//Ki lövi a Zaporizzsjai Atomerőművet?
„Március elején az atomerőmű és Enerhodar városa orosz ellenőrzés alá került, de biztonsági szempontokat szem előtt tartva máig az eredeti ukrán személyzet üzemelteti” #moszkvater

Ki lövi a Zaporizzsjai Atomerőművet?

MEGOSZTÁS

Miközben a harkivi fronton az ukrán erők komoly sikereket érnek el, nem nyugszik a helyzet a Zaporizzsjai Atomerőmű környékén. A március eleje óta orosz kézen lévő erőművet és az annak helyet adó Enerhodart már egy ideje rendszeresen lövi az ukrán hadsereg. Kijev ezt nem ismeri el, és az oroszokat vádolja a támadásokkal, ám több jel is arra utal, hogy ez hazugság. Az írás eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.

„Március elején az atomerőmű és Enerhodar városa orosz ellenőrzés alá került, de biztonsági szempontokat szem előtt tartva máig az eredeti ukrán személyzet üzemelteti” #moszkvater
„Március elején az atomerőmű és Enerhodar városa orosz ellenőrzés alá került, de biztonsági szempontokat szem előtt tartva máig az eredeti ukrán személyzet üzemelteti”
Fotó:EUROPRESS/STRINGER/AFP

Humanitárius folyosó kialakítását követelte a napokban Ukrajna a Zaporizzsjai Atomerőmű körüli területen a civil lakosság evakuálására. Európa legnagyobb atomerőműve körül továbbra is feszült a helyzet, ám a kérés a legnagyobb cinizmusról árulkodik, hiszen amennyiben az ukrán erők nem támadnák a környéket, akkor nem lennének veszélyben az ott lakók, és tegyük hozzá, fél Európa.

„Természetesen lehet erre azt mondani, hogy nem jutottak volna idáig a dolgok, ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, majd nem foglalja el magát az erőművet, ám egy háborúban az áldozat sem tehet meg mindent”

Ami pedig a Zaporizzsjai Atomerőmű és a Nova Kahivka-i vízerőmű körül történik, az emberiesség elleni bűntett. Pontosabban idáig még nem fajultak a dolgok, mert a folyamatos támadások ellenére sem az erőműben, sem pedig a hatalmas víztározó gátjában nem okoztak olyan kárt, amely katasztrófához vezetett volna. Egyelőre. De általában véve is felvethető, hogy a civil infrastruktúra rombolása háborús bűntett-e. Ha szó szerint vesszük ennek meghatározását, akkor igen. A polgári lakosságnak ugyanis tilos a harci cselekményekkel járónál nagyobb szenvedést okozni. Persze, ez is értelmezés kérdése. S közben azt se felejtsük el, hogy a morális gátak már minden oldalon ledőltek. No, és azt sem, hogy eddig sem a jugoszláviai bombázás, sem az afganisztáni, az iraki vagy líbiai háborúk után sem vontak felelősségre senkit. Pedig lehetett volna!

A Zaporizzsjai Atomerőmű a Dnyeper bal partján, a folyón létesített Kahivkai víztározó partján, Enerhodar közelében található. A blokkok számát és a beépített kapacitást tekintve – hat darab, egyenként 1000 MW beépített teljesítményű reaktorblokkról van szó – ez Európa legnagyobb atomerőműve. A 2020-as évek elején az erőmű évi 40–42 milliárd kWh-t termelt, ami Ukrajnában az átlagos éves villamosenergia-termelés ötödét, és az ukrán atomerőművek által termelt villamos energia közel felét adja. Az atomerőmű mellett található az 1972-ben megnyitott zaporizzsjai hőerőmű.

