„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Ahogy azt az energetikai infrastruktúra elleni tömeges csapások viszonylagos elmaradásából látjuk, Moszkva nagy valószínűséggel folyamatosan halmozza fel frissen gyártott eszközeit egy tartós légi hadjárat kivitelezésére”
Fotó:EUROPRESS/Roman PILIPEY/AFP
Ha egy évvel visszatekintünk az időben nagyjából pont november közepén, a herszoni kivonulást követően indult meg a Szergej Szurovikin tábornok nevével fémjelzett orosz stratégiai léghadjárat Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen. Moszkva több száz cirkáló rakétát és ennél is több iráni öngyilkos drónt indított az ukrajnai célpontokra. Egy évvel később bár még hasonló művelet nem indult meg, ám az elemzők többsége – és az ukrán politika – biztosra veszi a tavalyi események megismétlődését.
„Viszont felmerülhet az olvasóban, hogy a tavaszi-nyári hónapokban idején miért maradtak el az ukrán energetikai hálózat elleni újabb támadások? Hisz az utolsó átfogó orosz támadás március 9-én érte az ukrán elektromos hálózatot”
Nos egyrészt utóbbi az évközi és időjárási sajátosságokkal, valamint ehhez kötődően a fogyasztási görbével magyarázható. Hagyományosan az északi félteke kontinentális éghajlatú országaiban az éves áramfogyasztás az őszi-téli fűtési szezon idején éri el csúcsát, amely egyben védtelenebbé is teszi azt a támadásokkal szemben. Ugyanazok a csapások egy magasabb terhelés alatt álló hálózatban jóval nagyobb károkat tudnak okozni, mint mikor csak a kapacitások töredéke van kihasználva.
A dnyepropetrovszki vízerőmű egyik égő turbinacsarnoka
Másrészt az elmúlt időszak orosz precíziós rakéta és dróntámadásai inkább az ukrán katonai infrastruktúra, így a Fekete-tengeri kikötők, valamint a még üzemelő légibázisok – Mirgorod, Kanatovo, Sztarokonsztantyinov, Krivoj Rog és a nyikolajevi Kulbakino – ellen irányultak.
„Utóbbiak célja ismét csak egyértelmű, avagy az utánpótlási vonalak zavarása és a még megmaradt ukrán légierő állományának felszámolása”
Az igazi kérdés csupán az, hogy miért kellett ezekre több, mint egy évet várni. Egyúttal a nyugati F-16-ok közelgő érkezésével – a kiképzések már folynak Romániában – Moszkvának érdeke a vadászgépeket kiszolgáló földi infrastruktúra lehetőség szerinti minél nagyobb mértékű felszámolása. Mondanunk sem kell, hiába rendelkezik Kijev nyugati vadászgépekkel, azok alig érnek valamit, ha nem tudnak honnan üzemelni.
„Milyen állapotban van jelenleg Ukrajna energetikai hálózata?”
Noha az utolsó, márciusi támadássorozatot követően az ukrán fél folyamatosan próbálta az elszenvedett károkat helyreállítani, utóbbi csak korlátozott mértékben sikerült. Volodimir Kudrickij, a Nemzeti Energiaügyi Bizottság elnöke szerint az összes ukrajnai vízi és hőerőmű sérüléseket szenvedett az orosz támadások során.
A kijevi hőerőmű egyik turbinaszigete orosz találatot követően
Forrás:DTEK
Ám a hivatalos ukrán közléseket érdemes kellő távolságtartással fogadjuk, mivel nem egy alkalommal bizonyultak szándékosan túlzónak a kijevi közlemények. Ezek háborús időszakban mellesleg teljesen érthetőek, mivel az elszenvedett károk felnagyításával az adott egység vagy objektum megmenekülhet a további csapásoktól. Utóbbi szempontból is fontos a támadások utólagos részletes értékelése.
„Egyúttal az elszenvedett sérülések mértékében is vannak lényegi különbségek”
Nem mindegy, hogy az adott erőmű turbinaszigetét érte találat – amely az ember esetében egy szívhalállal egyenértékű –, vagy csupán a kiegészítő berendezéseket. A kisebb sérülések súlyosságuktól függően javíthatónak bizonyultak. Turbinaszigetet vagy gépházat ért találatokról a harkovi, burstinszki, krivoj rogi, dnyepropetrovszki, kijevi és ladizsini erőművek esetében beszélhetünk biztosan, amelyek így csak korlátozott kapacitással képesek üzemelni
Másrészt a távvezetékek esetében a rendelkezésre álló pótalkatrészek – transzformátorok, autotranszformátorok, száma korlátozott, míg az újabb tartalék beszerzése az eltérő szabványok és feszültségszint miatt nem lehetséges nyugati forrásokból.
