„Így tehát ha mind a 8 izraeli Patriot üteg végső soron Ukrajnában köt ki, azzal Kijev Patriot állománya több mint a kétszeresére nőhet”
Fotó:EUROPRESS/Pedro UGARTE/AFP
Az amerikai Axios portál január végi értesülései alapján újabb partnerrel bővülhet Ukrajna támogatónak köre. Az Axios információi szerint – amelyet aztán a CNN által hivatkozott védelmi minisztériumi forrás is megerősített – ugyanis Izrael 8 ütegnyi Patriot légvédelmi rendszert, valamint közel 90 darab hozzájuk tartozó elfogó rakétát ad, illetve adhatott át Kijev számára. Míg maguk az elfogó rakéták egy része január végén már valószínűsíthetően lengyelországi „átszállással” megérkezett Ukrajnába, addig a légvédelmi rendszer többi elemének útja először az Egyesült Államokba vezet egy karbantartással összekötött nagyjavításra.
„Fontos megjegyezzük, hogy az izraeli Patriot ütegek átadása már majdnem lassan egy éve terítéken volt azok 2024 áprilisi kivonását követően”
Egyrészt az alapvetően ellenséges légierő egységeinek elfogására – mint vadászgépek, tankerek, légtérellenőrzők – kifejlesztett Patriot légvédelmi rendszer működési karakterisztikái többségében nem fedték le az Izraellel szemben mutatkozó fenyegetéseket, miután Tel-Aviv potenciális ellenfelei egyáltalán nem rendelkeztek légi kontingenssel. A Patriotok 1991-es Öbölháború alatti rendszeresítése mögött is főképp az iraki ballisztikus rakéták jelentette fenyegetésre adandó preventív lépés húzódott meg.
Izraeli Patriot indítók telepítése a 2006-os libanoni háború idején
Helyette, ahogyan azt például a 2006-os, második libanoni háború vagy éppen a folyamatosan újra fellángoló gázai konfliktus kapcsán láthatjuk, a Hamasz és a Hezbollah különböző, sokszor házilag eszkábált nem irányított rakétákkal mér csapást izraeli területre. Míg a Patriotot a hidegháború idején egy szimmetrikus, azaz az ukrajnaihoz hasonló reguláris hadseregek közti összecsapásra fejlesztették ki, addig a különböző nem állami szereplők által jelentett fenyegetést ezen rendszer csak korlátozott mértékben képes lefedni. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok az iraki és afganisztáni háborúk idején csak korlátozottan alkalmazta a típust bázisai védelmében.
„Ezzel párhuzamosan a felmerülő kihívásokra válaszul Izrael az 1990-2000-es évektől kezdődően megkezdte saját lég- és rakétavédelmi rendszereinek kifejlesztését a Vaskupola-Dávid Parittyája-Arrow/Hetz trió képében”
A saját tervezésű és gyártású rendszerek rendszeresítése mögött egyik oldalt nemzetbiztonsági megfontolások álltak – avagy nem kell külső szállítóktól és azok jóindulatától függeni –, másrészt az akkor elérhető nyugati típusok egyszerűen nem voltak képesek a sajátságos izraeli igények kielégítésére. A hazai gyártás, illetve fejlesztés következtében pedig a logisztikai lánc is jelentősen egyszerűsödött. Elsőként éppen a Hetz volt az, amelyik rakétavédelmi feladatkörben kiváltotta a Patriotokat, gyakorlatilag másodvonalas eszközökké téve őket.
Arrow 2 rendszerhez tartozó elfogó rakéta indítása
Forrás:Wikipédia
A Patriot karrierjének végső soron az utolsó döfést a Vaskupola és Dávid Parittyája rendszerek 2010-es években történő rendszerbe állítása adta meg, elhozva annak 2024 áprilisi nyugdíjazását. Harci bevetéseit tekintve a The Times of Israel gyűjtése szerint az első izraeli éles Patriot bevetésre több, mint 20 évvel az 1991-es rendszeresítést követően, 2014-ben került sor egy Gázából indított drón elfogásának képében. Szintén a portál gyűjtése szerint teljes karrierje során az izraeli Patriot flotta mindössze tucatnyi célpontot fogott el, köztük a Tel-Aviv szerint az ország légterét 2014-ben és 2018-ban megsértő szír Szu-24, valamint Szu-22 vadászbombázókat. Egyben érdemes azt is megjegyezzük, hogy a Patriot rendszerek már nem vettek részt a 2024-es iráni ballisztikus rakétatámadások elhárításában.
„Hogyan adhatja át Izrael a Patriotokat Ukrajnának?”
