„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Stier Gábor
Fotó:Tóth Tibor
– Hogyan értékeli a Dél-Kaukázus jelenlegi helyzetét? Mi ad leginkább okot az aggodalomra és mi ösztönözheti a térség országait az együttműködésre?
– A Dél-Kaukázus geopolitikai helyzete egyszerre lehetőség és kihívás a régió számára. Lehetőség, mert a térség közvetve vagy közvetlenül érintkezik olyan globális hatalmakkal, mint Kína, Oroszország vagy az Európai Unió, és akkor még nem beszéltünk a regionális hatalom Törökországról és a mind fontosabbá váló Iránról. Ez az elhelyezkedés eleve kikényszeríti a többvektorú külpolitikát, és kiváló lehetőség a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. A régió súlyát és egyben lehetőségeit növelik a rajta keresztül vezető kelet-nyugati és észak-déli közlekedési folyosók és kereskedelmi útvonalak. Ez a tranzit helyzet növeli a térség geopolitikai súlyát, kereskedelmi lehetőségeit, és fellendíti az infrastrukturális fejlesztéseket. Ugyanakkor ez a geopolitikai helyzet kiélezi a térségben a nagyhatalmi versengést is, amely gyengíti a térség stabilitását, és bizonyos esetekben gyengítheti az országok szuverenitását. De a térség etnikai, vallási sokszínűsége szintén egyszerre érték és veszély is. Mindez nyitottságat, pragmatizmust, együttműködést követel a térség államaitól annak ellenére, hogy ennek megvalósítása az adott helyzetben nem egyszerű feladat. Nem véletlen tehát a felértékelődött dél-kaukázusi régióban uralkodó bizonytalanság, a szemmel látható feszültség.
– A közelmúltban az Európai Unió és az Egyesült Államok is kifejezte azon szándékát, hogy elősegítse az Azerbajdzsán és Örményország közötti békeszerződés aláírását. Mi a célja ezzel Washingtonnak és Brüsszelnek ezzel a Dél-Kaukázusban?
– A térség fent leírt helyzetéből fakadóan a nyugati blokk számára egyáltalán nem közömbös a Dél-Kaukázus régiója. E tekintetben nem teljesen egynek egybe Európa és Amerika régióbeli érdekei. Míg az Egyesült Államok számára mindenek előtt geopolitikai értelemben fontos, addig az Európai Unió számára gazdasági, kereskedelmi szempontból. E két megközelítésből fakadóan Washingtont nem zavarja, ha lépései bizonytalanságot gerjesztenek a térségben, addig az európai érdek – de jelenleg a kínai, orosz, török és iráni érdek is – a Dél-Kaukázus stabilitása. Európa szemében ugyanis a kiesett orosz szénhidrogének kiváltása, és az Oroszországot elkerülő kelet-nyugati kereskedelmi utak miatt értékelődött fel a Dél-Kaukázus, ezeket a terveket pedig keresztülhúzhatja a térség instabilitása. Amerika számára a fő cél, hogy minél inkább kiszorítsa a térségből Oroszországot, a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalak ellenőrzése révén nyomást gyakoroljon Kínára. Ezzel destabilizálja a régiót, megpróbál beavatkozni egyes országok belügyeibe – lásd Grúzia -, és ellenőrzés alatt igyekszik tartani Iránt, valamint a török törekvéseket is. Ebből kifolyólag az Egyesült Államok és az EU az örmény-azeri vita rendezését sem akarja kiengedni a kezéből. Főképp azért, mert így kontrollálhatja a megnövekedett étvágyú Baku lépéseit, és megvédheti Örményországot. Ez már csak belpolitikai okokból, az örmény diaszpóra miatt is érdeke mind Párizsban, mind pedig Washingtonnak. Az Európai Uniónak pedig összességében a stabilitás megteremtése miatt. E kérdésben tehát egybevágnak az európai és az amerikai érdekek. Az ukrajnai háború miatt ugyanis Oroszország befolyása időlegesen legalábbis gyengült a régióban, viszont rossz precedens lenne, ha ezután nem védenék meg Örményországot a káosztól, és hagynák, hogy Azerbajdzsán túlnyerje magát.
– Mi vár Macron Franciaországára? Hogyan alakulhat a jövőben a politikai helyzet?
– Emmanuel Macron elszámolta magát. Egyelőre „megvédte” ugyan az Ötödik Köztársaságot Le Pentől, ám feltámasztotta, helyzetbe hozta a baloldalt, miközben saját centrista-liberális pártjának népszerűség vesztése folytatódott. Többsége egyik erőnek sincs a Nemzetgyűlésben, az ország így átmenetileg mindenképpen politikai káoszba süllyed, irányíthatatlanná válik, és ez akár Macron politikai örökségét is negatívan befolyásolhatja. Nem beszélve arról, hogy ebben a helyzetben Németország gyengélkedése ellenére sem lesz esélye Franciaországnak átvenni az Európai Unió irányítását. De ez a felelőtlen lépés veszélyeztetheti akár az olimpia megrendezésének a sikerét is. Macron azonban komoly játékos, nem lehet őt leírni. Lépései sokszor kockázatosak, de van bennük logika, ezért aztán még sok fordulatot rejt a francia belpolitika.
– Hogyan változtatta meg az amerikai választási kampány dinamikáját a Donald Trump elleni merénylet? Miként látja az amerikai választás esélyeit? Kit látnának szívesebben az európaiak a Fehér Házban, és miért?
