Erősödik a nyugati nyomás Közép-Ázsiára

Oroszország és Kína közelsége ismét felértékelte a Nyugat szemében Közép-Ázsiát. A kiélezett nemzetközi helyzetben megélénkült a diplomáciai mozgás a térségben, amelyet ezúttal nem minden hátsó szándék nélkül az EU tavaly kinevezett szankcióügyi különmegbízottja, David O’Sullivan látogatott meg.

„David O’Sullivan tehát nagyon is tudja, hogy miért látogatott az idén már harmadszor a térségbe – Kazahsztánon kívül Üzbegisztánban tárgyal –, ezt megelőzően pedig Örményországban, Kirgizisztánban, Szerbiában, az Egyesült Arab Emírségekben és természetesen Törökországban vizitelt”
Fotó:EUROPRESS/Meiramgul Kussainova/ANADOLU/AFP

„Nem azért jöttem, hogy fenyegessek! Tiszteletben tartjuk az egyes országok döntéseit, így Kazahsztánét is, amely nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz. Azok a kihívások azonban, amelyekkel szembesülünk, közösek. Nem engedhetjük meg, hogy Oroszországot az export tilalmak kijátszásával bárki is segítse a háború folytatásában” – fogalmazott kazahsztáni tárgyalásai után az EU tavaly kinevezett szankcióügyi különmegbízottja, David O’Sullivan. A szankciók végrehajtására és azok kijátszásának megakadályozására összpontosító ír politikus megbízható – előtte az Európai Unió nagykövete volt az Egyesült Államokban -, hanem tájékozott káder is. Beszélt arról, hogy Oroszország Kazahsztánon, Törökországon és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül jut chipekhez, megemlítette, hogy a kazah relációban egyes árucsoportokban csökkent, míg másokban sajnos növekedett a reexport, amely összességében nem nagy mennyiség, mintegy 200 millió eurós nagyságrendet tesz ki.

„David O’Sullivan tehát nagyon is tudja, hogy miért látogatott az idén már harmadszor a térségbe – Kazahsztánon kívül Üzbegisztánban tárgyal –, ezt megelőzően pedig Örményországban, Kirgizisztánban, Szerbiában, az Egyesült Arab Emírségekben és természetesen Törökországban vizitelt”

A szankcióügyi különmegbízott szavai magukért beszélnek. Mindenki tudja, hogy mi a feladata, és miért járja a potenciálisan érintett országokat. S hogy fenyeget-e? Amikor legutóbb Kazahsztánban járt, úgy viselkedett, mint szülő a csínytevésen kapott gyerekkel, ujjával nyomatékosította a figyelmeztetést az Oroszország felé irányuló furcsa áruforgalom miatt. Ezúttal ugyan igyekezett kedves maradni, ám már a küldöttség összetétele jelezte – kíséretében amerikai és brit tisztviselők voltak –, hogy a látogatás célja bizony a nyomásgyakorlás fokozása. Olyannyira, hogy sajtó értesülések szerint a látogatás konkrét célja volt megszerezni a hozzájárulást a nyugati szolgálatok közvetlen hozzáféréséhez a kazah vámadatokhoz. A látogatás időzítése is egyértelmű, a bejelentkezés egyértelmű célja, hogy ellensúlyozza Vlagyimir Putyinnak a közelmúltban tett asztanai látogatását.

„Az ír diplomata azonban nem csak másodlagos szankciókkal fenyegeti a közép-ázsiai országokat, hanem az EU tavasszal elfogadott stratégiája szellemében mindent megtesz az európai befolyás erősítéséért”

Geopolitikai elhelyezkedése és ásványkincsei miatt különösen fontos a Nyugat számára Kazahsztán, amelyet igyekszik az EU és Amerika minél hatékonyabban elszakítani Oroszországtól, és lehetőség szerint a térségen keresztül az ellenőrzést kiterjeszteni Kínából Európa felé vezető kereskedelmi utak felett. Kiemelt fontossággal bír e folyamatban az energiahordozók importjának, és az Oroszországot elkerülő logisztikai folyosók kiépítésének a kérdése. Az ukrajnai háború kapcsán bevezetett szankciók betartatása pedig kiváló lehetőség arra, hogy fokozzák a nyomást a régió országaira.

„S hogy a közép-ázsiai térség egyre inkább felértékelődik a Nyugat szemében, azt mutatja a civil szervezetek megnövekedett régióbeli aktivitása is”

A közelmúltban tartották például Asztanában Central Asian Think Tanks Forum elnevezésű rendezvényt, amelynek témája az ukrajnai háború régióra gyakorolt hatása mellett a térség dekolonizációjának segítése (!) volt. A megjelent szakértők szükségesnek tartották, hogy a térség országai a jelenleginél is jobban diverzifikálják külpolitikájukat, ami az olvasatukban egyet jelent a nyugati és török kapcsolatok erősítésével. Nem meglepő, hogy itt is felmerült az alternatív kereskedelmi útvonalak, csővezetékek, Oroszországnak a régióból történő kiszorításának a kérdése.

„A fórumot helyi partnerek segítségével a Paperlab nevű kutató központ szervezte a Soros Alapítvány nemrégiben nevet változtatott kazahsztáni képviselete, a CAPS Unlock (Central Asian Policy Studies) és az amerikai nagykövetség hathatós támogatásával”

A cél mindenek előtt az elemzőknek a „megfelelő”, azaz egyértelműen az oroszellenes narratíva felé terelése volt. Jól látszik tehát, hogy az Oroszország és Kína közelsége miatt egyaránt felértékelődött közép-ázsiai térségben is éleződik a küzdelem a befolyásért, és az új világrend körüli csatározásokban a Nyugat minden eszközt bevet.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com