Felerősödtek az utóbbi időben az esetleges orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokat érintő találgatások. Annak ellenére, hogy a frontok helyzetének alakulása erre nem sok alapot ad. Egyelőre minden fél a győzelemre játszik, és távol állnak egymástól az álláspontok egy lehetséges béke feltételeit illetően is. Aligha meglepő tehát, hogy a most elfogadott jövő évi orosz költségvetés is hosszú háborúval számol. Az ukrán büdzséből e tekintetben sem lehet kiolvasni semmit, a nyugati támogatások növekedése azonban szintén nem egy tűzszünet közelségére utal.

Miközben a frontokon továbbra is dörögnek a fegyverek, az ukrán energetikai infrastruktúrát  pedig folyamatos rakéta csapások érik, a felek időről időre kijelentik, hogy készek lennének tárgyalni a tűzszünetről. Oroszország már korábban is kinyilvánította a diplomáciai megoldás iránti nyitottságát, ám főképp a két népköztársaság és a két megye csatlakozása után nem igazán világos, hogy miről is akarna Moszkva tárgyalni. Ukrajna ugyanis még a területi integritásának helyreállításánál tart, miközben katonai szempontból a teljes Novorosszija megszállása és Ukrajnának a tengertől elvágása lenne logikus.

„Úgy tűnik, az Egyesült Államok közben egyik kezével a végsőkig támogatná Ukrajnát, ezzel párhuzamosan azonban egy esetleges tárgyalásokra készülve puhítja Kijevet. Már csak azért is, mert előállhat olyan helyzet, amikor már a harcok leállítása lehet Amerika érdeke”

S a puhításnak annyi eredménye mindenképpen van, hogy Zelenszkij már nem zárja ki, hogy leüljön tárgyalni Putyinnal, pedig ezt már törvénnyel is kizárta. Kijevből minden esetre továbbra is egymásnak ellentmondó jelzések érkeznek. A minap a Le Parisiennek nyilatkozva Dmitro Kuleba nem zárta ki a tárgyalások lehetőségét, ám ennek előfeltétele szerinte, hogy Moszkva ne keverje a tárgyalásokat az ultimátummal. Zelenszkij elnök a Financial Timesnak közben már arról beszél, hogy diplomáciai úton, háború nélkül szerezné vissza a Krímet. Ha azonban Oroszország e téren nem kész a visszalépésre, akkor nincs miről tárgyalni. Az ukrán elnök G20-as csúcson előadott béketerve sincs igazán köszönő viszonyban a realitásokkal, ezért aztán Kijev nyitottságát érdemes erős fenntartásokkal kezelni.

„Egyelőre tehát a háborúban közvetetten és közvetlenül érintett felek inkább csak beszélnek a tárgyalási készségükről, az álláspontok azonban még nagyon messze állnak egymástól. Az minden esetre biztató, hogy a háttérben Moszkva és Washington között azért mindenek előtt a stratégiai stabilitásról folynak tárgyalások. Egyelőre azonban még mindenki a katonai megoldásban bízik, és nem látja olyannak a fronton a pozícióit, hogy annak fényében magabiztosan leülhessen tárgyalni”

Bár közvetítetének a törökök, a szaúdiak és a Vatikán is, mindezt látva messze még a diplomáciai megoldás, és elhúzódó háborúval számol mindenki. Ez derül ki egyebek mellett a napokban elfogadott orosz költségvetésből is. A védelmi szektor ugyanis 43 százalékkal több forráshoz jut, míg a gazdaság 20 százalékkal kevesebbhez. De a védelmi szférával összehasonlítva szenved 2023-ban az egészségügy és a szociális szféra is.

„Erre írták az orosz Telegram csatornákon nem kevés kritikus éllel, hogy a háborúra jut pénz, a nyugdíjakra nem”

A katonai költségvetés számait nézve egyértelműsíthető, hogy Moszkva a harcok elhúzódásával számol. A nemzetbiztonságra és a rendvédelemre 50 százalékkal több pénz jut, mint tavaly. Ezen belül a nemzetvédelem a 2021-es 3,5 trillió helyett 4,9 trillió rubellel, azaz 43 százalékkal több forrással számolhat. Azért meg kell jegyezni, hogy a 2022-es költségvetést még a háború kitörése előtt tervezték, ám reálisan már 4,7 trillió rubelt költöttek idén a hadseregre.

„Ezekből a számokból egyértelműen az olvasható ki, hogy a Kreml nem optimista, nem lát esélyt egy Isztambul-2 megállapodásra, és a harcok elhúzódásával kalkulál”

Közben a költségvetés számai általában tükrözik a gazdaság növekvő nehézségeit, ám azt is egyértelműsítik, hogy kibírja a szankciókat. A gazdaság összességében az idén 2,9 százalékkal csökkenhet, mg 2024-2025-re visszaállhat a GDP évi 2,6 százalékos növekedése. A bevételeket tekintve a büdzsé az idei 27,69 trillió rubellel szemben 26.13 trillió rubelt vár, miközben a kiadások 29,01 trillióról 29,06 trillió rubelre nőnek.

„A költségvetés hiánya így a tervek szerint a GDP 0,9 százalékáról 2 százalékra nő. Ezt követően 2023-ban már csak 1,4, 2024-ben pedig 0,7 százalékos hiánnyal számolnak”

A bevételek 34 százalékát az energetikai szektor adja, a többi az adókból származik. De a költségvetés kiegyensúlyozását egy trillió rubellel segíti a Nemzeti Jóléti Alap, és kibocsátanak államkötvényeket is. A gáz- és olajszektorból az idén 8 százalékkal kevesebb bevétellel tervez a büdzsé, jövőre a csökkenés aránya 3, míg 2025-ben 5 százalék lehet. Az infláció az idén 12,4 százalékos lehet, 2023-ban ez 5-7 százalékra, 2024-re pedig 4 százalékra csökkenhet.

„A dollár árfolyama a következő három évben 68 és 72 rubel között alakulhat”

A kiadások listáján Putyin politikájának kontinuitását a jelenlegi különleges helyzetben is követve az első helyen a szociális szféra áll 25,3 százalékkal, a növekvő keret ellenére is a második helyen van a védelmi szektor 17 százalékkal, míg a nemzetbiztonság és a rendvédelem követi 15 százalékkal. A gazdaság fejlesztésére 2023-ban csupán a kiadások 12 százaléka jut, Idén kilenc éves kötvényeket bocsájtottak ki, és a jegyzésekre vonatkozó kereslet 2,5 szerese volt a kínálatnak.

Ezek a számok is mutatják, hogy már semmi nem lesz olyan, mint 2022. február 24. előtt volt, ám az is kijelenthető, hogy az orosz gazdaságot sem a háború, sem pedig a szankciók nem „fektetik ki”, és nem igazán szenved jobban, mint Európa.