Vélhetően az átadási séma hasonló lehet, mint számos korábbi Kijevnek nyújtott fegyverszállítási csomag esetében, ahol a küldő ország először egy köztes – általában az adott típust gyártó – állam rendelkezésére bocsátja az adott eszközt. Innen az említett köztes állam – jelen helyzetben az Egyesült Államok – már saját döntése szerint adhatja tovább az említett haditechnikát Ukrajna számára. Miután hivatalosan a küldő országnak nincsen beleszólása az általa átadott haditechnika tovább értékesítésébe, így jogi értelemben felelősség sem terheli.
A görög haderő számára átadott Marder 1A3 típusú lövészpáncélosok gyakorlaton
Részben, de nem teljesen hasonló példaként említhetnénk akár a svájci Leopard 2 harckocsik, akár a görög BMP-1 gyalogsági harcjárművek átadását Németországnak, amely ezekért cserébe vagy anyagi ellentételezést, vagy hasonló kategóriájú harcjárműveket biztosított. Míg Görögország a Ringtausch program keretében a BMP-1-ekért Marder gyalogsági harcjárműveket kapott, addig Berlin Pozsonynak és Prágának a BVP-1 gyalogsági harcjárművekért, valamint a T-72 harckocsikért cserébe biztosított Leopard 2A4 verziójú tankokat.
Szerb ER Grad 2000 tüzérségi lőszer ukrán használatban
Forrás:mil.in.ua
Egyben példaként ott van a Szerbia által harmadik országoknak átadott tüzérségi lőszerek esete, amely Belgrád hivatalos engedélye nélkül tűnt fel számos alkalommal Ukrajnában.
„De említhetnénk akár Dél-Koreát is, amely hivatalosan szintén nem szállított fegyvert Ukrajnába, ám az általa az Egyesült Államoknak <bérbe adott> tüzérségi lőszerek kritikus szerepet játszottak Ukrajna tüzérségi lőszerrel történő ellátásában”
Izrael esetében szintén érdemes felidézni a tüzérségi gránátok átadását, amikor az Egyesült Államok 2023 szeptemberében az ország területén tárolt „vésztartalék” készletből szállított át nagyobb mennyiséget Ukrajnába. Az Axios információ szerint Tel-Aviv hosszas huzavona után végül 2024 szeptemberében engedett az ukrán-amerikai nyomásnak, miután Benjamin Netanjahu hetekig nem kommunikált Zelenszkijjel és csak a haszidok éves umanyi zarándoklatának ürügyén került sor a végső egyeztetésre.
Haszidok hagyományos umanyi zarándoklata a zsidó újév idején
Szintén az Axios forrásai szerint Tel-Aviv a transzferről előzetesen értesítette Moszkvát, arra hivatkozva, hogy „csak a Patriot rendszereket küldi vissza az Egyesült Államokba” és semmilyen módon nem vesz részt Ukrajna támogatásában. Noha az orosz reakció a lépésre mindeddig nem ismert, vélhetően nem kellett atomfizikusi diploma a Szmolenszkaja épületében annak megállapításához, hogy a légvédelmi rendszerek végső soron Ukrajnában kötnek ki,
„Mit jelenthet az izraeli Patriot rendszerek átadása Ukrajna számára?”
Amennyiben mind a 8 Patriot üteg átadásra kerül Ukrajna számára az hatalmas képességnövekedést jelenthet Kijev oldaláról. Ne feledjük, eddig az Egyesült Államok, Németország, Hollandia és Románia felajánlása által Kijev összesen 7 üteghez, illetve további 11 indítóálláshoz jutott hozzá. Így tehát ha mind a 8 izraeli Patriot üteg végső soron Ukrajnában köt ki, azzal Kijev Patriot állománya több mint a kétszeresére nőhet. Persze fontos megjegyezzük, hogy a pontos összetétel nem ismert, miután egy üteghez 4-8 indítóállás tartozhat, valamint egyelőre semmi sem garantálja, hogy az összes Izrael által átadott légvédelmi rendszer végül Ukrajnában köt ki.
Patriot üteg működése
Forrás:globalsecurity.org
Ami a 90 darab elfogó rakétát illeti, az egyik oldalról nem tűnhet soknak, miután hagyományosan a biztos elfogás érdekében az ökölszabály szerin egy célpontra 2 rakétát szokás indítani. Ám ez ebben az esetben nem annyira probléma, mivel az elfogó rakéták biztosítását Washington és európai partnerei egyéb forrásokból is biztosítani tudják. Továbbá fontos megjegyezzük, hogy magának a légvédelmi rendszer földi elemeinek a legyártása egy sokkal lassabb és költségesebb folyamat, mint a hozzá tartozó muníció biztosítása.
