//Falat építene Oroszország köré Amerika
Mike Pompeo #moszkvater

Falat építene Oroszország köré Amerika

Mike Pompeo posztszovjet körútjának a fő célja, hogy megerősítse a térségben Washington befolyását, éket verjen Oroszország és a szomszédai közé, valamint ellenálljon a régióban egyre látványosabb kínai nyomulásnak.

Mike Pompeo #moszkvater
Mike Pompeo
Fotó:EUROPRESS/Ezequiel BECERRA/AFP

Ukrajnát, Belaruszt, Kazahsztánt és Üzbegisztánt érintő körutat kezdett a posztszovjet térségben az Amerikai külügyminiszter. Mike Pompeo az-iráni-amerikai viszony kiéleződése miatt január 3-ról elhalasztott vizitjét pótolja be. Az Oroszország szomszédait végiglátogató külügyér egyértelmű célja, hogy tudatosítsa a régió országaival az Egyesült Államok prioritásait, lehetőség szerint eltávolítsa őket nemcsak Oroszországtól, de Kínától is.

„Pompeo e turnéval Kijevtől Minszken át és Taskentig mindenki számára azt üzeni, hogy Washingtonra számíthatnak. Közben Moszkva és Peking értésére adja, hogy Amerika a posztszovjet térségben is érvényesíti az érdekeit”

Mindegyik megálló más szempontból érdekes az Egyesült Államok számára. Kijevben Pompeo mindenek előtt meg akarja erősíteni elkötelezettségét Ukrajna szuverenitásának védelme és az ország támogatása mellett. Minszkben igyekszik kihasználni a Belaruszra nehezedő moszkvai nyomásból adódó helyzetet, és Alekszandr Lukasenko felé nyitva igyekszik lazítani a geostratégiai szempontból kulcsfontosságú ország orosz és kínai kapcsolatait. Kazahsztán és Üzbegisztán szintén ezért fontos Washington számára, és az új amerikai Közép-Ázsia stratégia elkészülte is jelzi, hogy a régiónak a korábbinál nagyobb szerepet szán az Egyesült Államok az eurázsiai orosz és kínai befolyás csökkentésében Washington ezt a két hatalom szembeállításával is igyekszik elérni, amelyre szerinte Közép-Ázsia jó terepnek tűnik.

„Ukrajnába meglehetősen sajátos helyzetben érkezett az amerikai külügyminiszter már csak azért is, mert néhány nappal ezelőtt azzal ütötte el ordítva egy újságíró kérdését, hogy Ki a f…t érdekel Amerikában Ukrajna!?”

Pompeo idegessége érthető, hiszen az Ukrainegate a Donald Trump elleni impeachment eljárás kiindulópontja, Kijev pedig ahogy az előző választáson is, úgy most is láthatóan a demokraták győzelmére játszik. Ebből a szempontból érdekes az is, hogy mint Twitter bejegyzésében dokumentummal alátámasztva Renat Kuzmin ellenzéki képviselő közzétette, az ukrán korrupcióellenes hivatal, a NABU a látogatás előtt vizsgálatot indított az országnak nyújtott segélyek elsikkasztása ügyében. A nyomozás érinti Petro Porosenko exállamfőt, Barack Obamát és egykori alelnökét Joe Bident is.

A NABU megvizsgálja a Trump ügyvédje által ismertetett tényeket is. Rudy Giuliani azzal vádolta Obamát és Porosenkót, hogy összejátszottak az ukrajnai hatalomátvételben, majd az ellopott 100 milliárd dollár nagyságrendű külföldi támogatásokon Porosenko valamint Hillary Clinton és Joe Biden 30:70 százalékos arányban osztoztak. Guliani emellett arról is beszélt, hogy az utóbbi négy amerikai nagykövet Soros György embere volt. Egy arkansasi bíróság közben a középjobb beállítottságú Real Clear Politics híre szerint 150 millió dollár ukrán korrupciós-pénzmosodai nyereség zsebre vágásával vádolja az ifjabb Bident.

„A minszki vizit jelentőségét az orosz-belarusz integráció elmélyítése körüli viták mellett az emeli meg, hogy az országba először látogat amerikai külügyminiszter”

Az akkor még nemzetbiztonsági tanácsadó John Bolton tavalyi minszki vizitje már jelezte az amerikai nyitást, amely most tovább folytatódhat azzal a bejelentéssel, hogy a két ország ismét nagykövetet küld egymás fővárosába. Az amerikai törekvéseket jól mutatja az is, hogy az olaj áráról folyó orosz-belarusz viták közepette palaolaj exportálásával szélesítené Lukasenko mozgásterét. Egyes értesülések szerint az első szállítmány már heteken belül meg is érkezhet Odesszába. Ez persze, ahogy a norvég import sem oldja meg Minszk gondjait, hiszen jóval drágább, mint a Lukoiltól vámmentesen vett kőolaj, amelyet aztán a finomítás után busás haszonnal lehet továbbadni.

„Lukasenko persze nemcsak Amerika felé kacsingatva próbál jobb pozíciókat szerezni a Putyinnal folyót tárgyalásokhoz, hanem Kínához is közeledik”

Miután Moszkvától nem kapott újabb hitelt, Peking nemrégiben először nyújtott nem konkrét projekthez kötött, félmilliárd dolláros kölcsönt Belarusznak. Ez azonban nemcsak Moszkvának, de Washingtonnak sem nagyon tetszik. Tavaly nyári vizitjén Bolton már a Huawei óriásplakátját is megjegyezte vendéglátóinak. Az egyre bensőségesebb, tavasszal Hszi Csin-ping minszki útjával kiteljesedő viszonyhoz alighanem Pompeónak is lesz egy-két szava. Már csak azért is, mert Kína az Új Selyemút mentén nemcsak gazdasági, hanem a katonai befolyását is szemmel láthatóan erősíti. A látogatás célja azonban elsősorban nem a feddés, a kioktatás, hanem a mézesmadzag elhúzása. Tisztában van ezzel Vlagyimir Putyin is, éppen ezért úgy hívta meg a belarusz elnököt egy téli vakációra Szocsiba, hogy abba Pompeo útja is beleesik. Lukasenko aligha hagy(hat)ja ki ezt a síelést, a szombati tárgyalást azonban aligha hagyja ki. Legfeljebb két nappal később csatlakozik Putyinhoz. Találkoznak ők így is elégszer.

„Az orosz elnöknek pedig Pompeo miatt azért annyira nem kell aggódnia, hiszen a belarusz gazdaság annyira kötődik az oroszhoz, hogy ezt az amerikai mézesmadzag sem nagyon lazíthatja meg”

Nur-Szultan és Taskent útba ejtésében még fontosabb szerepet játszik Kína. Washington már 2015-ben az 5+1-es formátum kitalálásával jelezte stratégiai érdekeit Közép-Ázsiában, és ezek Kína további erősödésével és a Moszkva és Peking közötti szálak szorosabbra fonásával további aktualitást nyertek.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.