Orosz gyártású 330 kV-os transzformátor. Mint látszik nem éppen egy könnyen, a raktárból előkapható darab
Forrás:SzVEL
„Ám a korlátozott kapacitásoknál maradva az ukrán energetikai hálózat egyik fő mentsvárát pont az egykori szovjet túltervezés adja”
Avagy miután az összes ukrajnai hő, víz vagy atomerőmű még a szovjet időszakban épült – még ha a befejezés át is lógott 1991 utánra – így az eredeti tervek szerint az egy 50 milliós, erősen iparosodott országot kellett volna ellásson. Ám már a háborút megelőző időkben rohamosan hanyatlásnak indult Ukrajna ipara, míg optimista becslések szerint is minimum 20 százalékkal csökkent a lakosság 2021-ig.
Ez a háború kitörése után még nagyobb lendületet vett. Az ipari termelés lényegében mára leállt, míg különböző becslések szerint a lakosságszám valahol 28 és 34 millió fő között változhatott 2023 januárjában.
„Az ukrán energetikai hálózat ezen leépülések következtében már a háború elején is csupán részterhelésen üzemelt, hatalmas tartalék kapacitásokat nyitva hagyva”
Elég csak a jelenleg orosz ellenőrzésű zaporozsjei atomerőművet nézzük, amelynek hatból csupán egy 1000 MW teljesítményű blokkja üzemelt a háború kitörésekor. De ugyanez igaz a krivoj rog-i hőerőműre, amelynek 10 blokkjából mindössze kettő működött, valamint a távvezeték-hálózatra is. Így egy esetleges találat, valamint az adott objektum kiesése esetén az ukrán mérnökök számára lehetőség nyílt a mindaddig nem használt tartalék kapacitásokat bekapcsolni a hálózatba, csökkentve az orosz támadások eredményességét.
Ukrajna áramhálózatának térképe. Mint látszik az erőművi termelés többsége az ország keleti és déli területein helyezkedik el
Forrás:Wikipédia
„Ezért fontos orosz oldalról magának az energetikai hálózatnak a szisztematikus, rendszerszintű támadása, hogy ezáltal Kijev ne tudja kihasználni a rendszerben rejlő tartalékokat”
Jelenleg az ukrán energiatermelés döntő részét a kijevi ellenőrzés alatt álló 3 atomerőmű 9 darab reaktorblokkja teszi ki két esetben 440, míg hét esetben 1000 MW teljesítménnyel. Miután viszont az atomerőművek teljesítménye a biztonságos üzemeltetési határokon belül csak korlátozottan szabályozható, így bizonyos esetekben épp túltermelés is előfordulhat.
Az ukrajnai energetika jelenlegi és jövőbeli állapotával, illetve az orosz stratégiai légi hadjárattal a Pergőtűz nevet viselő új, saját gyártású műsorunkban is foglalkoztunk
Ilyenkor éppen a lehetőség szerint minél több fogyasztó bekapcsolása szükséges a hálózatba az export mellett, mivel különben ismét csak összeomlás fenyegeti a hálózatot. Ezekre volt példa többek közt februárban az utcai világítás napközbeni felkapcsolása, amely éppen, hogy a hálózat sérülékenységének, mintsem stabilitásának bizonyítéka.
„Az ipar hanyatlásával a fő fogyasztókká az állami intézmények, valamint maga a lakosság lépett”
A távvezetékek esetében a főbb csapások a 110 és 330 kV-os hálózatot érintették, de több, 750 kV-os vezeték és alállomás is sérüléseket szenvedett. Utóbbiak fontosságát az adja, hogy közvetlenül az alaperőművekként szolgáló atomerőművekhez kapcsolódnak, így a hálózat nélkülük működésképtelen lenne. A Rybar által vizsgált 6 darab 750 kV-os alállomás közül csupán kettő tudja a transzformáló feladatát – azaz a feszültség lekonvertálását – betölteni, míg a megmaradó négy az elszenvedett károk következtében csak szállításra alkalmas.
