A nyugati média legnagyobb szövetségese továbbra is az emberek feledékenysége. Ilyen hírbőség és nyilatkozási kényszer mellett a hamis moralitásra épített vélemények és elbeszélések kavalkádjában azonban a figyelmes olvasót nem lehet megtéveszteni, és gyorsan felfedezi a fősodorban néhány hónap eltéréssel megjelenő súlyos ellentmondásokat.

Vukics Ferenc írása a #moszkvater.com-on

Miközben hivatalból mindenki azon szörnyülködik, hogy az Oroszország megsérti a nukleáris fegyverek elterjedésére vonatkozó nemzetközi szabályozásokat, az emberek jelentős része nincs tisztában a „nukleáris megosztás” évtizedek óta használt fogalmával, és nem hajlandó tudomásul venni, hogy egy néhány hónappal korábban megtett lengyel kijelentésnek szintén lehet ilyen következménye. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint a Nyugat reakciója nem fogja befolyásolja a taktikai atomfegyverek fehéroroszországi telepítésének tervét.

Jelenleg ott tartunk, hogy a konfliktusban résztvevő egyik fél sem engedheti meg magának, hogy egy ellenséges cselekedetre ne lépjen valamit. A legújabb hírek szerint Finnország NATO csatlakozása után orosz nukleáris fegyverek jelentek meg a finn határtól negyven kilométerre lévő Viborg városában, ami természetesen újabb lépés a kiszélesedési spirálban.

„A varsói külügyminisztérium szóvivője a Belaruszba telepítendő fegyverek kapcsán kijelentette, hogy elítélik az európai és a világbékét fenyegető veszély fokozódását.  Arról a tényről azonban nagyvonalúan megfeledkezett a varsói vezetés, hogy öt hónappal korábban ők maguk jelentették ki, hogy amerikai atomfegyvereket szeretnének látni lengyel földön”

Lengyelország tavaly október kérte, hogy az amerikai atomfegyverek állomásozzanak a területén. Akkor a lengyel elnök, Andrzej Duda kérését széles körben szimbolikusnak tekintették a nyugati médiában, mivel az amerikai nukleáris robbanófejek Oroszországhoz közelebb költöztetése a szakértők szerint sebezhetőbbé és katonailag kevésbé hasznossá tenné azokat. Meglepő módon a Fehér Ház azonnal közölte, hogy nem kapott ilyen felkérést a lengyel elnöktől.  „Nincs tudomásunk arról, hogy ez a kérdés felmerült volna, és a lengyel kormánynak átadnánk ilyen eszközöket” – mondta októberben egy amerikai tisztviselő.

A lengyelek azonban nem maguktól keveredtek ilyen nyílt ellentmondásba. A NATO ugyanis 2021 novemberében felszólította az új német kormányt, hogy támogassa a nukleáris elrettentést. Jens Stoltenberg főtitkár akkor amiatt aggódott, hogy a leendő koalíciós partnerek, a szociáldemokraták, a zöldek és a szabad demokraták olyan külpolitikai tervezetben állapodhatnak meg, amely ellentmond a NATO nukleáris elrettentő erejének. Stoltenberg akkor azt mondta, Németországnak különleges felelőssége van abban, hogy a NATO erős maradjon. „Számítok arra, hogy Németország továbbra is elkötelezett marad a NATO nukleáris megosztása mellett. Ez a végső biztonsági garanciánk” – tette hozzá.

„A sajtó korábban arról spekulált, hogy az új német kormány lépéseket tehet a NATO-megállapodások keretében az országban állomásozó amerikai atombombák kivonása érdekében. Stoltenberg akkor kijelentette, hogy az Európában állomásozó atomfegyverek hatékony nukleáris ernyőt biztosítanak a szövetségeseknek”

„Fontos jelét adják a szövetségesek egységének bármely nukleáris fegyverzettel rendelkező ellenféllel szemben. Ezért a NATO nukleáris megosztási megállapodásai különösen fontosak Európa számára” – mondta. Stoltenberg kijelentette, ha Németország új kormánya kilép a NATO nukleáris megosztási megállapodásából, akkor a szövetség más alternatívákat keres, és ezeket a fegyvereket egy másik kelet-európai országban telepíti. „Németországként természetesen Önök dönthetnek arról, hogy lesznek-e atomfegyverek az országukban. De az alternatíva az, hogy könnyen előfordulhat, hogy más európai országokban, Németországtól keletre is lesz atomfegyverünk” – mondta.

A Zöldek akkor még amellett érveltek, hogy az országnak atomfegyverektől mentesnek kell lennie, és azt akarták, hogy Németország csatlakozzon az ENSZ atomfegyver-tilalmi egyezményéhez. A szociáldemokraták vezető tagjai nyilvánosan is ellenezték az amerikai atomfegyverek német területre történő telepítését. A szabad demokraták eközben támogatták a nukleáris leszerelési kezdeményezéseket, de ragaszkodtak ahhoz is, hogy az amerikai atomfegyverek Németországból való kivonásáról szóló bármilyen döntést a NATO-szövetségesekkel kell egyeztetni.

