Miután az Európai Unió egyre több jelét adja, hogy a szerbeknek 2025-re belengetett csatlakozási céldátum puszta illúzió, Belgrád sem maradt tétlen, így egyre inkább közeledik Oroszországhoz.

Ha valamire biztosan lehetett számítani az elmúlt évek uniós bővítési vitái nyomán, az mindenképpen az volt, hogy a szerb külpolitika előbb vagy utóbb elő fog rukkolni bizonyos „alternatív” megoldásokkal. Csakhogy míg az uniós tisztviselők a legtöbb esetben, amikor Vlagyimir Putyin díszes belgrádi fogadtatását látva azzal nyugtatták magukat, hogy mindez csupán szerb kormánypropaganda a saját lakossága felé,

„napjainkban Belgrád egyre több jelét mutatja annak, hogy nagyon is komolyan gondolja a közeledést Oroszország felé”

Ennek egyik leglátványosabb bizonyítéka eddig az volt, hogy Belgrád minden nyugati unszolás ellenére kitartott amellett, hogy – az Európai Unióval és más országokkal ellentétben – nem alkalmaz szankciókat Oroszország ellen a kelet-ukrajnai konfliktus ürügyén. Ez pedig különösen jót tett a két ország közti kereskedelmi forgalomnak, hiszen Szerbiának már 2000 óta szabadkereskedelmi megállapodása van Oroszországgal.

Most viszont Szerbia újabb lépéseket tett a keleti kapcsolatok erősítése érdekében. Így Ana Brnabics szerb miniszterelnök pénteken aláírta Moszkvában azt megállapodást az Eurázsiai Gazdasági Unióval (EAEU), melynek köszönhetően Szerbia előtt egy 180 milliós népességet felölelő piac nyílik meg. Az EAEU-t 2015. január 1-jén hozta létre Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán és Kirgizisztán, amely azóta külön együttműködési szerződéseket kötött Vietnammal, Iránnal és Kínával is. Ráadásul a szervezet Szingapúrral, Izraellel és Egyiptommal is tárgyal, így most egy olyan gazdasági együttműködés körvonalazódik, amely rövidesen egy több százmilliós piacot foglalhat magába.

„Habár Szerbia eddig is tekintélyes mértékű árucserét valósított meg az eurázsiai unió öt tagállamával – ennek értéke tavaly 3,4 milliárd dollár volt –, a kereskedelmi mérleg korántsem volt kiegyensúlyozott”

Míg a szerb behozatal értéke 2,3 milliárd dollár volt, addig Szerbia 1,1 milliárd dollár értékben exportált árut ezekbe az országokba. A most aláírt egyezmény viszont további kedvezőbb szabadkereskedelmi feltételeket teremt Szerbia számára, mint azok, amelyek már biztosítottak az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül.

Az egyezmény értelmében többek között kiszélesítik azoknak a szerb termékeknek a listáját, amelyeket az EAEU területére exportálhatnak vámok nélkül, de azoknak a termékeknek a kvótáját is megemelik, amelyekre eddig korlátokat alkalmaztak. Így Szerbia innentől évente 2.000 tonna cigarettát, 90 ezer liter bort, 400 tonna félkemény és kemény sajtot, korlátlan mennyiségű kecske- és juhsajtot és korlátlan mennyiségű gyümölcspálinkát exportálhat vámmentesen ezekbe az országokba. Fontos azonban, hogy az egyezmény aláírásával Szerbia nem lett az EAEU tagja, a tagság kérdése szóba sem került a 2016 óta zajló tárgyalásokon, azok elsődleges kérdése a sajtra, a cigarettára és más termékekre vonatkozó kvóták voltak.

Mit jelent mindez Szerbia uniós csatlakozása szempontjából? Ugyan kétségtelen, hogy amennyiben az ország az unió tagországává válna, azzal érvényét vesztené ez a megállapodás – az Európai Uniónak közös vámpolitikája van –, a mostani lépéssel Szerbia egyértelműen jelezte Brüsszel felé, hogy szükség esetén igenis képes alternatív piacokat találni a termékeinek.

„Habár a mostani egyezmény korántsem jelent nagy külkereskedelmi áttörést az eurázsiai országokkal, ismét bebizonyosodott, hogy Szerbiának még vannak kijátszatlan kártyái az uniós csatlakozási tárgyalásokon”