormány, megpróbálják a szocialista időszak rombolásait is eltüntetni. Nos, ha Amerika előállna azzal, hogy az egykor lebombázott palota-együttest ők helyreállítanák, de a belépőket ezentúl ők szednék a turistáktól.. Akkor nagyon felmenne a vérnyomásom.