– Már a Biden-Trump tévévita megváltoztatta az elnökválasztási kampány menetét, a Trump elleni merénylet csak tovább erősítette a volt elnök pozícióit, és gyengítette Bident. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a merénylő Trumpra célzott, de politikai értelemben Bident találta el. Mindezek logikus következménye volt Joe Biden visszalépése, amellyel a demokraták ismét esélyet kaptak a győzelemre. Kamala Harris mögé ugyanis felsorakozni látszanak a demokraták, és így a verseny ismét nyílt. Donald Trump esélyei ugyan még mindig jobbak, ám a győzelme már nem egyértelmű. Érdekes, változatos kampányra számíthatunk, további meglepetésekkel. Az európai fősodor – akárcsak az ukrán vezetés – most nehéz helyzetbe került. Egyértelműen a demokrata jelölt győzelmét szeretnék, de az esélyeket látva elkezdtek puhatolózni Trump irányába is. Idegesen szemlélik Brüsszelben azt is, hogy Orbán Viktor vezetésével az európai szuverenista politikusokat erősíti Biden visszalépése a jelöltségtől és Trump jelen pillanatban inkább várható győzelme. Európa jelenleg vezető elitje tragédiaként élné meg Trump sikerét, hiszen ezzel Európára hárulnának Ukrajna fenntartásának, a háború folytatásának a költségei, és Trump az európai biztonság árát is megkérné. Mindez tovább mélyítené Európa válságát, gyengítené a versenyképességét, és erősítené a megosztottságát.
– Mit gondol, a Türk Államok Szervezetének susai csúcstalálkozóján elfogadott Karabahi Nyilatkozat történelmi mérföldkőnek tekinthető a türk integráció folyamatában?
– A türk világ szempontjából szimbolikus helyen, a 2020-ban Azerbajdzsánhoz visszakerült Susában aláírt Karabahi Deklaráció újabb lépés a türk civilizáció együttműködésének erősítése felé. A szándékok szerint ez szorosabbá teszi az energetikai és kereskedelmi kapcsolatokat, és általában véve is egységesebbé teszi a türk világot. Erre a világ átalakulása közepette nagy szükség van, hiszen a formálódó multicentrikus világrend civilizációk laza hálózataként is leírható. Ami pedig a Türk Államok Szervezetét illeti, az a Kelet és Nyugat közötti együttműködés egyik fontos pillére, amelynek kihívásai között a legfontosabb jelenleg a térség stabilitásának megteremtése, majd megőrzése. Ez ugyanis elengedhetetlen előfeltétele a gazdasági felemelkedésnek, az életszínvonal javulásának, és a stabilitás geopolitikai értelemben is erősíti a türk világot. De mindenképpen el kell kerülnie a régiónak azt is, hogy Ukrajnához hasonlóan a nagyhatalmi játszmák terepévé váljon. Ez a sokat emlegetett stabilitás nem érhető el az érdekek – benne az örmény érdekek – kölcsönös tiszteletben tartása nélkül.
– Mit gondol Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó javaslatáról, amelyet Vlagyimir Zelenszkijvel folytatott megbeszélésen terjesztett elő?
– Senki sem gondolja, hogy a magyar kormányfő úgynevezett békemissziója majd elhozza a háború lezárását Ukrajnában. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a világ nyugati része rossz úton jár, hiszen a jelenlegi politika csak a további vérontáshoz vezet, értelmetlenül tovább rombolja Ukrajnát és gyengíti Európát. Orbán Viktor e misszió miatt támadások kereszttüzébe került az Európai Unióban, ami mutatja, hogy a brüsszeli elit továbbra is a háború folytatása mellett van. Ez a valóságtól elrugaszkodott, Oroszország legyőzését célként kitűző hozzáállás ráadásul már a nyugati blokk egészének a véleményét sem tükrözi. Nemcsak a nyugati társadalmaknak van egyre inkább elege ebből a háborúból, de a konfliktust az aktuális frontvonalak mentén lezárni akaró különböző rendezési tervek is az elfáradás jeleit mutatják. Orbán Viktor erre a hullámra ült fel, a világ mindinkább belefárad ebbe a háborúba, ez azonban még nem okvetlenül jelenti azt, hogy közel van a béke.
– Az utóbbi időben tovább folytatódtak a Magyarország elleni brüsszeli támadások. Mennyire erősítette a „békemisszió” az EU-elnöki posztját is betöltő magyar miniszterelnök pozícióját?
– Orbán Viktor imázsát ez a „békemisszió” a világban látványosan megemelte, az európai politikai elit köreiben azonban a magyar kormányfő pozícióit paradox módon nem okvetlenül erősítette. Sokkal nagyobb a támogatottsága ennek az elképzelésnek a nyugati társadalmakban. Orbán Viktor ügyesen kihasználta e misszió során azt a tényt, hogy jelenleg Magyarország az Európai Unió soros elnöke, Brüsszel és az európai fősodor azonban ezt nagyon nem nézi jó szemmel. Megpróbálják minél inkább karanténba zárni az elnökség fél éve alatt Magyarországot, így a bojkottálásra felszólító bejelentések miatt az augusztus végi informális külügyi csúcstalálkozóra is Budapest helyett Brüsszelben kerül sor. Ez a hozzáállás tovább mélyíti az Európai Unión belüli törésvonalakat is, hiszen több ország sem ért egyet ezzel a diszkreditációval. A „békemisszió” körüli vihar is mutatja, hogy Európán belül erősödik a szembenállás, és ebben a harcban a demokrácia zászlajával takarózó brüsszeli elit egyre több antidemokratikus eszközt vet be. A Budapest és Brüsszel közötti viták kiéleződésének hatásai rövid távon egyre nehezebb helyzetbe hozzák Magyarországot, miközben e szembenállás kimenetele csak hosszú távon értelmezhető. Így kimondhatjuk, hogy Orbán Viktor kockázatos játszmába kezdett, amelynek a támogatottsága még a magyar társadalomban sem egyértelmű.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
