„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
Tavaly ősz óta 7 százalékponttal javult a Kínához való hozzáállás és immár 88 százalék vélekedik róla pozitívan
Fotó:EUROPRESS/Alexander Zemlianichenko/POOL/AFP
A Levada Központ minden évben többször megvizsgálja, hogy az orosz közvélemény miképp viszonyul Belaruszhoz, az Egyesült Államokhoz, Németországhoz, az EU-hoz és Ukrajnához. A legfrissebb publikált mérés szerint az oroszok 93 százaléka van pozitív véleménnyel Belaruszról, míg Kínáról 88 vélekedik hasonlóan. Az orosz közvélemény 30 százaléka gondol pozitívan Amerikára, Németországra már csak 28, az EU-ra 21, végül Ukrajnára már csak 16.
Belarusz – elsöprő pozitív vélekedés
A válaszadók túlnyomó többsége – 93 százaléka – pozitívan gondol Belaruszra, ezen belül 61 százalék nagyon, 32 pedig többnyire pozitívnak véli. A válaszadók mindössze 2 százaléka viszonyul negatívan szomszédjához. Ha folyamatában nézzük a mostani eredményt, akkor azt lehet mondani, hogy
„a Belaruszhoz való pozitív hozzáállás továbbra is magas szintű, sőt 2022 eleje óta némileg nőtt az ilyen értékelések aránya”
Ha kategorizálva nézzük a pozitív említéseket, kirajzolódik, hogy az 55 év felettiek (96 százalék), a tehetősebb oroszok (95) és a Moszkvában élők (99) körében a legmagasabb ezek aránya, emellett pozitívan tekintenek Belaruszra azok, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (96 százalék), akik helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (94), valamint akik megbíznak az online médiában mint információ forrásban (96).
Kína – bődületes közeledés
Tavaly ősz óta 7 százalékponttal javult a Kínához való hozzáállás és immár 88 százalék vélekedik róla pozitívan. Ezen belül is 38 százalék nagyon, 50 pedig többnyire pozitívan tekint Pekingre.
„A válaszadók mindössze 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy negatívan viszonyul Kínához”
A legpozitívabban azok viszonyulnak az ázsiai nagyhatalomhoz, akik jobban élnek (89 százalék), akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (93), akik helyeslik Putyin elnöki teljesítményét (91) és akik megbíznak a televízióban, a közösségi hálózatokban és a Telegram-csatornákban, mint információ forrásokban (92).
Washington – javuló hozzáállás
Az orosz-ukrán háború rendezéséről szóló tárgyalások megkezdésének hátterében (amelyhez az oroszok többsége pozitívan viszonyul) az Egyesült Államokkal szembeni hozzáállás meredeken javult, és immár 30 százalékuk tekint pozitívan Washingtonra, ami 14 százalékpontos növekedés tavaly szeptember óta.
„A megkérdezettek 51 százaléka azonban még mindig negatívan ítéli meg az Egyesült Államokat, 21 nagyon, 30 százalék pedig többnyire negatív szereplőként értékeli”
A leginkább azok viszonyulnak Amerikához pozitívan, akik 24 év alattiak (40 százalék), akik nem helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (38) és azok, akik megbíznak a YouTube-csatornákban mint információforrásban (54). A legrosszabb a viszonyulás viszont az 55 év felettiek körében (52 százalék), de a moszkvaiak (63), a hivatalban lévő elnök tevékenységét helyeslők (52), valamint azok, akik megbíznak a televízióban mint információforrásban (54) mind negatív szereplőnek tekintik az USA-t.
Németország – negatív megítélés
Az oroszok Németországgal kapcsolatos attitűdjében a negatív értékelések dominálnak, de arányuk 2022 eleje óta csökken (2022 májusa óta 10 százalékponttal). A pozitívaké tavaly nyár óta változatlan, 28 százalék.