Piros kereszttel jelölve a működésképtelenné tett 750 kV-os transzformátor-állomások
Forrás:Rybar
Az ukrán fővárost ellátó Kijevszkaja alállomás esetében olyan súlyos károk keletkeztek, hogy az ukrán energetikai mérnököknek az egykori csernobili atomerőműhöz tartozó alállomást kellett reaktiválniuk. Fontos ismét csak megjegyezni, hogy a három üzemelő ukrán atomerőmű – Juzsnoukrainszk, Hmelnyickij, Rovno – közvetlen környezetében található 750 kV-os alállomások egyike sem szenvedett találatot.
„Várható-e újabb átfogó orosz stratégiai légi hadjárat?”
Noha a tavalyihoz hasonló átfogó támadássorozat még nem indult meg, ám kisebb akcióknak már tanúi lehettünk többek közt Odessza és Kijev térségében. Utóbbi esetben a november 18-i támadást követően több, mint 400 település maradt ideiglenesen áramellátás nélkül.
Ahogy a tavalyi, úgy az idei évben is fontos kérdést jelent az, hogy vajon milyen időjárási feltételek mellett kerül sor az orosz műveletekre. Ugyanis amennyiben a 2022-23-hoz hasonló, viszonylag enyhébb télnek nézünk elébe, úgy az orosz csapások eredményessége is alacsonyabb lesz, mint egy folyamatos -5-10-15 fokos fagyokkal kísért időszak esetében.
„Hogyan készül Oroszország a téli hónapokra és mik Moszkva céljai a stratégiai légi hadjárattal?”
Alapvetően az orosz célok továbbra sem az ukrajnai energetikai hálózat összeomlasztását irányozzák elő, hanem a hadsereg működését kiszolgáló háttér infrastruktúra – értve itt az utánpótlást a frontokra eljuttató vasúttól kezdve a javítóüzemekig – működésének folyamatos akadályozását. A logisztikai lánc egyes elemeinek áram hiányában bekövetkező időszakos kiesése végső soron a harctéri csapatok ellátásában fog lecsapódni.
Az ukrán vasútvonalak térképe, kékkel a villamosított, zölddel a dízelvontatású vonalakat jelölve
Forrás:Railways through Europe
Elég csak a teherforgalmat bonyolító villamosított vasútvonalakra gondoljunk, amelyek esetében a dízelmozdonyok villanyüzemű társaikat csak korlátozott mértékben képesek pótolni. Egyúttal a hálózatban bekövetkező nehezebben kezelhető, ám folyamatosan növekvő zavarok egyre nagyobb erőforrások lekötését kívánják meg az ukrán féltől.
„Egyúttal ahogy azt korábban említettük Moszkva érthető okoknál fogva továbbra sem fogja támadni az ukrán energiahálózat alapját adó atomerőműveket”
Így a rendszer egészének teljes összeomlása az alaperőművek érintetlenségének következtében egyes szélsőséges szcenáriók kivételével nem valószínű. Persze ettől még a problémák nem tűnnek el és az esetleges szigetekre bomlás nem kizárható. Utóbbi esetben az atomerőművek oldaláról az energiatermelés megmaradna, ám a szállító infrastruktúra sérülései miatt az áram nem tud eljutni a fogyasztókhoz.
A Kijevszkaja alállomás sérülései
Forrás:Rybar
Az erőművek az országos hálózatról leválva csak a környező területek energiaellátását tudnák megoldani, természetesen csak csökkentett üzemmódban. Arról nem is beszélve, hogy a szállítás végén az áramot a fogyasztók által használható feszültségre is le kell transzformálni, amely a 330 és 110 kV-os transzformátor-állomások hiányában nem lehetséges. Példának okáért hiába marad meg a 750 kV-os összeköttetés a juzsnoukrainszki vagy rovnoi az atomerőművek és Kijev közt, az a megfelelő transzformátorok hiányában az nem tud eljutni a fogyasztókhoz.
„Ahogy azt az energetikai infrastruktúra elleni tömeges csapások viszonylagos elmaradásából látjuk, Moszkva nagy valószínűséggel folyamatosan halmozza fel frissen gyártott eszközeit egy tartós légi hadjárat kivitelezésére”
Avagy a tavalyi évhez képest idén a támadássorozatok közti intervallum kisebb lehet, még kevesebb időt hagyva az ukrán mérnököknek a bekövetkezett károk kijavítására vagy alternatív ellátási útvonalak aktiválására. Továbbá nagyobb tartalékkészletekkel hosszabb távon intenzívebb légi hadjáratot képes Moszkva fenntartani.