„Képességek tekintetében az izraeli Patriotok a PAC-2 GEM-T szintet képviselik”
A rövidítést kifejtve mindez a Guidance Enhanced Missile-Tactical kifejezést hordozza magában. Utóbbi az alapvetően aerodinamikus célok – azaz nem dedikáltan rakétavédelmi – ellen kifejlesztett PAC-2 verzió továbbfejlesztett változatát jelöli a ballisztikus rakéták elfogására vonatkozó képességek továbbfejlesztésével. Azaz a „mezei” PAC-2 verziókhoz képest a PAC-2 GEM-T rendelkezik a ballisztikus célpontok eredményes megsemmisítését lehetővé tévő képességekkel, miközben ugyanúgy alkalmas aerodinamikus célok elfogására.
Patriot PAC-2, PAC-2 GEM és PAC-3 változatainak működése
Forrás:Lockheed Martin
Nem belemenve a részletekbe, a légvédelmi és rakétavédelmi feladatok a beérkező célpontok karakterisztikái következtében eltérő elfogási mechanizmusokat, valamint eszközöket igényelnek. Így nem véletlen tehát, hogy külön rendszerek, illetve alváltozatok szolgálnak az adott feladatra, mint láthatjuk azt például az amerikai Patriot PAC-2 és PAC-3, továbbá a dedikált rakétavédelmi THAAD eszközök esetében.
„Ebben a helyzetben a PAC-2 GEM-T egyfajta réskitöltő szerepet tölt be kibővítve a PAC-2 változat képességeit részben behatolva a kinetikus elfogással operáló PAC-3 területére”
Műszaki tekintetben a PAC-2 GEM-T modernizáció a korábbi MIM-104C és D változatok MIM-104E szintre történő korszerűsítésével valósult meg, ahol a régebbi elfogó rakéták érzékenyebb keresőfejet, alacsonyabb zajszintű oszcillátort, illetve új közelségi gyújtót kaptak. Utóbbiak elősegítik az alacsony észlelhetőségű, csökkentett radarkeresztmetszettel rendelkező cirkáló rakéták – mint például az orosz H-101 – eredményesebb elfogását.
A Patriot PAC-2 GEM és PAC-3 verziók közti különbségek
Forrás:mil.in.ua
Fontos megjegyezzük egyben, hogy vélhetően az ukrán légvédelem nem fogja minden egyes beérkező orosz drónra csuklóból „eldurrantani” a korlátozott mennyiségben elérhető izraeli elfogó rakétákat, hanem valószínűsíthetően a kiemelt objektumokat és településeket – mint a kijevi agglomeráció vagy az odesszai kikötő – kívánja azokkal védeni.
„Szintén kérdés az, hogy egyáltalán lesz-e elég képzett kezelőszemélyzet a beérkező Patriotok üzemeltetésére”
Ne feledjük, az ukrán haderő jelen helyzetben bár a legfelső szintek által is elismert akut létszámhiánnyal küzd, amelynek enyhítése érdekében folyamatosan zajlik a hadsereg strukturális átalakítása. Szirszkij főparancsnok tervei szerint a különböző haderőnemekből mintegy 50 ezer főt kíván a hadsereg a szárazföldi erőkhöz átcsoportosítani, ami a jelenleg a fronton harcoló alakulatok mintegy 20 százalékát tenné ki. Ennek része többek közt a légvédelmi és a légierő földi kiszolgáló személyzetének átvezénylése gyalogsági feladatkörbe, kétes hatékonysággal.
Ukrán Patriot indítóállás megsemmisítése
Ugyanis míg a viszonylag alacsony eredményességű, ám biztos hátországi tartózkodást lehetővé tevő géppuskás mobil légvédelmi egységek felszámolása nem okoz akkora veszteséget a légvédelemnek, a képzett kezelők átcsoportosítása már annál inkább. Ne feledjük, még gyorsított kiképzés mellett is hosszú hónapok – optimális esetben évek – szükségesek egy megfelelő képességű légvédelmi tüzér kiképzéséhez, aki aligha lenne eredményes gyalogság Pokrovszk-Külsőn.
A létszámhiány – és alacsony eredményességű mozgósítás – következtében Kijev viszont a kései Wehrmachthoz hasonlóan rá van szorulva a képzett nem gyalogsági személyzet átvezénylésére. Kérdés tehát, hogy a gyalogsági létszámhiány és a Patriotok megjelelő kezelőszemélyzettel való ellátását jelentő kettős nyomásra Kijev milyen megoldást tud találni.
„Miért dönthetett Izrael a Patriotok átadása mellett?”
A fentebb felvázolt műszaki-üzemeltetési nehézségeken és hiányosságokon túl természetesen politikai megfontolások is meghúzódtak Tel-Aviv döntése mögött. A libanoni, illetve gázai tűzszünetek, Szíria összeomlása, valamint általánosságban a helyi potenciális ellenfelek meggyengülésének köszönhetően Izrael bátrabbá válhatott a külpolitikai lépések esetében.