„A Németországgal kapcsolatos negatív értékelések aránya magasabb az 55 év feletti válaszadók (67 százalék), a moszkvai lakosok (68) és azok körében, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (62), de azoknál is, akik helyeslik Putyin elnöki teljesítményét (59), illetve akik bíznak a televízióban mint információforrásban (66)”
A pozitív értékelések aránya magasabb a fiatalok (45 százalék), a tehetősebb válaszadók (31) és azok körében, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok (37), de azoknál is, akik helytelenítik Putyin elnöki tevékenységét (40), illetve akik megbíznak a YouTube-csatornákban mint információforrásban (53).
EU – csökkenő negatív megítélés
Az oroszok hozzáállása az Európai Unióhoz némileg javult. Az EU-hoz pozitívan viszonyuló válaszadók aránya 21 százalékra nőtt, ami 5 százalékponttal magasabb a tavalyi év szeptemberéhez képest, míg
„az EU-hoz negatívan hozzáállóké 10 százalékponttal, 61 százalékra csökkent”
Leginkább az 55 év feletti korosztály (72 százalék), a felsőfokú végzettségűek (64), a moszkvaiak (76), valamint azok, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (67), azok, akik helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (64), illetve azok viszonyulnak negatívan az EU-hoz, akik megbíznak a televízióban mint információ forrásban (68).
Mások gyakrabban mondják, hogy az Európai Unióval kapcsolatban pozitív a hozzáállásuk, így a 24 év alattiak (36 százalék), a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettségűek (24), a tehetősebbek (24), a vidéki lakosok (25), azok, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok (31), azok, akik nem helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (32) és azok, akik bíznak a televízióban mint információ forrásban (38).
Ukrajna – a legnegatívabb
A megkérdezettek 68 százaléka negatívan viszonyul Ukrajnához, de ezek aránya az utolsó mérés óta kissé csökkent (tavaly szeptember óta 6 százalékponttal). A pozitív értékelések hányada 16 százalék, akárcsak azoké, akik nehezen tudtak válaszolni.
Az 55 év feletti válaszadók (74 százalék), a moszkvai lakosok (76), azok, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (72), akik helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (72) és akik megbíznak a televízióban mint információforrásban (77) negatívan viszonyulnak Ukrajnához.
Viszont 24 év alattiak (20 százalék), azok, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok (26), akik nem helyeslik Putyin elnöki tevékenységét (37) és azok, akik megbíznak a YouTube-csatornákban mint információ forrásban (77), ők mind pozitív véleménnyel vannak Ukrajnáról.
Ukrajna esetében az arányokból az következtethető ki, hogy az a 16 százalék, amely pozitívan vélekedik az országól, vélhetően megegyezik azok arányával, akik hibás döntésnek ítélik meg a háború elindítását.
Konklúzió: 12 év alatt 33 százalékkal nőtt Kína pozitív megítélése
Az adatokból úgy tűnik, hogy az elmúlt évek orosz-kínai közeledése tetőzött, és immár Kína az egyik legfontosabb baráti ország. Ez abból a szempontból meghökkentő, hogy a 2000-es években az ázsiai nagyhatalom felemelkedését az orosz közvélemény jelentős hányada kihívásként élte meg, mint ami veszélyt jelent az orosz nemzeti érdekekre. 2013-ban még csak 55 százalék tekintett pozitívan Kínára, 32 százalék pedig negatívan, sőt még 2020-ban is „csupán” 65 százalékos volt a pozitív értékelések aránya.
„Az adatokból az is kiderül, hogy mintha az oroszok megelőlegezték volna Trumpnak a kapcsolatok felmelegítését. Tavaly szeptemberben 72 százalék negatívan tekintett az Egyesült Államokra, az idén februárban ez 51-re esett”
Ez abból a szempontból fontos, hogy az Európai Unió és Németország is sokkal negatívabban értékelt, mint az Egyesült Államok, pedig az orosz narratíva szerint valójában Washington vívja a háborút Ukrajnában.
Az írást jegyezte: Mihálovics Zoltán
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Tuco says:
Ukrajna dacosan ellenáll az orosz agressziónak. Micsoda dolog már ez, nem csoda, hogy nem szeretik őket az oroszok…