Szokatlan oldalszámú Shahed-136/Gerany-2 drón roncsai a Szumiban található SzBU központot ért 2023. július 3-i támadást követően. Míg az iráni gyártású öngyilkos drónok oldalszáma kivétel nélkül M-el kezdődött, az orosz ы – jeri – betű megjelenése akár az oroszországi összeszerelés kezdetét is jelölheti
Forrás:Telegram
A felkészülés egyik elemét az iráni Shahed – oroszul Gerany – típusú öngyilkos drónok oroszországi gyártásának beindítása jelenti. Utóbbi a tatárföldi Jelabuga városában zajlik és az első orosz gyártású Shahedok már meg is jelentek az ukrajnai harctéren. Sajátos ismertetőjelük a cirill betűs azonosítók jelenléte, illetve a farokrész részben eltérő kialakítása. Összességében az öngyilkos drónok és cirkáló/ballisztikus rakéták gyártási volumene a tavalyi évhez képest többszörösére emelkedett, ám a pontos számokat azok érzékeny mivolta miatt mindeddig nem ismerjük.
„Hogyan készül Ukrajna?”
Ukrajna részben kényszerhelyzetben van az orosz stratégiai légi hadjárat folyamatosan lebegő veszélye miatt, mivel a kieső berendezések jelentős hányadát azok szovjet szabványa miatt nem tudja nyugati forrásokból pótolni. Ami a lakosság és kormányzati oldalról is megjelenik, az az egyéni, kisebb-nagyobb generátorok és akkumulátorok tömeges beszerzése, amely már a 2022-2023-as tél idején tömegesen elindult.
Ez főképp az adott objektumok és lakások ideiglenes áramellátását biztosítja, de például a mobilhálózati lefedettség is biztosított maradhat az adótornyokhoz telepített akkumulátorok révén.
„Ukrajna esetében nem szabad elmenni a stratégiai légi hadjárat légvédelmet érintő aspektusa mellett sem”
Utóbbit egyesek még az energetikai infrastruktúránál is fontosabbnak tekintenek. Avagy a stratégiai jelentőségű objektumok védelme érdekében Ukrajnának folyamatosan nagy mennyiségű légvédelmi rakétát kell felhasználnia, egyáltalán azért, hogy a beérkező orosz rakéták/drónok egy részét el tudja fogni, csökkentve a potenciális károk mértékét. Ezzel viszont az orosz fél egyszerre két célt is elérhet, az energetikai infrastruktúra folyamatos támadása mellett a még meglévő ukrán légvédelmi javadalmazás önkéntelen „elfogyasztását”.
A lehetséges FrankenSAM rendszer, avagy a szovjet Buk és amerikai Sea Sparrow félaktív önirányítású rakéták házasítása
Forrás.Defense Express
Kijev esetében már 2023 tavaszán is problémát jelentett a szovjet eredetű légvédelmi rendszerek javadalmazásának beszerzése. Az egykori szovjet készletek kifogytak, érdemi utánpótlás nincs, míg a Nyugat önmagában nem képes kielégíteni egy Ukrajna méretű állam légvédelmi eszközök tekintetében jelentkező igényét. Főleg az izraeli konfliktus fényében, ahol Jeruzsálemnek kiemelten szüksége van elfogó rakétákra a gázai és libanoni frontokon. Végső soron pedig így jönnek létre az ilyen öszvér megoldások, mint a FrankenSAM is, ahol az épp rendelkezésre álló nyugati raktárkészleteket próbálják a felek a meglévő szovjet indítóállásokhoz integrálni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
Szerintem már itt is van az ukrán tél, arrafelé tartós a fagy. Sajnos a panellakások fűtés nélkül félóráig tartják a meleget, a szovjet időkben nagyon gyatra “hruscsovkák” épültek, igen gyenge szigeteléssel. Nagyon energiaigényesek a régi házak, de ez akkor, ott nem számított. A szétlőtt panelházakat látva is csak a lakókat sajnálom, hogy nem lesz hely ahol meghúzzák magukat. A mai elemes házak már nagyságrenddel jobbak.