„Öt hónappal ezelőtt a lengyel elnök Stoltenberg kijelentésére alapozva állíthatta, hogy potenciális lehetőség van arra, hogy Lengyelország részt vegyen a nukleáris megosztásban. Ennek keretében a fogadó ország pilótáit kiképzik arra, hogy a területükön tárolt amerikai atombombákat szállító repülőgépeket tudjanak kezelni”

„Beszéltünk amerikai vezetőkkel arról, hogy az Egyesült Államok fontolgatja-e ezt a lehetőséget. A kérdés nyitott” – mondta akkor Duda a Gazeta Polskának. Az amerikai atomfegyverek Lengyelországba történő áthelyezése a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) és az 1997-ben, a hidegháború befejezése után elfogadott NATO-orosz alapító okmány megsértését jelentené, amelyben a NATO kijelentette, hogy nem tervezi atomfegyverek telepítését az új tagok területére.

„Lengyel szakértők szerint, mivel Ukrajna megtámadásával Oroszország időközben megszegte az okmányban vállalt kötelezettségeit, Lengyelországba is telepíthetőek lennének ezek az eszközök”

Duda nukleáris fegyverek állomásoztatására vonatkozó megjegyzéseit a szomszédos Belarusz alkotmányának módosítása követte, amely lehetővé tette, hogy orosz nukleáris fegyvereket állomásoztassanak a Lengyelországgal szomszédos ország területén.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Twitteren nemrégiben újra megerősítette, hogy a kijevi tervek arról szólnak, hogy Ukrajnának a NATO 33. tagjává kell válnia, mert az ukrán hadsereg tudja a legjobban, hogyan kell használni a NATO-fegyvereket. „Ukrajnának a NATO 33., Svédországnak pedig a 32. tagállamává kell válnia. Az ukránok mindenkinél jobban tudják, hogyan kell a NATO-szabványoknak megfelelő fegyvereket használni az orosz hadsereg megsemmisítésére. Az ilyen tapasztalatok rendkívül fontosak a szövetség számára” – fogalmazott Reznyikov. Korábbi írásunkban jeleztük, hogy az Ukrajnában zajló polonizációs folyamat a végén akár a két ország egyesüléséhez is vezethet, és így gyorsítaná fel keleti szomszédunk euroatlanti integrációját.

Ezt a feltételezésünket erősíti az a tény is, hogy Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Radio Szvobodának adott interjújában kijelentette, nem zárja ki egy új biztonsági unió létrehozásának lehetőségét, amelynek tagjai lehetnek Nagy-Britannia, Lengyelország és Ukrajna.

„Így a varsói és a kijevi vezetésnek jó eséllyel az a célja, hogy közösen vegyenek részt egy új nukleáris megosztási megállapodásban”

„A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak van egy ‘Sinergy’ nevű projektje. Hangsúlyozzuk, hogy nyitott. Úgy gondoljuk, hogy ezt az elkövetkezendő 3, 5, 7 évben meg kell valósítani, hogy hazánk biztonságban legyen. Ami Nagy-Britannia, Lengyelország és Ukrajna szövetségét érinti, az teljesen természetes. Elmondhatom, hogy az Egyesült Államok mellett az egyik vezető partnerünk az Egyesült Királyság, amely ugyanúgy segít bennünket, mint Lengyelország, a balti, és más országok az első számú ellenséggel szembeni harcban, a terrorista elleni harcban, az agresszor, az Oroszország ellen” – mondta Danyilov.

Putyin a minap tett nyilatkozatában azt mondta, hogy Oroszország a belarusz fél kérésére taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba. Ugyanúgy, ahogyan ezt az Egyesült Államok több szövetséges ország estében már rég megtette. Közölte, hogy Moszkva már adott át Minszknek Iszkander-rakéta komplexumot, amely atomfegyver hordozására is alkalmas lehet, július 1-jén pedig a köztársaság területén befejeződik a taktikai atomfegyverek tárolójának építése. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a Belarusszal kötött megállapodás nem sérti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi kötelezettségvállalásokat.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapnak adott interjújában kijelentette, hogy Washington hiába hisz egy „válasz nélküli megelőző csapás” lehetőségében, mert

„Moszkva olyan korszerű, egyedülálló fegyverekkel rendelkezik, amelyek képesek megsemmisíteni bármely ellenfelet”

Azt, hogy egyesek milyen eredményre is számítanak a konfliktus végén, jól példázza Matas Madeikis litván parlamenti képviselő Twitter-bejegyzése. Medeikis a bejegyzéshez kapcsolt képen egy Szmolenszk (is) Litvánia feliratú bögrét tart a kezében. „Csak iszom egy csésze kávét, amíg megvárom, hogy a nyugati vezetők eldöntsék, milyen keleti határokat is akarnak átrajzolni” – hangzik a bejegyzés.

(Az írás eredetileg a szilajcsiko.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)