„Március elején az atomerőmű és Enerhodar városa orosz ellenőrzés alá került, de biztonsági szempontokat szem előtt tartva máig az eredeti ukrán személyzet üzemelteti”

Azóta a végéhez közelednek azok a munkálatok, amelyek segítségével leválasztanák az erőművet az ukrán hálózatról, és az itt termelt árammal az elfoglalt területeket, a Krímet és Oroszországot látnák el. Közben az ukrán hadsereg időről időre kísérleteket tett az ellenőrzés visszaszerezésére, a nyár eleje óta pedig ennek jegyében rendszeresen lövi a várost és az erőmű környékét is.

Az ukrán narratívával ellentétben nem tűnik logikusnak, hogy miért is lőné az orosz oldal az általa ellenőrzött erőművet, és Enerhodart. Nagyon is logikus ugyanakkor, hogy Kijev fél minden áron meg akarja akadályozni, hogy Oroszország lekapcsolja az ukrán rendszerről az erőművet, és elvigye azt általa ellenőrzött területek felé. Egyszóval, ha valaki használni akarja a jövőben ezt az erőművet, akkor nem lövi szét. De a belövési szögekből is látszik, hogy a lövedékeket a Dnyeper túloldaláról, az ukránok által ellenőrzött területről lőtték ki.

„A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közelmúltban a helyszínen járt küldöttségének is bemutattak becsapódott, 155 milliméteres NATO kaliberes rakéta maradványokat”

Az sem tűnik életszerűnek, hogy az oroszok lőjék az áramot elvezető vezetékeket, mikor azokat az erőműből egyszerűen le is kapcsolhatnák. De az is a megnövekedett kijevi aktivitást mutatja, hogy ukrán deszantosok az elmúlt két hétben háromszor próbáltak meg partra szállni, és elfoglalni az erőművet. Egyébként az ukránok azért el-elszólják magukat, hiszen elismerik, hogy Enerhodart lövik. Közben azzal vádolják az oroszokat, hogy fedezékül használják az erőművet. Ez az érv ott dől meg, hogy a napokban oroszok lőtték a Juzsnoukrajinszk város közelében ukrán kézen lévő erőművet. Méghozzá azért mert az ukrán hadsereg a területén üzemanyag depót létesített. Tehát ugyanúgy katonai erővel van jelen itt, mint az oroszok a zaporizzsjaiban. Közben már a Pentagon is elismerte, hogy ukránok lövik Zaporizzsjai Atomerőművet és környékét. Igaz, hozzátették, hogy válaszként az orosz kilövésekre. Ha valaki, akkor az amerikaiak nagyon is jól tudják, hogy ki lövi az erőművet. Éppen ezért furcsa, hogy a NAÜ 52 oldalas jelentésében ezt nem merte kimondani. Ki tudja, mi a cél a valóság eltussolásával?

„Közben rohamosan romlik a helyzet az erőműben, több találat érte már magukat a blokkokat, amelyek közül legutóbb már csak egy üzemelt. Aztán a teljes erőművet lekapcsolták, majd egy hét múlva újra visszakapcsolták az ukrán hálózatra”

De lövik az elvezető és a tápláló távvezetékeket is, és ami jelenleg a legveszélyesebbnek tűnik, az erőmű területén a kiégett fűtőelemek őrzésére felépített tárolót, amely 380 konténer elhelyezésére alkalmas, ez pedig 50 évre elegendő tárolási kapacitást biztosít. A zaporizzsjai volt egyébként az első olyan ukrajnai atomerőmű, amelynél megvalósították a kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolását. Ez 380 konténer elhelyezésére alkalmas, és 50 évre elegendő tárolási kapacitást biztosít. A folyamatos harcok Enerhodarban is komoly problémákat okoznak, nincsen áram-, víz- és szennyvízszolgáltatás. S ha ez még nem lenne elég, akkor a régióban komoly ukrán csapatösszevonás zajlik, és minden bizonnyal még a tél beállta előtt megpróbálják visszaszerezni az ellenőrzést az erőmű felett. Zaporizzsja és Enerhodar körül tehát forrósodik a helyzet, ami egy atomerűmű körül játék a tűzzel.

(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, jelenlegi írás ennek frissített változata.)

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.