Satírozással jelölve az Izrael által a Golánon elfoglalt területek 2025. január 24-én
Forrás:Rybar
Ne feledjük, az elmúlt egy év során lényegében sikerült Tel-Avivnak lefejeznie a Hezbollah közép-és felsővezetését, miközben történelmi lehetősége adódott a Golán-fennsík esetében gyakorlatilag tüzérségi lőtávon belül megközelítenie Damaszkuszt.
„Egyben Netanjahu washingtoni látogatását követőn biztossá vált, hogy a Trump-adminisztráció teljes mellszélességgel áll ki Izrael mellett Gáza kérdésében, utóbbit amerikai protektorátusként elképzelve”
Irán esetében pedig az elmúlt évtizedekben jelentős részben Izrael ellen létrehozott, Kászim Szulejmáni nevével fémjelzett síita félhold/Ellenállás Tengelye proxy haderő a jemeni húszik kivételével effektíve szétesett. Utóbbi koncepció adta az alapját Teherán térségbeli terjeszkedési politikájának, amely egyben egyfajta előretolt és kiszervezett védelmi pajzsként is funkcionált.
Az Ellenállás Tengelye
Forrás:Wikipédia
Nem véletlen, hogy az Ellenállás Tengelyének szétesését – de leginkább Bassár el-Aszad rezsimjének bukását – követően került Iránon belül ismét vezető pozícióba az atomprogramot preferáló nukleáris lobbi. Szintén nem a véletlen műve Teherán és Moszkva fokozott közeledése, illetve a két ország között megköttetett – egyelőre még nem katonai jellegű – együttműködési szerződés.Térségbeli bástyái meggyengülése, valamint szétesését követően ugyanis Irán kevésbé hagyatkozhat a regionális proxykra.
„Moszkva és Teherán elmúlt években mutatott közeledése, illetve a szíriai orosz pozíciók meggyengülése vélhetően jelentőset nyomott latba az Ukrajnának történő Patriot transzfer döntés meghozatalakor”
Egyben nem kizárt, hogy nem a Patriotok átadása lesz az utolsó izraeli fegyverszállítás Kijev irányába. Ugyanis a jelenlegi üzlettel párhuzamosan felmerült annak a lehetősége, hogy Tel-Aviv a Golán-fennsíkon zsákmányolt szír, illetve a libanoni kampány során a Hezbollahtól megszerzett haditechnikát is átadja Ukrajnának.
Izrael által a Golánon zsákmányolt szír haditechnika
Utóbbiak főképp irányított és nem irányított páncéltörő rakétákat – mint például a Kornet és Konkursz rakétacsalád illetve annak iráni másolatai –, kézifegyvereket, terepjárókat, valamint hordozható légvédelmi rendszereket – MANPADS – foglalnának magukban a lehetséges tüzérségi eszközök mellett. Viszont míg a Patriotok közvetítőkön keresztüli áttételes átadását Moszkva úgy-ahogy lenyelheti – noha biztosan nem felejti el –, ez aligha lenne igaz a szíriai és libanoni fegyverzet esetében.
„Mit reagálhat hát Oroszország az izraeli fegyverszállításokra?”
Kiindulva Moszkva és Tel-Aviv történelmi szinten felettébb összetett kapcsolatából és az országok népessége közti szoros összefonódásból a Kreml vélhetően egyelőre nem fog direkt, Izrael-ellenes választ adni a Patriotok átadására. Főképp miután Tel-Aviv mutogathat a washingtoni adminisztrációra, mint a légvédelmi rendszereket végső soron átadó entitásra. Oroszország nem a Szovjetunió, amely az ideológiai eltökéltségek helyett egy sokkalta pragmatikusabb Közel-Kelet politikát képvisel.
Aktív légiforgalom a Hmejmím légibázison
A lehetséges válaszlépések valószínűsíthetően egyelőre az Iránnal történő politikai-gazdasági-katonai együttműködés fokozására, illetve Izraeltől függetlenül a szíriai pozíciók megtartására irányulnak majd. Egyben amennyiben Tel-Aviv fokozná Ukrajna támogatását úgy nem kizárt, hogy valósággá válik az eddig csak híresztelés szintjén emlegetett szorosabb orosz-húszi együttműködés. Ennek részeként a jemeni szervezet a hírszerzési információktól kezdődően a csapásmérő fegyverzetig bezárólag számos támogatási formához juthat hozzá Oroszországtól. Szintén igaz ez a libanoni Hezbollahra, miközben a Hamasz vezetői is az elmúlt években számos alkalommal fordultak meg Moszkvában. Továbbá a szíriai polgárháború idejéből az orosz haderő számos pozitív tapasztalattal rendelkezik a Hezbollahhal történő együttműködést illetően.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater